Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogyan fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak. És továbbra is nagyon nagy köszönet mindenkinek, aki támogatta Patreon-kampányunkat! (Támogatóink listáját lásd a poszt végén.)
Tudjuk, hogy sokan vártátok régóta. Hiszen egy korszakos játék, minden valamirevaló gémer ismeri. És mi is nagyon sokszor emlegettük a Checkpoint eddigi adásaiban, szóval várható volt, hogy sort kerítünk rá. És most meg is tesszük, mert ez a játék méltó arra, hogy a századik Mini témája legyen. Hölgyeim és uraim: a TETRIS! Hogy mi? Hogy a Golden Axe-ot vártátok? Hát az most nem lesz, de szeretnénk biztosítani mindenkit, hogy nem kárörvendő trollként röhögünk rajtatok, hanem máshogy képzeltük bemutatni a Sega klasszikusát, eskü, hogy még idén. A Tetris pedig tényleg alapjáték, ráadásul olyan kacifántos és izgalmas sztorija van magyar vonatkozással, hogy az megér egy századik Minit - bár az adásidőt tekintve ez inkább Maxi lett. Szóval ha kíváncsi vagy élményeinkre, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad). És már van Discord-szerverünk is, ha ott bandáznál a többi Checkpoint-rajongóval.
A Tetrist senkinek sem kell bemutatni, és azt sem, hogy milyen élmény ma játszani vele, mert bárki könnyen és ingyen kipróbálhatja, mobilon, böngészőben, kicsit felturbózott változatban meg pár dollárért valamelyik konzolon. A fejlesztése sem izgalmas különösebben: egy okos ember kitalált egy létező játékból egy másikat. Viszont a terjesztése, az egy kész Shakespeare-dráma. A sztori olyan terjedelmes, hogy könyvet, sőt képregényt is készítettek róla (Box Brown: Tetris The Game People Play), és nem véletlenül lett ez az adás majdnem 80 perces. Terjedelmi okokból ennek nyilván nem adom most részletes leiratát, csak egy zanzát.
A Tetris szülőhelye - mint szerintem azt mindenki tudja - Moszkva, atyja pedig bizonyos Alexszej Leonyidovics Pazsitnov. Pazsitnov a szovjet tudományos akadémia számítástechnikai intézetének programozó matematikusa volt, és pszichológiával is foglalkozott. Az intézetben levő Elektronyika-60 gépeken (PDP-10 klónokon) dolgozott komoly akadémiai projekteken, szabadidejét pedig sokszor logikai (nem video-) játékokkal ütötte el, például a pentominóval, amiben öt négyzetből álló elemekkel kell kitölteni egy alakzatot. Illetve szabadidejében az intézet számítógépeit is használhatta, és egy alkalommal kitalálta, hogy megpróbálja leprogramozni a pentominót. Úgy képzelte, hogy egy képzeletbeli tartályba fentről potyognak bele a pentominóelemek, és a játékosnak az elemek mozgatásával és forgatásával ki kell töltenie ezt a tartályt. Ezzel két probléma volt: pentominóból túl sokféle volt (franc se akarta mindet leprogramozni, és a gép memóriája is véges volt), illetve a játékmenet elég unalmas volt valahogy a számítógépen. Az előbbi problémát Pazsitnov úgy oldotta meg, hogy levitte a négyzetek számát négyre, négy négyzetből pedig már csak hétféle elemet - tetrominót - lehetett összeállítani. Utóbbi problémát pedig úgy kezelte, hogy bevezette a teljes sor eltüntetését a játékba - és ez volt az a zseniális húzás, amitől a Tetris Tetris lett. A végtelen játék, a folyamatos kihívás, amit hamar lehet is teljesíteni, hogy aztán a sorok eltűnésével rögtön újabb kihívások keletkezzenek - ennek a pszichológiáját azóta is elemzik, de az biztos, hogy ez a játékmechanika nagyon beletalált az agy jutalmazási központjába.
Pazsitnov megmutatta a játékot kollégáinak, aztán megbízta egy haverját, Dimitrij Pavlovszkijt, illetve főleg egy Vagyim Geraszimov nevű 16 éves srácot, hogy írják át DOS-ra. A DOS-verzió már grafikus volt és színes (az Elektronyika-60 monokróm karaktergrafikát használt), és a játék ekkor kapott nevet is a tetra (azaz négy) és tennis szavakból. A DOS-verzió shareware-ként kikerült az intézetből, elterjedt Moszkva több hasonló intézetében és egyetemén, és pár száz kiváltságos helyzetben levő szovjet értelmiségi rögtön rákattant. 1984-et írtunk ekkor. Pazsitnov egyik kollégája lemásolta egy magyarországi akadémikusnak is, aki bevitte a SZTAKI-ba, ahol egy végzetes napon megpillantotta a játékot Stein Róbert. Róla már többször volt szó, Robert Steinként a Novotrade játékfejlesztő részlegének külföldi alapembere volt kiváló brit kapcsolatokkal, az Andromeda vezetője, aki hozta a megrendelőket nyugatról (Last Ninja and stuff). Stein azonnal meglátta a lehetőséget a játékban, és felvette a kapcsolatot Pazsitnovékkal, és...
