A nap animgife, a nap failje, a nap röhögőgörcse.

(innen)
WTF rovatunk mai adásában a tőzsdei árfolyamok és a pénzügyi analizátor cégek nagyfejű elemzőinek világába kirándulunk. Történt ugyanis, hogy a tőzsdén még nem szereplő, de privát adásvételben azért forgó Zynga-papírok nem hivatalos árfolyamából a Sharespost elemzőcég 5,51 milliárd dollárra becsülte fel a Farmville-lel elhíresült állandó botrányhős facebookos fejlesztőcéget.
Ez ugye egészen valószínűtlenül nagy rakás pénz, és hogy perspektívába helyezzük, most nem autópálya-kilométerbe, lélegeztetőgépbe, vagy nokiásdobozba fogjuk átváltani, hanem ahogy az Edge is tette, a hagyományos videojátékos piac legnagyobb független kiadójával, az Electronic Artsszal hasonlítjuk össze. Oké, mondjuk, hogy egyik legnagyobb, mert biztos van olyan összehasonlítás, amiben az ActivisionBlizzard nagyobb. Az EA piaci kapitalizációja (részvényárfolyam szorozva részványek száma) mindenesetre perpill 5,16 milliárd.
Vagyis papíron facebookos gagyiságokban utazó Zynga többet ér, mint a játékpiac legnagyobb óriása a maga 30 fejlesztőstúdiójával, és megszámlálhatatlan bestseller sorozatával. Megjegyzendő, hogy március óta a Zynga értéke több mint a kétszeresére nőtt, az EA-é meg 7 százalékot csökkent.
A kérdés nem is az, hogy egy túlárazott lufi-e a Farmville, inkább az, hogy vajon egy újabb fél év múlva hogy fog kinézni ugyanez az összehasonlítás. Kommentben lehet megtenni a téteket, jövő márciusban kiderül, ki a legjobb jövőbelátó, és kérünk tőle lottószámokat.
A napokban érdekes részletek derültek ki a Bungie bő tíz évvel ezelőtti megvásárlásáról. A cég, akinek azóta a Halo sorozatot köszönhetjük, akkor még persze nem volt olyan nagypályás csapat, mint ma – leginkább Macre fejlesztett fps sorozatukról, a Marathonról voltak ismertek. Aztán a Microsoft megvette őket, a Bungie megcsinálta a Halót, ami az előző generációs Xbox legerősebb brandje lett – a Halo 3, a Halo: ODST és a Halo: Reach pedig Xbox 360-on folytatta a diadalmenetet. Steve Jobs valószínűleg keserű szájízzel követte végig ezt a diadalmenetet, ugyanis ő is meg akarta venni a Bungie-t.
Erről két érintett is kiteregetett pár részletet a Develop hírportálnak. Az egyik Tuncer Deniz, aki a vétel idején projektvezető volt a Bungie-nál. Mint elmondta, az ezredforduló környékén a Bungie-nak pénzügyi gondjai akadtak, ezért kerestek vevőt. Mivel akkor maces játékokat készítettek, magától értetődő volt Jobsnál érdeklődni, nem akarja-e megvenni a céget. Jobs először azt válaszolta, nem érdekli a dolog, de aztán meggondolta magát, és megkérte Phil Schiller alelnököt, hogy rendezze le a vételt a Bungie-val. Schiller azonban már későn érkezett, a Bungie közben aláírt a Microsofthoz.

A továbbiakat már a Microsoft korábbi alelnöke, Ed Fries kotyogta el a Developnak: nem sokkal azután, hogy bejelentették a vételt, Steve Jobs tajtékozva hívta fel a Microsoftot, Fries szerint nagyon mérges volt, amiért a nagy rivális elhappolja a Mac-játékok egyik legfontosabb fejlesztőjét. „Kaptam egy levelet Steve Ballmertől, arra kért, hogy hívjam fel Steve Jobsot és nyugtassam meg” – mesélte Fries. „Végül üzletet kötöttünk az Apple-lel, hogy segítünk néhány pc-s játékot Macintoshra portolni. Mac fejlesztői konferenciákra kellett járnom és a színpadon beszélni erről a partnerségről. Elég furcsa idők voltak.”
A Microsoft éppen tíz évig örülhetett a Bungie-nak, a cég ugyanis idén már az Activisionnel írt alá új szerződést. Ez a tíz év azonban elég sok hasznot hozott a Microsoftnak. És most próbáljuk elképzelni, mi történt volna, ha Jobs veszi meg a fejlesztőcéget. Milyen lenne az Xbox Halók nélkül? Mihez kezdett volna Jobs a Bungie-val?
