Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogyan fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak. És továbbra is nagyon nagy köszönet mindenkinek, aki támogatta Patreon-kampányunkat! (Támogatóink listáját lásd a poszt végén.)
Minden idők talán legkeményebb Checkpoint Mini-indításával kezdtünk beszélni minden idők egyik legnagyobb játékbotrányának egyik célpontjáról, a Night Trapről. Ami már a maga idejében sem volt jó játék, ráadásul azóta nem is öregedett szépen - de a podcastben emlékezetesen szar programokról is szót ejtünk néha, ez egy ilyen eset, és játéktörténelmi jelentősége indokolta, hogy adást készítsünk róla. Ha kíváncsi vagy élményeinkre, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad). És már van Discord-szerverünk is, ha ott bandáznál a többi Checkpoint-rajongóval.
Ha ma egy politikus az ifjúság megrontójaként hozná elő a Night Trapet, egészen biztosan körberöhögné a világ. 1993-ban még más volt a médiatér, de gyanítom, hogy Joe Lieberman szenátoron így is sokan szórakoztak, amikor ezt a játékot a Mortal Kombat mellé tette. Ugyanakkor igazából éppen ezzel és éppen ő tette híressé a programot, ami addigra már szinte eltűnt a süllyesztőben. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a Night Trap születéséig legalább nyolc évet kell visszaugranunk.
1985 tehát, amikor egy amerikai producer, Tom Zito kitalálja, hogy a világ megérett a VHS alapú konzolra. Zito az ataris Nolan Bushnell akkori cégével, az Axlonnal elkezdett dolgozni a kütyün. Ez a gép technikai korlátok miatt végül egy olyan, a tévé és a videolejátszó közé dugható egység lett, ami lehetővé tett némi interakciót, illetve azt, hogy a VHS-kazettán egyszerre játszott műsorsávok között váltson a játékos (ehhez persze speciális, a rendszerhez fejlesztett kazetták kellettek). A hardver egész jól állt, amikor Zito elkezdett összetrombitálni volt ataris fejlesztőket, hogy segítsenek játékokat készíteni a VHS-konzolhoz. Ott volt például az első Spacewar! fejlesztője, Steve Russell, a Pitfall fejlesztője, David Crane, vagy éppen Rob Fulop, aki például a Space Invaderst portolta át Atari 2600-ra. A sztárprogramozók persze nem nagyon tudtak mit kezdeni a túl korlátozott interakciókra lehetőséget adó géppel, le is koptak szép sorban, kivéve Fulopot, aki az Axlonnál elkezdett játék-prototípusokon dolgozni. Persze ezekhez a játékokhoz kellett valamilyen filmes tartalom is, ezért a cég felvételeket is megszervezett, James Riley rendezésében. Fulopot és Rileyt a Tamara című, 1981-es színdarab ihlette meg, amiben 13 különböző szobában zajlik 13 különböző történetszála ugyanannak a cselekménynek, és a néző bármikor átülhet bármelyik szobába. Fulop és Riley 1985-ben egyik hétvégén háromszor is megnézték a darabot, és eldöntötték, hogy valami hasonló, narratíva felől közelítő játékot hoznak össze.
1986-ban el is készült egy prototípus, Scene of Crime néven: az ötperces demóban a játékosnak egy házban kellett megtalálnia egy tolvajt, váltogatva az egyszerre zajló események között és figyelve a szereplők társalgásait. Ezt a prototípust demózták a Hasbrónak, a játékgyártó óriásnak pedig tetszett az ötlet, így adtak pénzt pár nagyobb játék fejlesztésére - ez lett többek közt a Night Trap. Zitóék eredetileg egy Rémálom az Elm utcában-játékban gondolkodtak, de nem sikerült megszerezniük a filmjogokat, így saját forgatókönyvnél maradtak. A jeleneteket 1987-ben forgatták le, aztán fél évig csak vágtak és programoztak, majd a Hasbro szinte megjelenés előtt, 1989-ben lelőtte az egész projektet, mert túl kockázatosnak gondolta. A cég nagyot bukott a projekten (1,5 millió dollárba fájt a Night Trap fejlesztése, egy másik játéké, a Sewer Sharké pedig 3 millióba), de valószínűleg még így jártak jobban. Zito végtelenül csalódott volt, de hitt a projektben, ezért megvette az elkészült felvételeket és azok jogait a Hasbrótól. Fulop viszont ezen a ponton kiszállt, és megalapította saját cégét, a PF Magicet, amivel később nagyon szépen keresett (ott készítette el a Petz sorozatot). Zito is saját céget gründolt, a Digital Picturest, és a Segával kezdett együttműködni - jött ugyanis a CD-korszak és vele a CD-s konzolok, és ez megmentette a Night Trapet. A VHS-felvételeket a Sega CD lemezeire konvertálták (ne szépítsük: butították), a játékot szintén a konzol képességeihez igazították, és voilá! - 1992-ben Sega CD-re végre megjelent a Night Trap, az öt évvel korábbi felvételekkel, majd nem sokkal később jött egy DOS-verzió is.
