IDDQD

Az NPD piackutató cég évről évre közzéteszi az amerikai játékpiacra vonatkozó éves jelentéseit (a legutóbbi zanzáját lásd itt), bár ezek egyre kevésbé megbízhatóak, mert nem számolnak csomó tényezővel, például sem az online terjesztéssel, sem a közösségi oldalak játékaival. Pedig mindkettőben nagy pénz van - éppen a héten írta meg Hancu, hogy a Steam valószínűleg egy népesebb ország éves GDP-jét hozta össze a Valve-nak, most pedig a Facebook-os játékokról lesz szó.

És rögtön le kell szögezni, hogy az alábbiak nem hivatalos számokon alapulnak (a Zynga meg a többi hasonló cég ugyanis titkolja, hogy mennyi pénzt termelnek a játékai), hanem színtiszta spekuláció, amit az IGN végzett. A neves játékportál két felmérésből indult ki. Az egyik az NPD egy nemrég készült kutatása, amely szerint minden tizedik, Facebook-játékokkal szórakozó embert pénzt is költ ezekre a játékokra. A másik a SocialGold nevű, mikrotraknzakciókra szakosodott elemzőcég tanulmánya, ami azt állapította meg, hogy a fizető Facebook-játékosok átlagosan 55 dollárt költenek egy játékra, amíg meg nem unják azt (ez az úgynevezett life-time value, LTV). És mivel a Facebook-játékok aktuális sikerlistája nyilvános - beleértve azt, hogy mennyien játszanak velük -, az IGN szépen kiszámolgatta, hogy a játékosbázis alapján mennyi fizető kuncsaftjuk lehet a legnépszerűbb Facebook-játékoknak, és hogy mennyi pénzt költhetnek. Az eredmény a lenti, finoman szólva is megdöbbentő grafikon 2010 legsikeresebb játékairól.

Érdekes tanulmány végeredményét tette közzé a Continental gumigyártó (innen is üdvözlök minden egyes volt munkatársat): egy 2000 fős mintán azt mérték, mi jelentősége van annak, ha valaki úgy vezet az életben, hogy mellette sokat nyomja a kontrolleres-digitális változatot is.

Bizonyos dolgok nem meglepők: a játékosok általában magabiztosabbak, a reakcióidejük rövidebb, ráadásul összességében is jobban értik, mi miért történik vezetés közben (vezetéselmélet, a jármű működése, fizika, ilyesmikre kell gondolni). Sajnos azonban a címben megfogalmazott tétel is ebből következik - azoknak, akik rendszeresen játszanak autós címekkel valamely platformon, ólomból van a lábuk, és könnyebben mennek bele kétes kimenetelű forgalmi helyzetekbe. Arról nem esik szó, hogy számít-e a szimuláció minősége, bár ha jól sejtem, a Burnout Paradise nem sokat tesz hozzá a vezetési kultúra fejlövéséhez fejlődéséhez.

A felmérés kiértékelése alapján minden jó és rossz hatás közvetlenül visszavezethető a játékokra (és most az egyszer talán nem érdemes csípőből visszalőni): a gyorsabb reakciók, a fejlettebb monotonitástűrés,  és persze a következmények alulbecslése mind-mind olyan dolog, ami nehezen cáfolható összefüggést mutat. Felvetődik még, hogy nemcsak az úton, de parkolás közben is bénábbak vagyunk, ráadásul minél többet emberkedünk digitálisan, annál rosszabb a helyzet a való életben. Persze azért az sem megoldás, hogy betiltjuk az autós címeket: az eredmények szerint azok, akik soha nem próbáltak szimulátoron játszani, dupla akkora eséllyel húzták meg a járgányt élőben, és a forgalmi vizsga is nehezebben meg nekik. A végére egy tanulságos táblázat további érdekességekkel, a hozzászólásokban meg akkor jöhetnek a személyes vélemények és élmények.