Volt ugye egy szülinapi képregényes nyereményjátékunk, képregény-forgatókönyveket kellett beküldenetek, ketten játékot is nyerhettek ezekkel. Elkezdjük közölni a jobbakat, aí következő hetekben lesz még több ilyen poszt is. Mivel a lustaság fél egészség, először azokat hegesztem ide, amiket nem forgatókönyvként, hanem már kész képregény formájában küldtetek be, és starcraftes a témájuk. Kezdetnek CsigaY2K és Dester műve, amiből kiderül, hogy Duke Nukem méltatásával sikerült felhúznom Tychust.
A következő négy képregényt pedig Zom készítette. Hozzá kell tenni, hogy ezek másodközlések, mert eredetileg a starcraft2.hu egy pályázatára készültek. Mivel azonban nem kötöttük ki, hogy csak eredeti művel lehet pályázni, Zom képregényeinek is itt a helyük. A kivitelezés bejött, az egyik poénon pedig hangosan felröhögtem.
Van egy kis esély arra, hogy az Apple olyat tesz, hogy beleremeg a játékipar: amerikai tőzsdei pletykák szerint az sem lehetetlen, hogy a cég hamarosan megvesz valaki nagyot. Mondjuk az EA-t vagy a Sonyt.
A közelmúlt jól sikerült akciói nyomán a cég kasszájában felgyűlt némi pénz, úgy 51 milliárd dollár, és gondolom már megunták, hogy fürdőköpenyes kacsajelmezben úszkálnak benne, meg hogy a bank csak három sms-ben tudja elküldeni a számlaegyenleget, szóval ideje lenne vásárolni valamit. Steve Jobs a befektetőknek már amúgy is megjegyezte, hogy van még pár stratégiai fontosságú terület, ahová nem ártana betörni, ráadásul nemcsak a pénztárcájuk van tele, de adósságuk sem nagyon akad. Első hallásra talán akadna jobb ötlet is, mint játékkiadót vásárolni, de a Wall Street okosai szerint azért van ráció az olyan szereplőkben, mint az EA, a Netflix vagy a Facebook, de akár a tavaly 400 milliós veszteséggel záró, szakértők szerint nagyjából 40 milliárdot kóstáló Sony is lazán belefér a keretbe, hardverestül, szoftverestül.
Egyrészt valami nagyon nagy dolog van itt készülőben, másrészt ha Jobs is valami szar Facebook-játékba önt bele 50 milliárdot, akkor gyorsan nézzük meg, befagyott-e a pokol és fel van-e állványozva a Parlament, mert könnyen lehet, hogy közeleg a világvége.
via CVG
Első felvonás, kábé két hete: a Valve bejelenti, hogy elkészíti a megasikeres Warcraft 3 mod, a DOTA folytatását. A nép örül.
Második felvonás, két napja: a Blizzconon Mike Morhaime Blizzard-atyaúristen bejelenti, hogy elkészítik a Starcraft DOTA-t. A nép örül.
Harmadik felvonás, éppen most: a két óriáscég egymást fenyegeti, magáénak érezve a DOTA márkanevet.
Negyedik felvonás: valamikor a meg nem határozott jövőben, a bíróságon.
Hallgassuk is meg az ősklasszikus Basshunter-slágert ennek örömére:
Nem fogunk minden egyes célba ért nyereménytárgyról külön posztban megemlékezni, de a C64 DTV-ről muszáj. Ezt az eBay-nyereményjátékunkon nyerte András, akit nagyon irigyeltünk ezért. A cucc ma már szinte beszerezhetetlen, András példánya (ami ráadásul bontatlan példány volt) a világ túlsó feléről, Ausztráliából jött.
.jpg)
.jpg)
A joystickba oltott minikonzol jól működik és a jelek szerint sok örömet okoz Andrásnak, mert nyertesünk készített egy kis videót a C64 DTV játékairól. Köszönjük neki, különösen az utolsó pár megható másodpercet.
Régi videó következik, két éve töltötték fel a YouTube-ra (és ki tudja, mikor készült), de mi csak most fedeztük fel, sok külföldi játékportállal együtt. Meggyőzően indul: amerikai tengerészgyalogos konzollal a kezében a elmagyarázza a kamerának, hogy „így kell megjavítani egy vöröshalálos Xboxot”, aztán a kamera végipásztáz pár fegyveresen. Majd felhangzik a tűzparanccsal felérő „Fuck you, Microsoft!” kiáltás, lövések dördülnek (van fps nézet is), és a videó végén megpillanthatjuk, mi maradt az Xboxból. Nem sok.
