Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogy fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak.

A mostani játékot sokan kértétek már kommentben is, Facebookon is, de én halogattam róla az adást, mert kicsit tartottam attól, hogy huszoniksz év után nem lesz olyan jó újra elővenni. A Cannon Fodderről van szó, ami a kilencvenes évek közepének legjobb taktikai akciójátéka volt, elképesztő mennyiségben toltuk a koleszban - ugyanakkor nem ismerek élő embert, aki végigjátszotta volna. Ha kíváncsi vagy arra, hogy Grathnek mennyire jött be a játék, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad).

A Cannon Foddert az egyik legsikeresebb brit fejlesztőcsapat, a Sensible Software készítette, és a Virgin adta ki 1993-ban. A Sensible-ről dióhéjban annyit, hogy 1986-ban alapította John Hare és Chris Yates, aztán volt C64-en pár szép sikerük (például a Wizball), majd ráálltak a focis játékokra előbb a csodálatos Microprose Soccerrel, majd a még csodálatosabb Sensible Soccerrel. Sajnos aztán reménybeli magnum opusuk, a Sex 'n' Drugs 'n' Rock 'n' Roll fejlesztése közben annyira összevesztek, illetve annyira félremenedzselték a fejlesztést, hogy ez a játék nem jelent meg, a cég viszont becsődölt, és 1999-ben a Codemasters megvette. De 1993-ban még ment a szekér, amit az is mutat, hogy amikor a Cannon Fodder tervezett kiadóját a tulajdonos halála miatt kényszerlikvidálni kellett, villámgyorsan találtak a projektnek új kiadót, a Virgint.

A Cannon Fodder ötlete az előző Sensible-játék, a Mega Lo Mania készítése közben merült fel. Akkortájt jelent meg a Lemmings, amire eléggé rákattantak a fejlesztők, és hamarosan körvonalazódott a következő projekt: egy Lemmings, csak fegyverekkel! Aztán ez a koncepció változott (az oldalnézetes 2D-ből például ilyen madártávlatos 2D-vé alakult), a végeredmény pedig egy egyszerű Commandos-előfutár lett, már ami a taktikázást illeti. A 23 küldetésben okosan kell irányítani maroknyi katonánkat, esetleg megosztani őket, felkutatni és használni a célpontok ellen fegyvereket (például épületeket pusztító robbanószert), észben tartani a különféle tereptípusok hatásait, és hasonlók. A fejlesztés során egyébként még jobban eltolták a játékot a stratégia irányába (például voltak egy-egy feladattípusra specializált katonák), de aztán ezeket a bonyolításokat legallyazták, és így jobban az akcióra került a hangsúly.

Ez igazából jó választásnak bizonyult. A játékmenet sima volt és gyors, minden percben történt valami durrogtatás, a cuki grafika a pár pixeles katonáival pedig kicsit tényleg megidézte a Lemmingset. Aztán pár pálya után megjelentek az első izzadságcseppek a játékos homlokán, mert a Cannon Fodder egy baromi nehéz játék volt - az a fajta, aminek az ember sokszor nekiült, fél-egyévente elővette, de soha nem jutott a végére. Elég könnyen gyarapodtak benne a sírkövek - a játék ugyanis minden katonát név nélkül számontartott, és mindegyik saját sírkövet kapott egy domboldalon. A készítők ezt háborúellenes üzenetnek szánták, de őszintén szólva nekem nem jött át.

Most vagy húsz év után vettük elő újra a játékot, és persze ma már nem olyan jó móka, mint régen. A műfajban történtek olyan előrelépések, amiktől a Cannon Fodder túl primitívnek tűnik (mondhatni: Cannon, a barbár), feltűnően buta az útkereső algoritmusa, a nehézsége pedig frusztráló. Sőt, én egyenesen untam játszani vele, de őszintén szólva én a Commandosnak sem vagyok nagy barátja. Én azt szeretem, ha gyárthatok ezer tankot és fogyóeszközként kezelhetem őket, nem azt, amikor van öt csoffadt gyalogosom, és mindegyiknek vigyáznom kell az épségére. Szóval igazából akinek annak idején nagyon-nagyon tetszett a cucc, tehet egy próbát, a GOG-on 6 dollár.

A Cannon Fodder megjelenése után pár évig a Sensible fejőstehene volt. Az Amiga-verziót szinte rögtön követte a pc-s, aztán kijött még Atari ST-re, Jaguarra, Mega Drive-ra, SNES-re és 3DO-ra is. Az Amiga Format karácsonyi számához készült egy focipályás térképekkel viccelő mini-kiegészítő, a Cannon Soccer, aztán 1994-ben megjelent a második rész is, ami a bevált receptet követte: ugyanaz a játékmotor, csak más környezetek (az előd realisztikusabb pályáit felváltották időutazós, alienes térképek). Később egy 3D remake is lett volna, de azt lelőtték. Aztán a Sensible megszűnése után a jogok ide-oda kallódtak, aminek eredménye egy orosz fejlesztőcsapat, a Burut CT által készített Cannon Fodder 3 volt 2012-ben. Ez már behozott egy kis 3D-t, de játékmenetében nem tudta a 2010-es évek igényeire szabni a Cannon Fodder-alapokat, és csúnyán elhasalt. És sajnos ilyen dicstelen véggel zárul a CF-sztori.

Legközelebb két hét múlva lesz Checkpoint Mini, jövő héten pedig érkezik egy újabb vendég, reményeink szerint egy egykori magyar fejlesztőcsapat veteránja. Továbbra is válasszatok bennünket, és visszajelzések, észrevételek jöhetnek bátran (iTunes-ra is, mert akkor jobban észrevesz minket a drága), és azért is hálásak vagyunk, ha share-elitek a mostani adást (vagy valamelyik korábbit).

Ebből a posztból elérhető a teljes első évad, ebből a posztból pedig a teljes második évad.

A vendéges (nem mini) Checkpoint adásokat itt találod.

 

A harmadik évad korábbi Checkpoint Mini adásai:

• Checkpoint Mini #32: Cadillacs & Dinosaurs
• Checkpoint Mini #33: General Chaos
• Checkpoint Mini #34: Planescape: Torment
• Checkpoint Mini #35: Nitro Ball
• Checkpoint Mini #36: Oddworld: Abe's Oddysee
• Checkpoint Mini #37: TRON 2.0
• Checkpoint Mini #38: North & South

Ezek pedig vendégszerepléseink A hiányzó darab podcastben és a Fun With Geeks YouTube-csatornán.