Ezen a ponton már muszáj szót ejteni a játék történetéről is. Főhősünk egy különleges osztag, a S.C.A.T. (Sega Control Attack Team, esküszöm) egyik kommandósa, akinek feladata egy bekamerázott ház figyelése. A ház elég rossz hírű, a benne lakó család vendégül látott öt fiatalt, majd a fiatalok eltűntek - és mit ad isten, most éppen öt újabb fiatal megy oda bulizni, köztük egy beépített S.C.A.T.-ügynökkel. Mivel a kommandósok meghekkelték a házat, hősünk nemcsak a kamerák között váltogathat, de a házba beépített rengeteg csapdát(!) is működtetheti. Ezek a csapdák ugye eredetileg a fiatalokat tüntették volna el, de kommandósunknak hála így a család vámpír pribékjeit, az augereket lehet megsemmisíteni velük. Egy idő után a család észreveszi, hogy valami nem stimmel, és átállítja a rendszer kódjait - de szerencsére ezt a kamerák előtt beszélik meg, szóval ha a játékos ki tudja hallgatni őket, továbbra is ő irányítja a csapdákat.
Igen, ez valami elképesztően bugyuta történet, amin nem segít, hogy a nyolcvanas évek sztilójában pompázó, borzalmas ripacskodással előadott karakterek botladoznak benne. Ismertebb névre persze ne számítsunk, a legnagyobb híresség az éppen szappanoperai karrierje egyik mélypontját megélő Dana Plato volt, aki a beépített ügynököt játssza (ugyanakkor a felvételek operatőre, Don Burgess később híres filmes lett, a Forest Gump operatőreként pedig Oscart is nyert). És hát a játékmenet is hasonlóan B-kategóriás: a játékos váltogat a ház különböző helyszíneit mutató kamerák között, és ahol éppen settenkedő augereket lát, megpróbálja a megfelelő időben aktiválni a csapdákat. Közben persze lehet figyelni a rém buta dialógusokban előadott sztorira, de a játékmenet tényleg csak ennyi: váltogatás a kamerák között, meg gyakorlatilag QTE-k (esetleg egy kis hallgatózás a kódok után). Ráadásul mindezt túlzásba vitt finomkodás lengi körül, hiszen a felvételekkel még eredetileg a Hasbrónak kellett megfelelni. Ezért augerek a vámpírok (a v-betűs szót nem volt szabad használni), ezért nem mutatnak vért a játékban, és az augerek ezért használnak egy furcsa, sci-fi fúróhoz hasonló kütyüt áldozataik kivégzésére (amit sosem mutatnak, mert az ellenfelek mindig kivonszolják áldozataikat a képből).
És ezért is fura, hogy Lieberman éppen ezt a játékot szemelte ki a valóban véres és erőszakos Mortal Kombat mellett, amikor 1993. december 9-én, szenátori meghallgatásán kikelt az erőszakos videojátékok ellen. Lieberman később beismerte, hogy sosem látta a Night Trapet, csak hallomásból ismerte - talán ezért mondott a meghallgatáson olyan hülyeségeket, hogy vámpírok egy véres jelenetben karókat döfködnek egy nő nyakába (lásd lent, vér nuku, csak az augerek szerencsétlenkednek, majd kicipelik a csajt). Ennek ellenére Lieberman célt ért, részben azért, mert a dinamikusan növekvő játékiparnak akkor már tényleg szüksége volt valamilyen (ön)szabályozásra. A meghallgatás vezetett végül a ma is használt amerikai korhatárrendszer, az ESRB 1994-es megalapításához és bevezetéséhez. Addigra persze a Night Trap a meghallgatásnak köszönhetően felkapott lett - a megjelenése után nem nagyon kapkodtak érte, de a szentátori balhét követően elkeltek a maradék készletek (már ott, ahol hajlandóak voltak árusítani az ifjúság megrontóját).
Hát ez a Night Trap története, ami ma már tényleg egy nagyon rossz játék, de fontos rossz játék. Ezt az is mutatja, hogy miután a balhé elcsitult, sorra jelentek meg konzolos portjai, 2017-ben pedig egy 25. évfordulóra felújított verzió, amiben már a kis előnézetekben is lehet látni, ha történik valami valamelyik helyszínen (ha mindenáron játszanátok vele, ezt javaslom).
