IDDQD

Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogy fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak.

A nyári szünet utáni első, de valójában a 24. Checkpoint Miniben egy elég bizarr kalandjátékot vettünk elő, aminek már a címe is furcsa: tükörfordításban kb. "nincsen szám, és sikoltani akarok". Esetleg ordítani. Vagy üvölteni. Lényeg, hogy hangoskodni, ami száj nélkül elég nehéz. És hát olyan is elég ritkán van, hogy egy ünnepelt író 28 év elteltével részt vesz egy művéből készült videojáték fejlesztésében. Ha kíváncsi vagy arra, hogy mi a bánat ez a játék és hogy tetszett nekünk ennyi idő után, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad).

Matusik Szilárddal, a Vakondok 4 című dokumentumfilm rendezőjével év elején beszélgettünk, és azóta aránylag rendszeresem tologattam ki a blogra a magyar videojáték-fejlesztés hőskorát feldolgozó alkotás werkfilmjeit. Amikor a podcastünket elkezdtük, még nem tudtunk a Vakondokról, de előtte mégis több olyan vendégünk volt, aki a filmben is megszólal, és persze azóta is elő-előfordultak nálunk olyanok, akik a werkfilmekben is visszaköszöntek. Ez nem meglepő: ha az ember retro gaming témában keresgél, itthon előbb-utóbb ugyanazokba a szakikba fog belebotlani (meg aztán pár elérhetőséget Szilárdtól kunyeráltam el). Így lehet, hogy a legutolsó, harmincadik werkfilm főszereplője, Beregi Tamás is megfordult már nálunk. Őt ugye Berrr néven is ismerhetitek játékmagazinokból, egyébként meg elhivatott lajstromozója a régi videojátékoknak, amolyan videojáték-régész, óriási lexikális tudással, amiről a Pixelhősök című könyvében is számot adott. A werkfilmben a Novotrade elindulásáról, illetve annak két kulcsfigurájáról mesél. És akkor több werkfilm nem lesz, várjuk izgatottan a teljes dokut. Mivel idén még javában fesztiváloztatják, Szilárd szerint csak 2017 első negyedévében lesz a szélesebb közönség előtti premier. Szerintem megéri rá várni.

Így készült a Vakondok 4 - 30 - Beregi Tamás from Moleman on Vimeo.

(Korábbi werkfilmek: Kiss Donát, Ian Livingstone, Fodor Tamás, Nagy Csaba, Szenttornyai László, Stein Róbert, Vámosi Zsolt, Rátkai István, Mark Cale, Balogh Zsolt, Rényi Gábor, Kiss István, Olessák Róbert, Révbíró Tamás, Kozák Tamás, Békési Róbert, Kreiner Tamás, Tilesch Ferenc, Zámbó Viktor, Tóth Zoltán, a Newcomer készítői, Mérő László, Ruzsa Ferenc, Fehér Gábor, Ligeti Gábor, Tihor Miklós, Zolnai Antal, Nagymáthé Dénes, Kádas Gábor)

Van ugye ez a PixelCon nevű underground gémerrendezvény, biztos ismeritek már a másodikról hosszan lelkendeztem korábban. Ősszel lesz a negyedik (elvileg ott leszek teljes mellszélességgel), és ez minden korábbinál erősebbnek ígérkezik, például azért, mert jön a legmetálabb gamer banda, a Machinae Supremacy. Illetve akkor jön, ha sikeres lesz a koncetre gründolt crowdfunding-kampány, de ennek az esélye most jelentősen nőtt. Ugyanis tegnapelőttig 8-900 euró között állt az akkor már hetek óta futó számláló (3500 a cél), aztán egyszer csak egy 1-es számjegy került az összeg elé. Igen, valaki egyben leperkált 1000 eurót, és ezzel máris 54 százalékos teljesítettségbe lökte a kampányt.

Persze ilyenkor felmerül, hogy esetleg valaki trollkodik, de a szervezők nyomozása után nagyon úgy tűnik, hogy nem kamu az óriásadomány. Az illető jóváhagyta, hogy közöljük kilétét: Kari Takanennek hívják, szerverhostinggal foglalkozik, és a zenekar is ismeri a nevét. Amikor ugyanis a szervezők a Machinae Supremacynál is lecsekkolták Karit, ők azt válaszolták, hogy "ja igen, ő egy őrült finn, aki nagyon szeret bennünket".