	Játékos  %	Nem játékos %
Állította meg már rendőr	22	13
Használ mobilt vezetés közben	19	12
Volt már felelős balesetért	30	15
Az elmúlt 1 évben hajtott át piroson	31	14
Hajtott be rossz irányból egyirányú utcába	13	10
Ütközött neki tereptárgynak parkolás közben	22	13
Okozott sérülést más autóban, majd hajtott el csendben	19	11
Vállalt kockázatot (durva gyorsítás, előzés)	44	21
Dühöng vezetés közben	45	22
Gyorshajt	25	13
Ijesztő a vezetési stílusa	26	11
Átlagban hányadszorra teszi le a forgalmi vizsgát	2	3
Az elmúlt egy évben okozott károk	1	2

A Sony kiadta legutóbbi negyedéves pénzügyi jelentését, és egészen meglepő számokat vehet észre benne a figyelmes olvasó, mindenekelőtt a PlayStation 2 eladásait. A kifutóban levő platform 2009-es eladásai az első három negyedévben: 1,6, 1,9 és 2,1 millió. 2010 hasonló időszakában: 1,6, 1,5 és 2,1 millió. Vagyis alig vettek kevesebb PS2-t tavaly, mint tavalyelőtt.

Ami azért fura, mert mégiscsak olyan konzolról van szó, aminek az utódja már 2006-ban megérkezett, és amihez az utolsó igazán kiemelkedő exkluzív játék a kb. négy éve megjelent God of War II volt. És még mindig veszik a gépet, sőt volt olyan negyedév, amikor többet vettek belőle, mint PSP-ből. Ugyan még egy negyedév hátravan a Sony pénzügyi évéből, a becslések szerint a cég 6 millió eladott PS2-vel zárja 2010-et, ami csak kétmillióval kevesebb az eladott PSP-k számánál, és csak 1,3 millióval kevesebb, mint a tavalyi PS2-darabszám.

Egészen kivételes teljesítmény ez egy 2000-ben debütált platformtól, és persze hogy a PS2 ezzel rekorder a konzolok között: azon túl, hogy nincs még egy olyan platform, aminek ilyen eladásai lennének, ez az első konzol, ami átlépte a bűvös 150 milliós határt. Egészen pontosan 151,12 millió eladott gépnél tart, ami több a DS (145 millió), a GameBoy (119 millió), az első PlayStation (102 millió) vagy akár a Wii (85 millió) eladásainál.

A PS2 elnyújtott életciklusa a gép olcsóságán túl (már 99 dollárért hozzávágják az emberhez) nyilván annak is köszönhető, hogy ma is élvezhető, remek játékok jelentek meg rá az Okamitól a Shadow of the Colossusig, amiket használtjáték-boltokban szintén olcsón meg lehet szerezni.

(via Kotaku)

Egy gyors followup a nap végére: decemberben megírtuk, hogy demake készül a Halóból: egy rajongó 8-bites (vagy legalábbis olyasmi) verzióban készíti el Master Chief akcióit. A játék azóta elkészült, letölthető, játszható. Oldalnézetes ugrálás és lövöldözés, járművezetés, főellenfelek, retrotúladagolás garantálva.

Egyrészt: vasárnap éjfélig még küldhettek kratosizált játékborítókat, amikkel faja akciófigurát vagy pólót nyerhettek. Eddig 6 pályamű érkezett és 5 nyeremény van, szóval a nyerési esély elég nagy, érdemes rákapcsolnia annak, aki még tervezi, hogy részt vesz a játékban.

Másrészt: talán már észrevettétek, hogy az elmúlt egy-két hónapban megjelentek gyanúsan a bloghoz passzoló hirdetések. Ez azért van, mert már annyian olvastok minket – a Jóisten tartsa meg szokásotokat –, hogy elkezdtük értékesíteni hirdetési felületeinket. A normál ügymenetben ez semmi zavart nem okoz, csak annyi változás lesz, hogy azon a két helyen, ahol egyébként a blog.hu hirdetései jelennek meg, ezentúl néha olyan termékeket hirdető bannerek is lesznek, amik esetleg még érdekelnek is titeket (most éppen egy Bulletstorm-előrendelési akció).

Egy darabig gondolkoztam a megfelelő címen, aztán rájöttem, hogy akinek ennyitől nem nő meg a pulzusa, annak mindegy mit írok, szóval a lényeg: március elsején hivatalosan is megindul az őszre tervezett Battlefield 3 marketinggőzhengere, egyelőre csak ez a teaser videó van (igen, én is utálom, és én sem értem, miért jó kiadni ilyen nesze semmi kisfilmeket).

