Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogyan fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak. És továbbra is nagyon nagy köszönet mindenkinek, aki támogatta Patreon-kampányunkat! (Támogatóink listáját lásd a poszt végén.)
Mindig örülünk, ha valamilyen új platformra kijön egy régi játékokból összeállított csomag, és a Bandai Namco a napokban két ilyen gyűjteményt is kiadott. A Namco Museum Archives Vol 1, illetve a Namco Museum Archives Vol 2 neve magáért beszél: a Namco első játéksikerei mai konzolokra portolva (pontosabban a korábbi jó minőségű NES-portok továbbportolva), két adagban. A blog követőinek biztos nem újdonság, hogy a Namco a nyolcvanas évek egyik legsikeresebb japán játékfejlesztője, és a cég elsősorban a játéktermi klasszikusaival vált fontos tényezővé (mindenekelőtt a Pac-Mannal). Ezekből válogat a Museum Archives, és a kiadvány remek apropónak tűnt egy combosabb Checkpoint Minihez. A válogatásból a Dig Dugot és a Galagát próbáltuk ki alaposabban, aztán egy toplistával is megfejeltük az adást. Ha kíváncsi vagy élményeinkre, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Spotify-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad). És már van Discord-szerverünk is, ha ott bandáznál a többi Checkpoint-rajongóval, szuperalapos retrós cikkekért pedig fáradj el a Retro.Landre.
A Dig Dug is és a Galaga is egy-egy játéktermi sikerrel kezdődött, a Dig Dug a Pac-Mannal. A Namco ugye kasszát robbantott a piacon ezzel a játékkal (a Pac-Man konkrétan minden idők legtöbb példányban elkelt játéktermi gépe), és a cégvezetés rögtön levette, hogy hát ha ez a labirintusos móka ennyire bejött a népnek, akkor kellene egy másik labirintusos játék is - ez lett a Dig Dug 1982-ben. A fejlesztők a Galagát készítő Jokojama Sigeru beosztottjai voltak (a japán krónikák az ő nevüket kevésbé tartja fontosnak megemlíteni, mint a főnökükét), hardverkérdésekben az akkor már Namco-veterán Isimura Sigeicsi segített nekik, a sprite-okat pedig az akkor már csak Mr. Dotmanként becézett Ono Hirosi rajzolta.
Nem elégedtek meg egy Pac-Man klónnal, hanem egészen új játékmechanikát találtak ki: a játékosnak egy Dig Dug nevű szkafanderes emberke bőrébe bújva magának kellett kifúrnia a labirintust, amiben a pályán levő szörnyeket kellett kerülgetni, illetve megölni (kétfélét, a paradicsomra emlékeztető Pookákat és a lángot fújó zsebsárkány Fygarokat). A szörnygyilkolás elsődleges eszköze Dig Dug biciklipumpája volt, amivel egy-két fújással le lehetett bénítani a szörnyeket (és ilyenkor át is menni rajtuk), néhány további fújásra pedig kidurrantak. De a pálya talajában elhelyezett sziklákkal is lehetett szörnyeket ölni, ha magunk után csaltuk őket, majd alulról a szikla alá fúrtunk, és gyorsan kisasszésztunk alóla (á la Boulder Dash). Ezek mind tök jó ötletek, pláne 1982-ből, csak aztán a készítők az egészet tökön lőtték azzal, hogy a pályákon aránylag kevés idő után a szörnyek elkezdenek szellemként átmenni a talajon és falakon. Így pont a labirintusépítgetős mechanika nem használható ki rendesen, és nem kis részben emiatt nem olyan jó szórakozás ma már digdugozni.
Ennek ellenére ma is van egy kis rajongótábora (erre bizonyíték egy Ed Collins nevű gémer Dig Dug oldala, ahol még Dig Dug vers is található), és persze megvannak a játék őrültjei is, akik minél magasabb pontszámokat próbálnak összehozni mindenféle beépített pontszerző trükkel (pl. ha egy Fygart oldalról ölünk meg több pontot ér, mert kockázatosabb úgy, mert a Fygar csak oldalirányba fúj lángot). A játék ugyan meg sem közelítette a Pac-Man sikerét, de azért szépen hozott a konyhára, minden 8-bites platformra konvertálták, 1985-ben pedig jött egy folytatás is. A Dig Dug II-ben már nem fúrni kellett a talajban, hanem kerítéseket felhúzni egy szigeten, ügyelve arra, hogy az elkerített részek szörnyestől, mindenestől elsüllyednek. A Namco aztán a Dig Dugot összekötötte a Mr. Driller branddel, úgyhogy a Digdugverzum tulajdonképpen mai napig létezik.