És hogy miért fizet valaki Európa túlsó végéről 300 ezer forintot egy budapesti koncertjegyért? Közvetítő révén megkaptam Kari válaszát erre a kérdésre: "Hosszú ideje támogatom a Machinae Supremacyt, nagyjából minden MaSu-albumon ott a nevem a köszönetnyilvánításoknál. Csak szeretném, ha ott is csapnának egy bulit. Nem gondoltam, hogy bármi extrát kérnék ezért cserébe."

Ezek után nekünk csak egy feladatunk van: összedobni a maradékot, hogy a zenekar tényleg eljöjjön. Itt lehet támogatni a bulit, ennek így most már össze kell jönnie (10 euró a koncertjegy, 13 PixelCon belépővel együtt). Ha még hezitálnál, hallgasd meg YouTube-on, miket csinál a zenekar, ez például egy csodaszép SID-tribute, de amúgy általában inkább ihletként használják a C64-es régi zenéket. Akárhogy is, jó lenne ezt élőben hallani.

Hat hétig nem jelentkeztünk podcasttel, pedig nagyon akartunk az E3-ról készíteni egy régiségeket bemutató adást, de sajnos az eddig megszokott retrosarok idén nem települt ki az expóra. Így a nyári szünet kicsit hosszúra nyúlt, de most vége: vendéges adással térünk vissza, méghozzá olyan vendéggel, aki az egyik legsikeresebb magyar játéksorozatról és legnevesebb játékfejlesztő stúdióról mesélt sokat, hiszen azt évekig vezette.

Legalábbis a Loveantiques.com szerint, ami egy régiségekkel foglalkozó oldal, és elvileg szakértők állítják össze a listáit. Teljesnek semmiképpen nem mondanám a gyűjtésüket, mert bár több platformon is csináltak tízes listát, kizárólag régi konzolokkal foglalkoztak. Az összesített tízes lista így néz ki, az összegek angol fontban megadva (illetve utána zárójelben forintban):

1. Snowboard Kids 2 (Nintendo 64), £2000 (750 000 forint)
2. Darxide (Sega 32X), £1200 (450 000 forint)
3. Primal Rage (Sega 32X), £1000 (375 000 forint)
4, X Zone (Super Nintendo), £850 (318 750 forint)
5. T Mek (Sega 32X), £800 (300 000 forint)
6. Viewpoint (Neo Geo AES), £750 (262 500 forint)
7. Stadium Events (Nintendo NES), £600 (225 000 forint)
8. Cool World (Super Nintendo), £550 (206 250 forint)
9. Fatal Fury Special Edition (Sega Mega CD), £550 (206 250 forint)
10. The Adventures of Batman and Robin (Sega Mega CD), £550 (206 350 forint)

Mint látszik, vannak játékcímek, amikről valószínűleg sosem hallottál, meg pár olyan játék, ami nem túl sikeres konzolokra jelent meg (Sega 32X mindenekelőtt), illetve olyan játékok, amiket valamiért visszavontak nem sokkal a premier után (mint a Stadium Events). A listavezető pedig a Snowboard Kids 2, amiről ide is bökök egy videót:

Viszont némi zavart érzek az erőben, mert az Ebayen rögtön találtam a 2000 fontnál jóval olcsóbb 660 euróért is egy Snowboard Kids 2-t. Persze, az is számít, hogy megvan-e a doboz meg milyen állapotban van a cucc. A listás árak jó állapotú, dobozzal-mindennel szerelt játékokat vettek figyelembe (de ez a 660 eurós is ilyen).

Meg hát nagyon hiányzik a számítógépes front, pedig ott is akadnak ritkaságok. Például a The Great Giana Sisters, ami annyira pofátlanul lopta a Super Mario Brost, hogy a Nintendo nyomására a kiadója kénytelen volt leállítani a C64-verzió gyártását, a spectrumos pedig már nem is jelenhetett meg. A C64-változat így főleg warezben terjedt, de egy eredeti gyári példány simán ott lehetne az összesített listában, amit az is mutat, hogy az Ebayen 2000 euróért is árulják, de az amigás verzióért is elkérnek 1200 eurót.