A GAME üzlethálózat közben az előrendelés oldalán kikotyogott ezt-azt: Párizs, New York, Teherán lesz az amerikai tengerészgyalogság őszi turnéjának három legfontosabb állomása, a showelemeket pedig az újraprogramozott Frostbite 2-es motor biztosítja majd (vannak, akik látták, és állítólag egészen filmszerű, ráadásul nemcsak az átvezető videókban). Természetesen a Bad Company óta a sorozat védjegyének számító rombolhatóság is szintet lép, a lakóházak és fedezékek eddig is összeomlottak, de ha hihetünk a GAME nagyotmondásának, akkor híres épületek is pórul járhatnak (jó, Teheránból egyet sem tudok említeni, de New York meg Párizs azért bővelkedik látványosan miszlikbe aprítható látnivalóban).

Ősszel tehát újabb FPS-mérföldkő jöhet, hogy aztán mennyiben hasonlít majd a nálunk is bemutatott Duty Callshoz, még kiderül. Mondom, akik látták, azok könnyes szemmel és lúdbőrzve áradoztak.

Hazudtunk, csak 970 milliót, ebből a december egymaga 213 milliót hozott össze. Legalábbis a Forecasting and Analyzing Digital Entertainment elemzőcég adatai és becslései alapján, aminek aztán vagy hiszünk, vagy nem. Toplista is van a legjobban tejelő steames játékokról, idekopipésztelem jól (egyébként 180 cím termelt lagalább egymillió dolláros forgalmat):

1. Call of Duty: Black Ops (Activision) - $98.2 Million
2. Call of Duty: Modern Warfare 2 (Activision) - $39.4 Million
3. Left 4 Dead 2 (Valve) - $36.0 Million
4. Battlefield: Bad Company 2 (Electronic Arts) - $25.4 Million
5. Sid Meier's Civilization V (2K Games) - $21.9 Million
6. Portal (Valve) - $20.0 Million
7. Fallout: New Vegas (Bethesda Softworks) - $17.0 Million
8. Metro 2033 (THQ) - $13.4 Million
9. Mafia II (2K Games) - $11.9 Million
10. Warhammer 40,000: Dawn of War II: Chaos Rising (THQ) - $10.8 Million

Érdemes visszaszámolni például a listavezető Black Ops bevételéből az eladott példányszámot, ami 60 dolláros áron (most éppen ennyi, premierkor is ennyi volt, hogy időközben volt-e árleszállítós akció, azt nem tudom) 1,6 milliót ad ki. Ez pedig simán a másfélszerese annak, amit a VGchartz adatai szerint (már megint: nem hivatalos számok, vagy elhisszük, vagy nem) a dobozos pécés verzióból eladtak világszerte. Még két játék szúrópróbaszerűen: a Civ 5 50 dolláros áron 440 ezres eladási adatot mutat (offline 700 ezer), a Mafia 2 pedig 40 dollárral számolva 300 ezret produkált, 110 ezres dobozos eladás mellett (a jelenlegi árat vettem alapul mind a kettőnél, nem valószínű, hogy premierkor sokkal drágábbak voltak).

Vagyis a Steam nem csak a legnagyobb pécés játékbolt a világon, de simán lehet hogy nagyobb mint az összes hagyományos, offline bolt együttvéve. És akkor el lehet töprengeni azon, hogy mennyit kaszál a Valve azon, hogy nagyjából ugyanannyiért adja a játékokat, mint a hagyományos boltok, csak kimarad az egész kiadó - disztribútor - nagyker - kisker lánc az összes árrésével, és nem kell fizikai adathordozókat, dobozokat és kézikönyveket gyártani, szállítani, raktározni. Mondjuk sávszélességre többet költenek mint a sarki szoftverbutik, ez tény.

Már korábban esett szó az olyan felnőtteknek szóló játékokról, amik az erotika mellett azért nem nélkülözik a klasszikus értelemben vett játékos tartalmat sem - ilyen e heti alanyunk, Catherine is, aminek címszereplője kerül most terítékre. Vigyázat, a tovább után a munkahelyi békére fölöttébb ártalmas, szexista képek rejlenek, például mellek, meg ilyesmi.