Bár a Dig Dugnál korábbi, mégis jobban kiállta az idő próbáját a Galaga, aminek a sztorija meg az 1978-as Space Invadersszel kezdődik. A Taito új etalont hozott a játéktermekbe, és utána sokan ezt a lécet próbálták megugrani - a Namco is, amikor 1979-ben elkészítette a saját Invaders-klónját, a Galaxiant. De ez sem csak szolgai másolat volt, hanem teljesen eltolta a játékmenet hangsúlyait, érezni, hogy a két alkotó, Savano Kazunori és Isimura Sigeicsi átgondolta a dolgot. A Galaxianból ugyanis eltűntek a bázisok, amik mögé el lehetett bújni az invaderek elől, az űrlények pedig nemcsak vonultak lefelé, hanem kötelékbe rendeződve a játékosra támadtak. Ráadásul mindez színes volt (a Space Invaders ugyebár monokróm volt, néhány verzióján színes fóliák próbálták színes képernyő illúzióját kelteni). Az Invadersen csavarva egyet így a Galaxian lett a Namco első komoly sikere (40 ezer eladott gép, ami nagyon sok volt akkoriban), és nyilvánvaló volt, hogy kell folytatás is. Ez lett a Galaga (hogy miért nem Galaxian 2 lett a címe, nem találtam meg a neten).
Az 1981-ben megjelent játék még tovább fűszerezte a "Space Invaders szteroidon" receptet. A fejlesztő a már említett Jokojama Sigeru volt, a rajzoló pedig a szintén említett Mr. Dotman - mert a Galaga új pixelruhát kapott, kicsit szebb, átrajzolt Galaxian lett belőle. De a játékmenet is változott, a galagák (ez lett a játékban az űrlények neve) másféle algoritmust követve támadtak, egy galaga boss lelövésekor minden más űrlény defenzívába vonult pár másodpercre, és ott volt még a vonósugár. Ez volt a legnagyobb újítás: egyes ellenfelek olyan sugarakat lőttek a játékos űrhajója felé, amivel foglyul etették azt. Ilyenkor a játékos gyakorlatilag veszített egy életet, de a következő űrhajóval ki lehetett szabadítani a foglyul ejtettett (a rabosító ellenfél kilövésével), és akkor a kiszabadított kolléga csatlakozott a küzdelemhez. Ebben a "dual fighternek" nevezett módban jóval nagyobb tűzerővel lehetett irtani, ugyanakkor az ellenfelek is könnyebben találták el a dupla űrhajót. A játéktermekben akkoriban az efféle trükkök - illetve az általuk szerzett minél nagyobb pontszám - voltak a menőzés alapeszközei, így a dual fighter hamar népszerű lett, akárcsak a Galaga többi pontszerző taktikája (például a bossokat két másik galaga kísérte, ha a játékos azokat a boss előtt lőtte ki, több pontot kapott).
A játék végül a Galaxianénál is nagyobb sikert ért el, a folytatás elhalványította az elődöt, és ma már inkább a Galaga számít popkulturális klasszikusnak (főleg Amerikában, az első Bosszúállók-filmben még Nick Fury is szóba hozza). 1983-tól jöttek ennek is a konzolos-pécés konverziói, 1984-ben a Gaplus nevű remek folytatás, aztán továbbiak is. De az eredetivel a mai napig jó játszani, Arcadiákon például ki lehet próbálni. Jokojama-szan egyébként mai napig a Namcónál dolgozgat, már több mint 40 éve, persze már nem fejlesztőként (tavaly executive producer volt a Code Veinben).
És még nem fejezzük be, mert toplista is van az adáshoz. A legtöbb gémertörténelmi leírásban 1985-ig datálják az arcade aranykort, az első nagy játéktermi korszakot - ebből az időszakból válogattunk, a 10 legjobb játéktermi játékot keresve, 1985 végéig. A bőség zavarával küszködtünk, sok klasszikus ki is maradt (például az Asteroids, a Lunar Lander vagy a Frogger), és ezek maradtak:
GRATH TOP10 |
STÖKI TOP10 |
1. Gradius (1985) 2. Commando (1985) 3. Ghost 'n Goblins (1985) 4. Wizard of Wor (1980) 5. Tiger-Heli (1985) 6. Hang-On (1985) 7. Space Harrier (1985) 8. Robotron 2084 (1982) 9. Gaplus (1984) 10. Crossbow (1983) |
1. Star Wars (1983) 2. Pac-Man (1980) 3. 1942 (1984) 4. Wizard of Wor (1980) 5. Donkey Kong (1981) 6. Gauntlet (1985) 7. Burger Time (1982) 8. Hang-On (1985) 9. Space Invaders Part II (1979) 10. Qix (1981) |
Természetesen kommentekben jöhetnek a ti toplistáitok is. Legközelebb nagyjából egy hét múlva jövünk vendéges adással. Továbbra is válasszatok bennünket, és visszajelzések, észrevételek jöhetnek bátran (iTunes-ra is, mert akkor jobban észrevesz minket a drága), és azért is hálásak vagyunk, ha share-elitek a mostani adást (vagy valamelyik korábbit).