Ha tudtok még ilyen ritkaságokról, amik hiányoznak a listából, kommentben jöhetnek.

2003-ban pár volt fejlesztő kitette a netre a Fallout című 1998-as szuperszerepjáték (lásd monstre cikkemet róla itt) editorát és dokumentációját. Persze a játék rajongói rögtön nekiugrottak, készítettek kisebb-nagyobb modokat. Néhány cseh őrült (álljon itt a nevük: Václav Panoš, Marek Štípek, Milan Ratičák és Marián Lóži) viszont azt vette a fejébe, hogy készítenek egy teljes játéknyi kiegészítőt új sztorival, karakterekkel, dialógusokkal, helyszínekkel. Tele van persze a padlás hasonlóan ambiciózus projektekkel, amik aztán 1-2 év után bedőlnek, mert ilyesmihez baromi sok idő és lelkesedés kell, pénzt meg ugye nem hoz a dolog. A csehek viszont végigvitték, amit elképzeltek: 10, azaz TÍZ év alatt, csupán a szabadidejükben, rengeteg melóval összerakták a Fallout 1.5 Resurrectiont.

Ami tényleg gyakorlatilag egy új (vagy inkább régi-új Fallout-játék). Egy amnéziás fickó kutatja benne a múltját New Mexico környékén, a kibontakozó sztori pedig abszolúte passzol a játék világába, mutánsokkal, szektákkal, az posztapokaliptikus világban boldogulni próbáló frakciókkal. Nagyjából 25 óra alatt ki lehet pörgetni, szóval tényleg elképesztően tartalmas modról van szó.

Viszont végig csehül folyt a fejlesztés, és 2013-ban a cseh verzió jelent meg. De a csapatnak ezután már szinte bagatell feladat volt a tíz évre még hármat rádobva angolra lefordítani a teljes modot. Ami a héten meg is jelent, innen letölthető, egy felinstallált a Fallout 2-re kell rápakolni (mindenféle verzióval működik, GOG-ossal is, steamessel is).

Földig hajolok az elkövetők előtt, és ha már ott vagyok, felveszem az állam is. New Mexico, jövök!

Nyaralásaink alatt jól felgyűltek a Vakondok 4-werkfilmek (tudjátok, ez az a dokumentumfilm, ami a magyar videojáték-fejlesztés hőskorát dolgozza fel, és aminek rendezőjével nemrég beszélgettünk). Három is van, ami még nem szerepelt a blogban, de most behozzuk magunkat. Az első videóban ismét egy régi Novotrade-fejlesztő beszél, Zolnai Antal, aki főleg a cég sportjátékain dolgozott (Water Polo, vagy a Konami Double Dribble és Blades of Steel című játékainak konverziói). A videóban egy magas rangú szovjet elvtárs látogatásáról mesél (tippre ő lehet az a Jegor Ligacsov, akiről Beregi Tamás is beszélt, amikor a podcastünkben vendégeskedett), illetve arról, hogy egy nintendós fénypisztoly is komoly biztonsági kockázatot jelentett ilyenkor.

Régi játékokat emulátorban újraéleszteni sokszor macerás (illetve a konzolos kényelemhez szokott gémerek gyakran lusták egy DosBoxot indítani), erre megoldás az az egyre gyakoribb törekvés, hogy lelkes emberek összecsomagolják a romot az emulátorral, valami önindító formában összehozzák, és onnantól csak egy klikkelés a retro. Ami egyrészt tök jó, másrészt netről leszedett exéket csak megbízható forrásból, gyerekek.

Nekem jelentős Amiga-klasszikus-lelőhelyem volt a lengyel The Company oldala, ami most sajnos szünetel (illetve latinul az olvasható rajta, hogy "aki keres, talál", de hogy ez mire utal, azt nem fejtettem meg), régi DOS-játékokat meg erről a szlovák oldalról bányászok, de csak akkor, ha nincs meg Steamen vagy GOG-on a cucc legálban. Mert az abandonware eléggé szürkezóna jogilag, meg hát ami megvan legálban, azt támogatom (jellemzően párdolláros tételek ezek a régi játékok). De minden nem kerül fel GOG-ra, elég sok játék nem elérhető ma hivatalosan a mostani pécéken - ezért is örültem, amikor az Indie Retro Newson rátaláltam a GamesNostalgia oldalra. Ezen amigás és DOS-os klasszikusok sorakoznak kényelmesen használható formában, és nálam kicsit betöltötte a The Company után támadt űrt, rögtön ki is próbáltam a Lionheartot és a Ruff 'n' Tumble-t, pöpecül működtek.