Akik a Stuntsra gondoltak, amikor a múlt heti Worms-poszt alatt megszavazták a Stunt Car Racert, azok most kicsit csalódottak lesznek, ugyanis az SCR egy másik játék, bár egyes elemei valóban hasonlítanak kicsit a Stuntshoz. Míg azonban a Stunts már a kilencvenes évek játéka, amit többen fejlesztettek, a Stunt Car Racer C64-klasszikus, egy igazi egyemberes projekt.

Az egy embert ezúttal Geoff Crammondnak hívják – ez nagyjából annyira istenített név volt a nyolcvanas évek végén a szimulátorok rajongói között, mint John Carmacké a kilencvenes évek közepén az fps műfajban. A brit Crammond fizikusként végzett (sajnos nem találtam infót arról, hogy melyik egyetemen), és ez már meg is magyarázza, hogy miért a kezdetleges 3D-t használó szimulátoroknál kötött ki, nem pedig mondjuk a vicces kalandjátékoknál.

A nap videóját már megint a Bulletstorm marketingesei hozták, és ezúttal még a múltkori Halo-paródiára is rávernek pár kört a Call of Duty kifigurázásával. Nem is akarok egy poént se lelőni belőle (boring! boring! boring!), ha bejön a cucc, irány a hivatalos oldal, ahonnan a Duty Calls ingyenesen letölthető, 750 mega, és pont azt lehet végigjátszani benne, amit a videóban láttunk. Boring! Boring! Boring!

Nemrég közöltünk egy pofás inforgrafikát arról, hogy miként teltek a Halo Reach első három hónapjának multiplayer partijai. A játékosok 33 milliárd killt hoztak össze, de erre most erősen rávert a Call of Duty: Black Ops friss multis statisztikája (ami persze nem meglepő, hiszen a Halo Reach csak Xboxra jelent meg, a Black Ops viszont több platformra).

Szóval a COD: Black Ops első három hónapja alatt több mint 60 milliárd gyilkolás volt multiban (az másodpercenként több mint 7500 kill), több mint egybillió lövést adtak le a játékosok, 1,2 milliárd repülő és közel egymilliárd autó amortizálódott, a fejlövések száma több mint ötmilliárd. További részletekért katt a grafikára.

(via Lazygamer)

Március elsején indul Kínában az a figyelőprogram, aminek keretében a szülők keményebben foghatják játékfüggő gyereküket. Az online addikció nagy probléma az országban, a kínai társadalomtudományi akadémia becslése szerint 33 millió játék- és netfüggő nagy az országban. Persze, kérdés, mi számít addikciónak, kicsit máshogy fest ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy a helyi közbiztonsági minisztérium ajánlása szerint a gyerekeknek nem szabadna heti két óránál többet játszaniuk és másfél dollárnál többet költeniük online játékokra.

A szülői figyelőprogram részeként az online játékvállalkozásokat arra kötelezik, hogy olyan szolgáltatást indítsanak, amivel a szülők monitorozhatják és esetleg le is tilthatják gyermekük játéktevékenységét. Az érintett cégeknek forródrótot is kell üzemeltetniük a szülők kedvéért, és támogatni őket annak érdekében, hogy a gyerekek nehogy nem nekik való játékokkal játsszanak.

Állítólag tavaly februárban már tesztelték a figyelőprogramot pár cégnél, és fényesen bevált. Ennek némileg ellentmond, hogy a China Dailynek egy 27 éves játékos úgy nyilatkozott, a gyerekek hamis személyikkal simán kijátsszák (érted, kijátsszák) a rendszert. Kína egyébként a durvább eszközöktől sem riad vissza, ha a játékaddikció visszaszorításáról van szó: a szülők elküldhetik a problémás gyerekeket leszoktató táborokba vagy klinikákra. Korábban elektrosokk is előfordult ilyen helyeken, amíg 2009 nyarán be nem tiltották. Alig pár nappal később viszont nagy port vert fel a 16 éves Deng Senshan – nyilván kiugró, de azért elég szörnyű – esete: a fiú az egyik leszoktató táborban nem futott elég gyorsan, ezért úgy megverték edzői, hogy belehalt sérüléseibe.