Nem derül ki, hogy a felvétel hol készült, de az sem kizárt, hogy nem Amerikában, mert a Microsoft 2006-ban adott az Irakban állomásozó csapatoknak Xboxokat és Halo 3-at. Akkoriban ugyebár még a konzol első szériái futottak ki, amikben a vörös halál (red ring of death), vagyis a szervizes javítást (sőt, sokszor cserét) igénylő hardverhiba nem volt ritka jelenség. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azóta az Xbox 360 sokkal megbízhatóbb platformmá vált, az új szériák már egyáltalán nem szolgálnak rá a rossz hírnévre.
Az elmúlt napokban lezajlott a Blizzard játékshow-ja, a Blizzcon, a Frostshock részletesen írogatta is, hogy milyen bejelentések voltak (DOTA a Starcraft 2-höz, démonvadász az ötödik Diablo III kaszt, nagyobb villantás nem volt idén). Mi a bulvármédia rakétáit begyújtva azzal emlékeznénk meg a rendezvényről, ami a következő napokban valószínűleg netes mémmé fogja kinőni magát: a lábát törő zombival.
A Blizzconon már hagyomány, hogy mindenféle versenyekkel hígítják a programot, a cosplay ugye alap, de van hangutánzó- sőt táncverseny is. A lenti videó ez utóbbin készült. Bejön Daniel Arizonából (hát persze, hogy onnan, mondja Jay Mohr), és bejelenti, hogy egy férfi zombi táncát fogja bemutatni. Aztán metálos csápolásba és veszett ugrálásba kezd, abszolúte nem a zene ritmusára – ennyiben tök hiteles zombi. Aztán lerogy, és a földön marad, amíg ki nem viszik az elsősegélybe. Állítólag eltörte a lábát.
Mit lehet erre mondani? Gyerekek, ne próbáljátok ki otthon! Zárásul pedig még egy videó a tavalyi táncversenyről – az utolsó srác, Michael Flatley három számmal szélesebb kiadása nyert.
(via Kotaku)
Utolsó születésnapi játékunk egy screenshotrejtvény volt, 16 játék címét kellett kitalálni. A helyes megfejtés az volt, amint a lenti kép mutat, de ha a pontos sorszám nem stimmelt, de a játéksorozat neve jó volt (tehát ha például Silent Hill 5 helyett Silent Hill 2-t írt valaki), azt is elfogadtuk.
Bár elég melós volt ez a játék, egész szép számmal jöttek megfejtések, 89-en küldtetek megoldást, és pár kivétellel mindegyik helyes volt. A megfejtők közül a random.org véletlenszám-generátorát használva húzattunk ki a három nyertest. A Fable III-nak D. Attila örülhet, a Gothic IV-nek F. György, a Civilization V-nek pedig H. Martin. Gratulálunk nekik, a játékokat hamarosan megkapják.
És aki most egyik nyereményjátékon sem kapott semmit, ne keseredjen el, lesznek még bőven hasonló akcióink a blogon.
Kivételesen valós személy következik a játékcsajrovatban: Felicia Day, aki minden képén úgy néz ki, mint a cuki lány a szomszédból, de ha jobban megnézzük, miket csinál, rögtön kiderül, hogy ő valójában minden geek nedves álma, egy 31 éves nerdistennő.

Kislánykora óta nagy játék- és Star Wars-rajongó – ez ugye alap. De emellett színészkedik is, geek körökben elismert sorozatokban játszik és énekel, pár videojátékban pedig szinkronhang (most éppen a Fallout: New Vegasban hallható).
Joss Whedonnal, a Buffy, az Angel, a Firefly és a Dollhouse alkotójával jó kapcsolatot ápol, játszott a Buffyban és a Dollhouse-ban is. Whedonnak volt egy aranyos webes projektje is, a Dr. Horrible's Sing-Along Blog című, musicalbe oltott minisorozat, ebben Felicia olyan nevek mellett játszik, mint Neil Patrick Harris (aka. Barney a How I Met Your Motherből), Nathan Fillion (a Castle főszereplője és a kapitány a Fireflyból) és Simon Helberg (aki Wolowitzként remekel a Big Bang Theoryban).