Persze senkit nem bátorítanék arra, hogy a szürkezónában kolbászoljon, abandonware helyett inkább várjatok, amíg kijön hivatalosan minden, a fentieket csak érdekességként írtam a blogba, bíró úr.

Például arra, amit a Genesis Project nevű, több náció képviselőjét tömörítő democsapat összehozott. A Nothing but PETSCII nevű Commodore 64-es demo a svédországi Lundban július elején rendezett Gubbdata 2016 versenyen elvitte az első díjat, pedig ha végigpörgetjük nem nagy eresztés - mármint akkor, ha hagyományos C64-demókhoz hasonlítjuk. Ezt a demót viszont úgy kell nézni, hogy csillivilli pixelgrafikát egyáltalán nem használ, mert minden, MINDEN az utolsó szögig benne a C64 alap karaktergrafikájával készült, azaz a grafikának tűnő részek is valójában ügyesen megválasztott formájú és színű speciális karakterek. Így tessék nézni a demót, aztán lehet állat keresgélni.

Egyrészt vége a nyaralásnak, szóval a blog is feléled (Grath is hazajött, jövő héten már podcastet veszünk fel), másrészt ideje szót ejteni a PICO-8-ról, mert elképesztően terjed a cucc, meg hát elképesztően retro is.

Aki nem tudná: a PICO-8 egy virtuális konzol - vagy ahogy fejlesztője, a tokiói szélhelyű Lexaloffle Games nevezi: fantáziakonzol -, amit arra hegyeztek ki, hogy könnyen lehessen retrós-nagypixeles játékokat készíteni vele/benne. Lua programnyelvben lehet programozni, és több beépített tool is segíti azt, aki tesz vele egy próbát (ha valakinek van vele tapasztalata, ossza meg kommentben). A kész játékokat egy virtuális cartridge (ami igazából egy fájl) formájában lehet elmenteni, megosztani, de nagy vizuális csodákra senki ne számítson: a konzol kijelzője 128×128 pixel 16 színnel, és 8×8-as sprite-okkal lehet benne bűvészkedni 32K memóriából gazdálkodva. Akit érdekel, a Lexaloffle oldalán tud jobban utánanézni (róluk egyébként írtunk sok-sok éve, amikor a voxeles játékukat készítették).

A PICO-8-játékok száma az elmúlt hónapokban eléggé megszaporodott, sőt egy PocketCHIP nevű, 50 dolláros kézikonzolocskában fizikai formában is élvezhető lesz majd a platform. Na de hogy a címben tett ígéreteket is valóra váltsam, jöjjön két klasszikus játék PICO-8-remake-je, ami arra is példa, hogy értő kezekben mikre képes ez a kis virtuálplatform. Ide kattintva a Wizard of Wor eggyel cukibb kiadása, a Wizards Rule próbálható ki böngészőben (a Gadzooka nevű PICO-8-júzer alkotása), ide kattintva pedig az Alone in the Dark parafrázisa, az Alone in Pico (NuSan műve). Alapértelmezésben iránybillentyűk, C és V az irányítás.

E3 utáni sokk miatt kimaradt a múlt heti Vakondok 4 werkfilm (tudjátok, ez az a dokumentumfilm, ami a magyar videojáték-fejlesztés hőskorát dolgozza fel, és aminek rendezőjével nemrég beszélgettünk), ezért most kettőt is kaptok. Az elsőben Ligeti Gábor mesél, aki a Novotrade egyik csapatában volt fejlesztő, és ott dolgozott egyebek mellett az Epyxnek és az Electronic Artsnak is. Podcastunk talán legszórakoztatóbb adásában Kiss Donát, a Novotrade-játékgyár egykori technikai vezetője elmesélte, hogy egy golfjátékhoz meg kellett tanulniuk, hogy egyáltalán mi az a golf,és VHS-kazettákról nézték ezt a sportot. Valószínűleg a California Pro Golfról beszélt, aminek Ligeti volt a programozója. A videóban arról mesél, hogy milyen sebességgel ment a játékfejlesztés, amikor még nem volt cross compiler, tehát C64-en fordítottak mindent.