Korábbi Checkpoint Mini adások a hatodik évadban:
- Checkpoint Mini #123 - Dune 2000
- Checkpoint Mini #124 - Peggle
- Checkpoint Mini #125 - Outlaws + TOPLISTA: A 10 legjobb vadnyugati játék
- Checkpoint Mini #126 - Banshee
- Checkpoint Mini #127 - Panzer General
- Checkpoint Mini #128 - Litil Divil + TOPLISTA: A 10 legjobb rajzfilmgrafikás játék
- Checkpoint Mini #129 - Albion
- Checkpoint Mini #130 - Scorched Earth
- Checkpoint Mini #131 - C&C: Red Alert + TOPLISTA: A 10 legjobb játék, aminek szín van a címében
- Checkpoint Mini #132 - The 7th Guest és The 11th Hour
- Checkpoint Mini #133 - Earthbound
Még korábbi adások:
Ebből a posztból elérhető a teljes első évad, ebből a posztból a teljes második évad, ebből a posztból a teljes harmadik évad, ebből a posztból a teljes negyedik évad, ebből a posztból pedig a teljes ötödik évad.
A vendéges (nem mini) Checkpoint adásokat itt találod, a vendég nélküli Checkpoint Miniket itt találod.
Vendégszerepléseink:
- Checkpoint a Runyai Stúdió podcastjében
- Checkpoint A hiányzó darab podcastben
- Grath, Stöki és Mazur szereplései a Fun With Geeks YouTube-csatornán: Dixit #1, Dixit #2, Dixit kiegészítő #1, Dixit kiegészítő #2, We Didn't Playtest This at All #1, sőt We Didn't Playtest This at All #2)
- Stöki a Sztereotrip utazási podcastben (a téma Japán, a Tokyo Game Show is előkerül)
- Stöki évekkel ezelőtti vendégeskedése a Konnektor podcastben
- Stöki vendégeskedése Kiss Iminél az Unlimited podcastben
A poszt végén pedig következzen Patreon-támogatóink avatár- és névsora:
További támogatóink:
Kiss András, kopeszku, Kiss Balázs, Hollósi Dániel, Huszti András, Peter, Kurucz Ádám, csiko, Krumplifej, Nagy Gyula, Révész Péter, Lidérc, ZolTanGa, polish, Bojki, Szőke Attila, Zila, jurgen_habermas, RZP, ricsi, abeddon, Koppn, TheLastNinja, GLiSKARD, Ninju, Sándor Tamás, Jezernyiczky Tamás, ezven, Bajka Zalán, Szabó Zoltán, kisakos, Varga Balázs, Smiley, Coeris, SzLacc, Tutu, Zelenák Zoltán, Glad, Steveboy, HuSkizo, Tresó Ottó, bigwhite, aboy, Sinus, bordiii, Fanyuvo, Élményborz, Edvárd, Hájas Ákos, Lottsie, Oli, Udvardy Tamás, oplenti, Palkó D. István, gyulaur, Neriana, Larten, Ergoproxy83, Milo, Csviri, HaverDodi, ArcadeMacho, Gabesz Fótról, Gergő, Havasi László, Ateela Wrink, Vidra, kszicsillag, Bakonyi Gergő István, Markó Gábor, Majdénmegmondom, bbandor, Seci, NPanyo, AnnieC, zsovez, Alien Mindbender, Csíkos János, Tofi és Tamás.
(Ha nem látod a listában a nevedet, pedig támogattál vagy ha valami változtatást szeretnél, írj nekünk! Esetleg keress rá, nincs-e megválaszolatlan leveled tőlünk. Illetve bocs, régebbi felvételek miatt pár adást csúszhat a hangos-képes főhajtás.)
Utolsó kommentek