(via Kotaku)

A Redditen a minap közel 2000 kommentet ért meg ez a téma, szó se róla, magas labda videojátékok címeit ráhúzni az ember szexuális életére, akár önironikusan (Alone in the Dark? Unreal? Dead Space?), akár nagyotmondásra kihegyezve (Force Unleashed? Shadow of the Colossus? Heavenly Sword?), akár egészen bizarr asszociációkat elindítva (Left 4 Dead? Zoo Tycoon? Dead or Alive?). Alant egy tök szubjektív toplista a redditorok legviccesebb ötleteiből, kommentben jöhetnek a tieitek.

1. World of Goo
2. Redneck Rampage
3. Final Fantasy
4. Super Meat Boy
5. Red Alert
6. Call of Duty
7. Need for Speed
8. Toy Story
9. Brütal Legend
10. Marathon

A lenti videón a Painstation nevű berendezés látható, ami egy igen érdekes Pong-klón. Két játékos játszhat vele egymás ellen, egyik kézzel irányítani lehet a játékot, a másikat egy büntetőzónában kell tartani. Amelyik játékos bekap egy gólt, annak a Painstation kicsit megszadizza a kezét: megkorbácsolja, küld egy kis áramot bele, esetleg picit megégeti. Érdemes megnézni a videó végén a srác kezeit, erősen remegnek pár perc játék után, de ahogy a szerkezet szlogenje mondja, no game, no pain.

A Painstation a napokban Berlinben megnyílt Computerspielenmuseum egyik sztárja. A múzeum rögtön felkerült a „helyek, ahova még el kell mennem” listám elejére: a Painstation mellett még egy ember nagyságú, működő joystick is található benne, illetve a RaveSnake nevű érdekes installáció, amihez Bluetooth-os telefonnal bárki csatlakozhat, és amivel össznépi Snake-et lehet játszani.

A múzeum már évekkel ezelőtt megnyitott, de eddig csak időszaki tárlatai voltak, a Számítógépes játékok: Egy médium evolúciója című állandó kiállítást csak most rendezték be. A fenti installációk mellett körülbelül 300 játékrendszert lehet megnézni, jelentős részük ki is próbálható. Olyan ritkaságok is megcsodálhatók, mint az 1951-es Nimrod, az első játéktermi gép, az 1971-es Computer Space vagy a szovjet hardverrel működő keletnémet konzolcsoda, a Poly Play. Maga a múzeum is egy nagy konzol, kirakatablakai pedig kijelzők, amin zárás után is mindenféle interaktív játékokat játszhatnak a gyalogosok.

Ha esetleg valaki arrafelé jár a közeljövőben, és megnézi a múzeumot, írja meg az élményeit, kitesszük.

(via Fastcompany)

Szokták mondani jó nőkre, hogy elérhetetlenek, de eheti játékcsajunkra, Cortanára ez szó szerint is igaz. A hölgynek ugyanis nincs teste, csak egy kékes színben játszó hologram, akit a Bungie dizájnerei történetesen feminin jelenségnek mintáztak meg, nyilván azért, hogy kedvesekedjenek az fps-ek - zömében hímekből álló - rajongótáborának.

Cortana a Halo-játékokban látható, ő az a mesterséges intelligencia, aki Master Chiefet segíti, hekkel, ajtókat nyit meg előtte, megfejti az ellenség üzenetváltásait, és így tovább.

Cortanát az teszi különlegessé, hogy AI létére emberként érez és gondolkodik, ami annak köszönhető, hogy egy hús-vér nő (dr. Elizabeth Halsey, a Spartan projekt és így Master Chief létrehozója) agyának neuronhálózata alapján készült. Az első két Halóban Cortanának többnyire még csak a küldetések elmagyarázása jutott feladatként (esetleg néhány poént elsütött, néha kicsit ugratta Master Chiefet), de ez a digitálispomponlány-szerep nagyjából a második rész végétől megváltozott. Az AI ugyanis a játékban Gravemindként hivatkozott rondaság foglya lett, és egészen a Halo 3 közepéig kellett várni arra, hogy Master Chief kiszabadítsa őt. Cortana haja is megváltozott a trilógia végére, felvetve azt a kérdést, hogy hova járnak a hologramok fodrászhoz. A Halo 3-ban az is megfigyelhető, hogy Cortana és Master Chief gyengédebben, több érzelemmel szólnak egymáshoz, egy érdekes, beteljesületlen love storyt adva a játék cselekményéhez. És persze Cortana a Halo Reachben is feltűnik, még ha csak a végén is, de egy elég fontos jelenetben.