Így készült a Vakondok 4 - 25 - Ligeti Gábor from Moleman on Vimeo.

A másik werkfilmben pedig az a Tihor Miklós mesél, akivel már mi is készítettünk egy podcastadást. Miklós a az agytröszt több levelezős szerepjáték (mindenekelőtt a Túlélők Földje), a Hatalom Kártyái kártyajáték, a Végzetúr online játék és sok egyéb mögött, de karrierjét ő is a bimbódzó magyar játékfejlesztésben kezdte. Ő inkább magányos harcos volt, és útjai csak néha keresztezték a Novotrade-et (de azért dolgozott nekik is). Első fizetős munkája viszont egy társkereső program volt. Erről is beszél a videóban, meg arról, hogy a kínaiak hogyan nyomulnak a mikrotranzakciós piacon.

Így készült a Vakondok 4 - 26 - Tihor Miklós from Moleman on Vimeo.

(Korábbi werkfilmek: Kiss Donát, Ian Livingstone, Fodor Tamás, Nagy Csaba, Szenttornyai László, Stein Róbert, Vámosi Zsolt, Rátkai István, Mark Cale, Balogh Zsolt, Rényi Gábor, Kiss István, Olessák Róbert, Révbíró Tamás, Kozák Tamás, Békési Róbert, Kreiner Tamás, Tilesch Ferenc, Zámbó Viktor, Tóth Zoltán, a Newcomer készítői, Mérő László, Ruzsa Ferenc, Fehér Gábor.)

Az E3 legnagyobb WTF-je volt a Death Stranding trailere, ami ugye a Metal Gear-játékokat készítő Kodzsima Hideo új projektje. Kodzsimától elég csúnyán vált meg tavaly a Konami, és utána elég hamar lecsapott rá a Sony, és mindenki kíváncsi volt, hogy az egyik utolsó nagy sztárfejlesztő mit hegeszt össze a konzolipar óriásánál. És meg is mutatta, csak hát ettől a trailertől senki nem lett okosabb:

Tengerpart, csecsemő, döglött halak és bálnák lent, alakok az égen fent, Norman Reedus a Walking Deadből - mi a bánatos úristent nézek? Én őszintén megmondom, kicsit kiakadtam a traileren, és az indexes tudósításba konkrétan azt írtam, hogy Kodzsima beleszart a zongorába. (Két dadaista művész beszélget egy párizsi kávézóban: - Te, beleszarjak a zongorába? - Á, hagyd, úgysem értenék.) De az is igaz, hogy ha valaki, Kodzsima beleszarhat a zongorába: az MGS-ekben is voltak már elvont dolgok, de nem állt rosszul a sorozatnak. És hogy mindennek lehet mögöttes értelme arra egy 4chan-júzer elmélete a bizonyíték (kattintásra megnő):

Fordítom a lényeget:

• A csecsemő a Silent Hill-játékot jelképezi, amiről Kodzsimának le kellett mondania, mielőtt elkészült (megnőtt) volna.
• A bálnák Kodzsima egykori stúdiója, a Moby Dick.
• A döglött rákok és halak a rajongók, akiket cserbenhagyott az MGSV (ami az eredeti tervekhez képest megvágva jelent meg).
• Reedus természetesen Kodzsima, aki amúgy szívesen lenne fehér amerikai (mondjuk erről most hallok először).
• A karján lógó bilincs azt jelzi, hogy éppen megszabadult a Konami rabságából.
• A szétfolyó olaj Kodzsima megtépázott reputációja.
• Az öt lebegő alak Kodzsima legfontosabb játékai, az öt Metal Gear Solid, akik/amik kihívóan néznek le a fejlesztőre, mintha azt kérdeznék tőle, hogyan fog felérni hozzájuk.

