Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogyan fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak. És továbbra is nagyon nagy köszönet mindenkinek, aki támogatta Patreon-kampányunkat! (Támogatóink listáját lásd a poszt végén.)

Az előző adásban már említettük, hogy megjelent a Capcom Arcade Stadium, a Capcom régi játéktermi játékainak gyűjteménye. Az ilyen kiadványok nagy előnye, hogy nem kell folyton valódi pénzt bedobni, hogy játszani lehessen a játékkal. Ezt mondjuk még a M.A.M.E. emulátor is tudja, de ez a Capcom-gyűjtemény még azt az extrát is hozza, hogy pár másodperccel vissza lehet pörgetni az időt, ami pont arra elég, hogy egy elrontott ugrást vagy rossz helyre lőtt lövedéket helyrehozzunk. Rá is vetettük magunkat a régi Capcom-klasszikusokra, és ha már ott jártunk, összeszedtünk egy Minire való infót, mégpedig a cég egyik óriási sikeréről, az itthon kevésbé ismert Striderről. Ha kíváncsi vagy bővebben élményeinkre, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad). És már van Discord-szerverünk is, ha ott bandáznál a többi Checkpoint-rajongóval, szuperalapos retrós cikkekért pedig fáradj el a Retro.Landre.

A Strider 1989-ben jelent meg, a játéktermi aranykorban (vagy legalábbis aranykorok egyikében), természetesen először arcade gépre. A név, amit jegyezzünk meg, Jocui Kouicsi, ő volt ugyanis a játék fő tervezője. Igaz, a tervezés sok koncepcióról nem tanúskodik: az alkotók mindenféle elemet beleraktak a játékba, ami eszükbe jutott, amit már az a tény is jól mutat, hogy a címszereplő főhős egy kibernindzsa.

Jocui akkor eléggé pályája elején volt még, de a Capcom-főnöknek szimpatikus volt az agilis fiatalember, ezért szabad kezet adott neki. Jocui egyik új ötlete az volt, hogy sima licencelés helyett más cégekkel együttműködve alkossanak valami újat. Ennek egy cimbizés lett a vége a Moto Kikaku mangakiadó és a Capcom között, a terv pedig az volt, hogy a Capcom csinál majd egy játékot, a Moto Kikaku pedig kiad hozzá egy mangát - tulajdonképpen az egyik első videojátékos-multimédiás franchise volt ez. A Capcom-vezér ezután egy hétre kibérelt egy luxuslakosztályt ugyanabban a szállodában, ahol az Elveszett jelentés játszódik, és négy embert összezártak ötletelni: egy mangást, két játékdizájnert és egy capcomos pénzügyest, hogy azért ne szálljanak el nagyon a költségek. Az egy hétben ami eszükbe jutott, gyakorlatilag betették vagy a játékba, vagy a mangába, ezért olyan narratív csalamádé a Strider sztorija. Az egyik ötletelő nindzsaőrült volt ő találta ki, hogy legyen a főhős egy nindzsa, a másiknak a neonfényes Tokióra kinézve beakadt a cyberpunk, így került a nindzsa a jövőbe, és így tovább.

Játékmenet tekintetében a Rolling Thunder volt az alap, a Strider is hasonló, oldalnézetes mész-és-ölsz játék volt. Ami miatt mégis emlékezetesebb, annak titka részben a főhős, Strider Hiryu mozgása. A kibernindzsa légies akrobatikával haladt a pályákon, miközben irányítani nem volt nehéz, mert a mozgás sokszor környezetfüggő volt (tehát pl. ha a nindzsa falhoz ért, elkezdett felmászni rajta). Emellett a főhős támadása szuperlátványos volt - egy  gyilkos villanás, amit a karjára erősített, lézerkarddal turbózott tonfával ért el. Emellett Striderünk különféle segítő robotokat is tudott szerezni a pályákon, és az egyhetes ötletviharnak köszönhetően az ellenfelek és a környezet is eléggé kiszámíthatatlanok voltak. Fura játék volt, de mégis összeállt, és amúgy még ma is jól játszható, érdemes próbát tenni vele.

Viszont játéktermi gépbe nem kell sok történet, ezért az arcade verzió nem sokat profitált a hozzá kapcsolt mangákból. Meg a játéktermi változatból készült portok sem, pedig volt jó néhány, C64-től Amigán át Mega Drive-ig. Egyedül a NES-verzió lógott ki a sorból: mivel ez technikailag gyengébb gépre készült, vagy legalábbis a NES kevésbé volt alkalmas a Strider sokrétű akciójára, ez a verzió szinte egy új játék lett, egy másik dizájner által megtervezve: lassabb, mászkálósabb, nem lineáris cucc, amiben a mangák sztorija is jobban megjelenhetett.