...és ez az a pont, ahol elkezdődik a Tetris-szappanopera, amit mi is alig bírtunk követni felvétel közben. Ajánljuk meghallgatásra, de bullet pointokban azért összefoglalom a lényegét.
- Stein és a szovjet intézet telexeket váltott (akkor még nem volt internet), és rögtön az elején volt egy óriási félreértés. Az egyik telexet a szovjetek úgy értelmezték, hogy "érdekel minket a dolog, beszéljünk róla", Stein pedig úgy, hogy megszerezte a forgalmazás jogait. Bár sok angol nyelvű cikk antagonistaként tünteti fel Steint, sokkal valószínűbb, hogy jóhiszemű volt, csak éppen figyelmetlen és nem elég alapos.
- Stein - azt gondolva, hogy megszerezte a jogokat - rögtön eladja azokat a brit Mirrorsoftnak, aminek tulajdonosa egy amerikai játékcéget is birtokolt, a Spectrum Holobyte-ot. Ez a vállalat is "megszerzi" az amerikai jogokat.
- Az amerikai kiadáshoz a Spectrum Holobyte-nál dolgozó Gilman Louie találja ki a szovjet tematikát és a fordított R betűt a címbe. A vállalat egészoldalas hirdetésekkel támadja az amerikai piacot.
- A szovjet kormány érzi, hogy kicsúszott a kezéből valami értékes, és megalapítja az Elorg ügynökséget, ami a külföldi hardver- és szoftverjogokat kezeli. Átveszik az alkudozást Pazsitnovéktól.
- Stein közben rájön, hogy kicsit korán adott túl a jogokon (amikről még nincs rendes szerződése), ezért kimegy még párszor Moszkvába, és a végén (már 1987-88 körül) aláír egy elég szigorú szerződést.
- A Mirrorsoft terítésének köszönhetően a konzolos jogok közül viszont elég nagy a katyvasz, Famicomra például a Nintendo és az Atari is készít átiratot (utóbbié volt az arcade jog is). Ezekről a verziókról az Elorgnál nem tudnak.
- Képbe kerül Henk Rogers, a Bulletroof Software vezetője, akinek erős japán kapcsolatai vannak, és meg akarja szerezni a japán forgalmazási jogokat - mivel erről ellentmondásos infókat kap, illetve a Nintendo konzoljaira ő szeretne Tetrist vinni, egyenesen Moszkvába megy, hogy maga tárgyaljon a szovjetekkel. Úgy, hogy senkit nem ismer, és kapcsolatai sincsenek. Valahogy mégis sikerül megtalálnia az Elorgot és ott másnapra időpontot kérnie.
- Történetesen pont ezen a napon - 1989. február 22-én - van meetingje az Elorggal Stein Róbertnek, valamint egy másik tárgyalása Kevin Maxwellnek, a Mirrorsoft tulajdonosának. A három embert egymás után fogadja az Elorg akkori dörzsölt vezetője, Nyikolaj Belikov.
- A három meeting győztese Rogers, aki megszerzi a handheld jogokat, a vesztese pedig Stein, akivel Belikov trükkösen aláírat egy olyan szerződést, amiben Stein lemond a nintendós jogokról.
- A GameBoy-verzió már Rogers bábáskodásával jön össze, és talán a legsikeresebb Tetris-verzió lesz, rengeteg mikrokonzolt és klónt hozva magával. Az ikonikus Tetris-zene is ekkor születik, Tanaka Hirokazu dolgoz fel egy XIX. századi orosz dalt, a Korobejnyikit.
- Aztán van még Amerikában egy Nintendo-Tengen per is a kétféle Tetris miatt, Belikovot ott kicsit megvesztegetik, és ő a Nintendo javára tanúskodik, így a bíróság is nekik ítél. A Tengen-verziók ma gyűjtői ritkaságok.
- A mérleg: a Tetrisen az orosz állam sok pénzt keresett, a Mirrorsoft is sok pénzt keresett, Rogers és a Nintendo RENGETEG pénzt keresett... Stein pedig mindezek töredékét kereste a DOS-verzión. Pazsitnov a nagy profitokból egy fityinget nem kapott.