Mit is lehetne erre mondani?

Régi gémereknek ismerős lehet a Hewson Consultants neve: a brit Andrew Hewson által alapított kiadó a nyolcvanas évek egyik legfontosabb cége volt, nagyon jó érzékkel találta meg és karolta fel azokat a fejlesztőket, akik a C64 és később az Amiga határait feszegető játékokat készítettek. A Hewson adta ki például a Paradroidot, a Cybernoidokat, a Nebulust vagy éppen 1986-ban az Uridiumot, ami a C64 egyik legjobb shoot 'em upja volt. (Imádtam forgolódni az űrhajóval, szerelmes voltam abba az animációba.) Nézzünk is meg belőle egy részletet:

A cég azonban nem volt elég nagy ahhoz, hogy a kilencvenes évek közeledtével meg tudjon maradni olyan óriások mellett, mint az Ocean vagy az EA. Előbb átmentek egy névváltoztatáson (21st Century Entertainment lettek és flipperjátékokat készítettek - Pinball Dreams, Pinball Fantasies megvan?), aztán végleg eltűntek a piacról.

De most visszatérnek, az eredeti Hewson Consultants néven, és természetesen a Kickstarterhez fordultak. Egy bizonyos Jonathan Port játékát, a Hyper Sentinelt adnák ki, pénteken indul a Kickstarter-kampány, de egy weboldalt és egy kedvcsináló trailert már fellőttek:

<

Igen, ez egy Uridium, csak nyilván szebb grafikával, mint 30 éve (de azért eléggé érezni rajta a retroszagot). Azon túl, hogy játszanám, nem tűnik olyan óriási projektnek, amihez rengeteg pénz kellene - kíváncsi vagyok, mennyit fognak kérni Hewsonék. Mindenesetre hajrá.

Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogy fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak.

Kicsit régen jelentkeztünk, mert E3 volt, aztán meg nyaraltam, de utolsó konzervfelvételünket most kitolom, ennek témája pedig a Z, amit a Gamespot megjelenésekor a Command & Conquer részeges, csálé fogú, beltenyésztett unokatestvérének nevezett. Nem véletlenül okozott ez a játék annak idején kisebb sokkot, ezt tárgyaljuk ki a mostani adásban hosszabban (illetve a lenti cikkben is). Ha kíváncsi vagy arra, hogy tetszett nekünk ennyi idő után, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad).

Ezt kérdezte egy amerikai producer, amikor meglátta a készülő Imperium Galactica élőszereplős jeleneteit. Aztán nem is maradt így az amerikai verzió. Mindezt a Vakondok 4 (tudjátok, ez az a dokumentumfilm, ami a magyar videojáték-fejlesztés hőskorát dolgozza fel, és aminek rendezőjével nemrég beszélgettünk) új werkfilmjében meséli el Fehér Gábor, akit talán kollégának is nevezhetek, mert ő is játékújságíróként kezdte. Gábor már a Spectrum Világba is írogatott cikkeket, a Gurunál pedig Masell néven alapító volt. Elkezdett sajtókapcsolatokat szerezni külföldi kiadóknál, aztán ezek a kapcsolatok jól jöttek, amikor pár év múlva átnyergelt a játékkészítésre. Üzleti oldalról egyengette a Reunion útját, majd a Reunion-gárdával megalapította a Digital Realityt, aminek ugye a két Imperium Galactica volt a legsikeresebb játéka (itt írtam róluk bővebben). És ugye ezekben voltak azok a bizonyos élőszereplős jelenetek. De inkább átadom a szót Masellnek.

Így készült a Vakondok 4 - 24 - Fehér Gábor from Moleman on Vimeo.

(Korábbi werkfilmek: Kiss Donát, Ian Livingstone, Fodor Tamás, Nagy Csaba, Szenttornyai László, Stein Róbert, Vámosi Zsolt, Rátkai István, Mark Cale, Balogh Zsolt, Rényi Gábor, Kiss István, Olessák Róbert, Révbíró Tamás, Kozák Tamás, Békési Róbert, Kreiner Tamás, Tilesch Ferenc, Zámbó Viktor, Tóth Zoltán, a Newcomer készítői, Mérő László, Ruzsa Ferenc.)