Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogyan fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak. És továbbra is nagyon nagy köszönet mindenkinek, aki támogatta Patreon-kampányunkat! (Támogatóink listáját lásd a poszt végén.)

Ezúttal egy támogatói kérést teljesítettünk, de azt hiszem, sokan fognak örülni a választott játéknak: Dester fedőnevű törzshallgatónk javasolta az Ugh!-ot, és mi kipróbáltuk ezt a negyedszázados német csodát. Ősemberek, cuki grafika, jó értelemben vett amatőrizmus - avagy milyen volt, amikor 1992-ben fullba tolták az indie-t. Ha kíváncsi vagy élményeinkre, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad).

A kilencvenes években a német játékfejlesztésnek volt egy erős fénykora, az Ugh! is ennek a korszaknak a szülötte. Elkövetője a würseleni székhelyű Egosoft, amit 1988-ban alapítottak, a kulcsembere Bernd Lehahn, és ma főleg az X űr-akció-felfedezős-kereskedelmi-szimulátor-sorozatról ismert (annyira, hogy ma is létezik még a csapat, éldegél az X mérsékelt sikeréből). Az Ugh! csak egy mellékvágány volt a kis indie stúdió életében, de egy elég emlékezetes mellékvágány, ami 1992-ben Amigára, DOS-ra és C64-re is megjelent a Play Byte gondozásában (őket meg talán nem kell bemutatni, a Settlerst készítő Blue Byte akciójátékos divíziója).

A játékot már csak azért is tekinthetjük mellékvágánynak, mert a fejlesztésének nagy része nem házon belül készült, hanem két német fiatal - bizonyos Thomas Klinger és Björn Roy - hegesztette össze otthon, eredetileg Amigára (a hangokat például Björn óbégatta fel). Klinger és Roy az egosoftosok haverjai voltak, ezért amikor az Ugh! demókész állapotba került, megmutatták profi barátaiknak művüket. Az Egosoft dolgozóinak pedig annyira megtetszett a készülő program, hogy felkarolták. Rendesen kitesztelték, pár pályát is terveztek hozzá és segítettek megszervezni a többi verzió portolását. Aztán Thomas és Björn ezután nem sok vizet zavart a játékiparban, de az Ugh!-hal kiérdemelték a játékiparban a maguk 15 percét.

A játék nem épült túl eredeti ötletre, viszont szépen csúcsra pörgetett egy klasszikust. Kezdetben vala a Lunar Lander (1979), amiben egy holdkompot kellett nagy kínkeservvel letenni dimbes-dombos űrbéli környezetben, nem nekicsapni a szikláknak. Ezt gondolta tovább a Space Taxi (1984), amiben már nem volt olyan nehéz landolni az egységgel, viszont cserébe embereket kellett furikázni a pályákon található platformok között, ráadásul időre (illetve üzemanyagra, ami a levegőben töltött idővel arányosan fogyott). Az Ugh! ezt a játékot nyúlta elég szemérmetlenül, de ezt meg lehetett neki bocsátani, mert egyrészt szépen felhozta amigás szintre a játékmenetet, másrészt őskori környezetbe helyezte a taxizgatást, amitől nagyon bájos lett az egész.

Az Ugh! főhőse tehát egy ősember, akinek a nem éppen Oscar-díjas kerettörténet szerint egy zsák pénzt kell keresnie, hogy ősfelesége elégedett legyen. Emberünk feltalál egy lábbal hajtható helikoptert, és azzal viszi az utasokat 69, egyre nehezebb pályán. A feladatot nyilván nehezíti a manőverezés (bár jóval nehezebb megtörni a verdát, mint a Space Taxiban), illetve mászkáló és repülő dinoszauruszok, amiket kerülgetni kell. Természetesen fogy az üzemanyag is, erre és a dínók ellen legfőbb eszközeink a pályákon található kövek - ezeket megfelelő helyeken lepottyantva ételt (üzemanyagot) tudunk leverni fákról vagy átmenetileg megbénítani egy dinoszauruszt. Nagyjából ennyit kell tudni, a játék igazából pofonegyszerű, és azzal együtt tök szórakoztató, hogy egy idő után kicsit önismétlésbe fullad (de lehet, hogy ez csak most, 25 évvel később zavaró). A C64-verzióban volt egy egymás elleni hot seat mód, az Amiga- és DOS-változatban viszont kooperatív játékkal lehetett szórakozni, ami izgalmasabbnak hangzik.