A Strider sikerét jól mutatja, hogy később olyan alapjátékok készítői merítettek belőle ihletet, mint a Ninja Gaiden, a Devil May Cry vagy a God of War. Folytatásai is lettek, de nem mindegy, melyiket próbáljuk ki. Az 1990-es Strider II ugyanis Jocui nélkül készült, a Capcom amerikai vállalata és a U.S. Gold nyomására a portokat összedobó cég csinált egy gyors folytatást, ami olyan is lett. Az igazi második részre 1999-ig kellett várni, ez lett a Strider 2, így, arab számmal, és ez már méltó volt az elődhöz. Akárcsak a 2014-es reboot, aminek csak Strider volt a címe, a Double Helix csinálta, és nagyon pöpec. Szóval a négy Striderből hármat bátran ajánlunk ma is, ritlka az ilyen arány egy ilyen régi sorozatnál.

Legközelebb egy héten belül jövünk vendéges adással (az sem kizárt, hogy nem sokkal E3 után). Továbbra is válasszatok bennünket, és visszajelzések, észrevételek jöhetnek bátran (iTunes-ra is, mert akkor jobban észrevesz minket a drága), és azért is hálásak vagyunk, ha share-elitek a mostani adást (vagy valamelyik korábbit).

 

Korábbi Checkpoint Mini adások a hetedik évadban:

• Checkpoint Mini #147: SiN
• Checkpoint Mini #148: Jak and Daxter
• Checkpoint Mini #149: Wizard + TOPLISTA: A 10 legjobb videojátékos varázsló
• Checkpoint Mini #150: Warcraft Adventures: Lord of the Clans
• Checkpoint Mini #151: Cadaver
• Checkpoint Mini #152: Call of Cthulhu: Dark Corners of the Earth + TOPLISTA: A 10 legjobb videojáték, ami irodalmi műből készült
• Checkpoint Mini #153: Keresztény FPS-ek
• Checkpoint Mini #154: William Shatner's TekWar
• Checkpoint Mini #155: Jack Attack + TOPLISTA: A 10 legjobb játék, aminek keresztnév van a címében

 

Még korábbi adások:

 

Ebből a posztból elérhető a teljes első évad, ebből a posztból a teljes második évad, ebből a posztból a teljes harmadik évad, ebből a posztból a teljes negyedik évad, ebből a posztból pedig a teljes ötödik évad.

A vendéges (nem mini) Checkpoint adásokat itt találod, a vendég nélküli Checkpoint Miniket itt találod.

 

Vendégszerepléseink:

 

• Checkpoint a Runyai Stúdió podcastjében
• Checkpoint A hiányzó darab podcastben
• Grath, Stöki és Mazur szereplései a Fun With Geeks YouTube-csatornán: Dixit #1, Dixit #2, Dixit kiegészítő #1, Dixit kiegészítő #2, We Didn't Playtest This at All #1, sőt We Didn't Playtest This at All #2)
• Stöki a Sztereotrip utazási podcastben (a téma Japán, a Tokyo Game Show is előkerül)
• Stöki évekkel ezelőtti vendégeskedése a Konnektor podcastben
• Stöki vendégeskedése Kiss Iminél az Unlimited podcastben

A poszt végén pedig következzen Patreon-támogatóink avatár- és névsora:

További támogatóink:

Kiss András, kopeszku, Zsiga Bálint, Hollósi Dániel, Huszti András, Peter, AnnieC, Westy, Kurucz Ádám, Kecskés János, Nagy Gyula, Lidérc, kfgyk kfgyk, Horváth Zoltán, Bojki, Szőke Attila, Zila, jurgen_habermas, RZP, ricsi, abeddon, Koppn, TheLastNinja, GLiSKARD, Ninju, Sándor Tamás, Jezernyiczky Tamás, ezven, Bajka Zalán, Szabó Zoltán, kisakos, Varga Balázs, Smiley, Coeris, SzLacc, Zelenák Zoltán, Glad, Steveboy, HuSkizo, Tresó Ottó, aboy, Sinus, bordiii, Fanyuvo, Élményborz, Edvárd, Hájas Ákos, Lottsie, Oli, Udvardy Tamás, oplenti, Palkó D. István, gyulaur, Neriana, Ergoproxy83, Milo, ArcadeMacho, Gergő, Havasi László, Ateela Wrink, kszicsillag, Markó Gábor, Seci, NPanyo, zsovez, Alien Mindbender, Csíkos János, Tofi, Tamás, KrApN3k, periklesz, pec, Magunsz, Rauminen, Fattykány, Nagy Tamás, Tusák Károly, Krapulax, Peter, Gytb, patex 1987, bosken, RxMikes, Kovács Tamás.

(Ha nem látod a listában a nevedet, pedig támogattál vagy ha valami változtatást szeretnél, írj nekünk! Esetleg keress rá, nincs-e megválaszolatlan leveled tőlünk. Illetve bocs, régebbi felvételek miatt pár adást csúszhat a hangos-képes főhajtás.)