A Tetris popkulturális hatását nem kell nagyon ragozni, ismerjük a tetriseffektustól a BME koleszának falán látható fényjátékon át a Tetris 99-ig. Pazsitnov Rogers segítségével 1991-ben egy kollégájával Amerikába költözött, és közös céget csináltak (Animatek, nem volt túl sikeres). 1996-ban Rogers és Pazsitnov megalapították a The Tetris Companyt, ami a Tetris-játékok hivatalos brandkezelője, és azóta a játék alkotója is kap rendesen jogdíjakat. Ugyanabban az évben a Microsoft leigazolta Pazsitnovot, ennek eredménye lett később például a Pandora’s Box és a Hexic. Ma Pazsitnov 63 éves, és a kacskaringók ellenére szívesen beszél a Tetrisről.
Legközelebb jövő hét elején jön vendéges adás, aztán a 101. Mini, kíváncsi vagyok, eljutunk-e 200-ig (jelenleg nem látom akadályát). Továbbra is válasszatok bennünket, és visszajelzések, észrevételek jöhetnek bátran (iTunes-ra is, mert akkor jobban észrevesz minket a drága), és azért is hálásak vagyunk, ha share-elitek a mostani adást (vagy valamelyik korábbit).
Korábbi Checkpoint Mini adások az ötödik évadban:
- Checkpoint Mini #93 - Heretic és Hexen
- Checkpoint Mini #94 - Stormlord
- Checkpoint Mini #95 - Tyrian + TOPLISTA: A 10 legjobb shoot 'em up
- Checkpoint Mini #96 - Gunstar Heroes
- Checkpoint Mini #97 - Kingpin: Life of Crime
- Checkpoint Mini #98 - The Movies + TOPLISTA: A 10 legjobb kiegészítő
- Checkpoint Mini #99 - Alter Ego
Még korábbi adások:
Ebből a posztból elérhető a teljes első évad, ebből a posztból a teljes második évad, ebből a posztból a teljes harmadik évad, ebből a posztból pedig a teljes negyedik évad.
A vendéges (nem mini) Checkpoint adásokat itt találod, a vendég nélküli Checkpoint Miniket itt találod.
Vendégszerepléseink:
- Checkpoint a Runyai Stúdió podcastjében
- Checkpoint A hiányzó darab podcastben
- Grath, Stöki és Mazur szereplései a Fun With Geeks YouTube-csatornán: Dixit #1, Dixit #2, Dixit kiegészítő #1, Dixit kiegészítő #2, We Didn't Playtest This at All #1, sőt We Didn't Playtest This at All #2)
- Stöki a Sztereotrip utazási podcastben (a téma Japán, a Tokyo Game Show is előkerül)
- Stöki évekkel ezelőtti vendégeskedése a Konnektor podcastben
A poszt végén pedig következzen Patreon-támogatóink avatár- és névsora:
További támogatóink:
Kiss András, kopeszku, Hollósi Dániel, Huszti András, Nagy Gyula, Győri Ferenc, Gortva Gergely, Révész Péter, cue, Senye Dénes, Csopa Tamás, Mr. Gyarmati, polish, Bojki, Szőke Attila, Zila, jurgen_habermas, RZP, ricsi, abeddon, Varga Bálint Bánk, Koppn, csee, TheLastNinja, GLiSKARD, Ninju, Sándor Tamás, Jezernyiczky Tamás, gilicze, ezven, Bajka Zalán, Szabó Zoltán, kisakos, Varga Balázs, Smiley, Invi, Coeris, Velicsek István Gusztáv, SzLacc, Tutu, Zelenák Zoltán, Glad, Steveboy, HuSkizo, Tresó Ottó, bigwhite, aboy, Sinus, bordiii, Fanyuvo, Élményborz, Edvárd, Hájas Ákos, Lottsie, CsikosZ, Oli, Udvardy Tamás, Döme, oplenti, Palkó D. István, gyulaur, Neriana, Larten, Arsenic, hadam89, Ergoproxy83, Milo, Csviri, Magyar Kristóf, Kester, HaverDodi, arpadapunk, ArcadeMacho, Szücs Márton, Xlabu, Gabesz Fótról, Somogyi Gábor.
(Ha nem látod a listában a nevedet, pedig támogattál vagy ha valami változtatást szeretnél, írj nekünk! Esetleg keress rá, nincs-e megválaszolatlan leveled tőlünk. Illetve bocs, régebbi felvételek miatt pár adást csúszhat a hangos-képes főhajtás.)
Utolsó kommentek