Nem találtam adatokat arról, hogy mekkora siker volt a játék, de valószínűleg nem hasított a pénztáraknál (bár talán nagy ráfizetés sem volt ez a kis kipofozott amatőrprojekt, és sokakhoz eljutott - már csak azért is, mert nem sokkal megjelenése után shareware-ré vált. Ismertsége ellenére nem készült folytatása, de rajongói remake-ek igen (például a 2013-as Cave Express). Ugyanakkor a GOG-on és más legális csatornákon nem található meg, amin kicsit meglepődtem, de hát élelmes ember megleli a módját annak, hogy ma is ughozzon egy kicsit. És egy utolsó fun fact: a pályakódok két gótmetál banda (a Christian Death és a Current 93) dalcímei, valószínűleg volt egy rajongó a fejlesztők között.

Legközelebb jövő hét közepén jövünk hagyományos vendéges adással, aztán Mini, és így tovább, amíg el nem ragad minket a sinkanszen. Továbbra is válasszatok bennünket, és visszajelzések, észrevételek jöhetnek bátran (iTunes-ra is, mert akkor jobban észrevesz minket a drága), és azért is hálásak vagyunk, ha share-elitek a mostani adást (vagy valamelyik korábbit).

Ebből a posztból elérhető a teljes első évad, ebből a posztból pedig a teljes második évad.

A vendéges (nem mini) Checkpoint adásokat itt találod.

 

A harmadik évad korábbi Checkpoint Mini adásai:

• Checkpoint Mini #32: Cadillacs & Dinosaurs
• Checkpoint Mini #33: General Chaos
• Checkpoint Mini #34: Planescape: Torment
• Checkpoint Mini #35: Nitro Ball
• Checkpoint Mini #36: Oddworld: Abe's Oddysee
• Checkpoint Mini #37: TRON 2.0
• Checkpoint Mini #38: North & South
• Checkpoint Mini #39: Cannon Fodder
• Checkpoint Mini #40: Redneck Rampage
• Checkpoint Mini #41: No One Lives Forever
• Checkpoint Mini #42: LUFIS TAMADAS (Pooyan)
• Checkpoint Mini #43: The Lost Vikings
• Checkpoint Mini #44: Moonstone: A Hard Days Knight + TOPLISTA: A 10 legjobb véres játék
• Checkpoint Mini #45: The Chaos Engine
• Checkpoint Mini #46: Rise of Nations
• Checkpoint Mini #47: Ghostbusters + TOPLISTA: A 10 legjobb filmes témájú videojáték
• Checkpoint Mini #48: ActRaiser

Ezek pedig vendégszerepléseink A hiányzó darab podcastben és a Fun With Geeks YouTube-csatornán, illetve Stöki évekkel ezelőtti vendégeskedése a Konnektor podcastben.

A poszt végén pedig következzen Patreon-támogatóink avatár- és névsora:

További támogatóink:

Kiss András, Molnár Zsolt, Hollósi Dániel, Stang Szabolcs, Barny, Mozoka, Nagy Gyula, Győri Ferenc, A Konnektor csapata, Kalázdi Tamás, Pató Lőrinc, Gortva Gergely, Zila, tomtech, jurgen_habermas, RZP, waces, crippler, Szauer Tibor, ricsi, abeddon, Valis142, Varga Bálint Bánk, SViktor, Balog Tamás, Koppn, csee, TheLastNinja, GLiSKARD, Ninju, dabdam, Sándor Tamás, Jezernyiczky Tamás, gilicze, ezven, Bajka Zoltán, Szabó Zoltán, Rudymester, kisakos, Varga Balázs, Smiley, Wraith, Huszti András, Invi, Coeris, Velicsek István Gusztáv, SzLacc, Tutu, Zelenák Zoltán, Glad, Steveboy, HuSkizo, Müller Niki, Tresó Ottó, bigwhite, aboy, Sinus, bordiii, Gabesz, Nagyi, Virág Bertold

(Ha nem látod a listában a nevedet, pedig támogattál vagy ha valami változtatást szeretnél, írj nekünk! Esetleg keress rá, nincs-e megválaszolatlan leveled tőlünk.)