Legközelebb pár napon belül jövünk, és szerintem megint Minivel, mert a vendéges adásokkal kicsit csúszunk most (majd behozzuk). Továbbra is válasszatok bennünket, és visszajelzések, észrevételek jöhetnek bátran (iTunes-ra is, mert akkor jobban észrevesz minket a drága), és azért is hálásak vagyunk, ha share-elitek a mostani adást (vagy valamelyik korábbit).
Korábbi Checkpoint Mini adások az ötödik évadban:
- Checkpoint Mini #93 - Heretic és Hexen
- Checkpoint Mini #94 - Stormlord
- Checkpoint Mini #95 - Tyrian + TOPLISTA: A 10 legjobb shoot 'em up
- Checkpoint Mini #96 - Gunstar Heroes
- Checkpoint Mini #97 - Kingpin: Life of Crime
- Checkpoint Mini #98 - The Movies + TOPLISTA: A 10 legjobb kiegészítő
- Checkpoint Mini #99 - Alter Ego
- Checkpoint Mini #100 - TETRIS
- Checkpoint Mini #101 - Gladius + TOPLISTA: A 10 legjobb játék, aminek fegyver van a címében
- Checkpoint Mini #102 - Gods
- Checkpoint Mini #103 - Nox
- Checkpoint Mini #104 - Star Wars: Dark Forces + TOPLISTA: A 10 legjobb játék, aminek "dark" van a címében
- Checkpoint Mini #105 - Shadow Man
- Checkpoint Mini #106 - Dune
- Checkpoint Mini #107 - Manic Miner + TOPLISTA: A 10 legjobb alliteráló című játék
- Checkpoint Mini #108 -The Firemen
- Checkpoint Mini #109 - Centurion: Defender of Rome
- Checkpoint Mini #110 - Psychonauts + TOPLISTA: A 10 legjobb játék, ami nagyot bukott
- Checkpoint Mini #111 - Dark Reign
- Checkpoint Mini #112 - LocoRoco
- Checkpoint Mini #113 - Heart of China + TOPLISTA: A 10 legjobb komoly kalandjáték
Még korábbi adások:
Ebből a posztból elérhető a teljes első évad, ebből a posztból a teljes második évad, ebből a posztból a teljes harmadik évad, ebből a posztból pedig a teljes negyedik évad.
A vendéges (nem mini) Checkpoint adásokat itt találod, a vendég nélküli Checkpoint Miniket itt találod.
Vendégszerepléseink:
- Checkpoint a Runyai Stúdió podcastjében
- Checkpoint A hiányzó darab podcastben
- Grath, Stöki és Mazur szereplései a Fun With Geeks YouTube-csatornán: Dixit #1, Dixit #2, Dixit kiegészítő #1, Dixit kiegészítő #2, We Didn't Playtest This at All #1, sőt We Didn't Playtest This at All #2)
- Stöki a Sztereotrip utazási podcastben (a téma Japán, a Tokyo Game Show is előkerül)
- Stöki évekkel ezelőtti vendégeskedése a Konnektor podcastben
- Stöki vendégeskedése Kiss Iminél az Unlimited podcastben
A poszt végén pedig következzen Patreon-támogatóink avatár- és névsora:
További támogatóink:
Kiss András, kopeszku, Kiss Balázs, Hollósi Dániel, Huszti András, Peter, Kurucz Ádám, Nagy Gyula, Gortva Gergely, Révész Péter, cue, Szabó Ferenc, polish, Bojki, Szőke Attila, Zila, jurgen_habermas, RZP, ricsi, abeddon, Koppn, TheLastNinja, GLiSKARD, Ninju, Sándor Tamás, Jezernyiczky Tamás, gilicze, ezven, Bajka Zalán, Szabó Zoltán, kisakos, Varga Balázs, Smiley, Coeris, Velicsek István Gusztáv, SzLacc, Tutu, Zelenák Zoltán, Glad, Steveboy, HuSkizo, Tresó Ottó, bigwhite, aboy, Sinus, bordiii, Fanyuvo, Élményborz, Edvárd, Hájas Ákos, Lottsie, Oli, Udvardy Tamás, oplenti, Palkó D. István, gyulaur, Neriana, Larten, hadam89, Ergoproxy83, Milo, Csviri, HaverDodi, arpadapunk, ArcadeMacho, Gabesz Fótról, G, Gergő, Havasi László, Ateela Wrink, Vidra, kszicsillag.
(Ha nem látod a listában a nevedet, pedig támogattál vagy ha valami változtatást szeretnél, írj nekünk! Esetleg keress rá, nincs-e megválaszolatlan leveled tőlünk. Illetve bocs, régebbi felvételek miatt pár adást csúszhat a hangos-képes főhajtás.)
Utolsó kommentek