De a játékosok leginkább a The Guild című, több díjat nyert webes sorozatból ismerhetik Felicia Dayt. A már a negyedik évadját taposó sorozatnak ő a producere, írója és egyik szereplője. Aki nem ismerné: a The Guild online szerepjátékosokról szól, hol vicces, hol inkább önironikus, érdemes belenézni (állítólag Felicia sokat merített hozzá saját élményeiből, egy időben ugyanis csúnyán rágyógyult a WoW-ra). És érdemes interjúkat is olvasni a hölggyel, teljesen normális és szerethető csaj képe rajzolódik ki ezekből. Ebben az interjúban például leszögezi, hogy Han Solo a legmenőbb pasi a galaxisban, de azt is elárulja, hogy kicsit bele volt esve a Monkey Island játékok főhősébe, Guybursh Threepwoodba is. „Jó a frizurája és van humorérzéke – mi kell még?” – mondja Guybrushról.
Na, ez jó zavaros cím lett, van benne év, óra meg hónap is. Arról van szó, hogy a Gizmodón találtunk egy jó kis összesítést a Facebook-játékosokról, és elég durva számok vannak benne. Például az, hogy az emberek havonta 972 millió órát játszanak el a Facebookon. Ez összesen több mint 105 ezer év, igaz, hogy ez 265 millió Facebook-játékos között oszlik el (vagyis átlagosan havi 3 és fél nettó játékóra jut mindenkire).

A 265 millió játékos a Facebook felhasználóinak 53 százaléka, vagyis a júzerek több mint fele játszik. A játékosok 69 százaléka nő (hoppá), 19 százalék függőnek gondolja magát (duplahoppá), 20 százalék pedig már fizetett Facebook-játékbeli tartalomért (triplahoppá). 56 millió ember naponta játszik Facebook-cuccokkal, a bejelentkezések felének célja kifejezetten a játék. Csoda-e, hogy már John Romero is a Facebookon nyomul?
A Gizmodo egyébként az All Facebook adatait idézte, ott lehet még mazsolázgatni mindenféle statisztikákat – például az is elég érdekes, hogy a tíz legnépszerűbb Facebook-alkalmazás közül öt a Farmville-t fejlesztő Zyngáé.
...1, 5, 13. Le is fényképeztem a kedvetekért. Eredetileg vágatlan videót akartam a kockadobásról, mert több olyan felvetés jött levélben és kommentben, hogy esetleg megbundázzuk a számhúzást, de a fényképezőm olyan béna, hogy videóban nem tud rendesen közelre zoomolni. Szóval maradt a fotó, aki pedig most bundára gyanakszik, az tegye fel magának a következő kérdést: „Ugyan mi hasznuk lenne az IDDQD szerkesztőinek abból, ha meghamisítanák egy nyereményjáték eredményét?” (Illetve opcionálisan a következő kérdést is feltehetik a gyanakvók: „Vajon minden rendben az életemmel, ha már egy nyereményjátékban is azt keresem, hogyan tud kicseszni velem a világ?”)
Szóval a szülinapi D20-lottó első húzásának eredménye 1, 5, 13 – én dobtam ki, engem kell szidni. (Egyébként nem kis meló volt megtalálni a szekrény mélyén a húszoldalúimat – évtizedekben mérhető, hogy mikor használtam ezeket utoljára, és ha megfeszítenek, sem fogok rájönni, miért tűnt annak idején jó ötletnek tollal bejelölni az 1-eseket és a 20-asokat.) 157-en küldtetek be szelvényt a lottóra, ezeken a páratlan számok jóval többen voltak, mint a párosak, és mint az egyszámjátéknál is megállapíthattam, nagyon szeretitek a prímszámokat. Bár három húszoldalú kocka eredményét tekintve 1540-féle különböző lehetőség van, a 157 szelvényen voltak olyan számhármasok, amiket ketten is beküldtetek. Sőt, ha 3, 7, 19 vagy 7, 12, 16 lett volna a dobásom eredménye, rögtön három telitalálatos lett volna. Ti fityiszt mutattok a valószínűségszámításnak.
1, 5, 13-ra viszont senki nem tippelt, így a D20-lottó első húzásán telitalálat nem volt. Kéttalálatos hat volt, közülük szintén a szerencse (és egy hatoldalú dobókocka) választotta ki a három nyertest. Ők pedig M. Attila, Á. Tamás és rucus fedőnevű olvasóink. Gratulálunk nekik, a nyereményük egy F1 2010 (Xbox 360), egy Singularity (PS3) és egy Spiderman Shattered Dimensions (PS3) a BSC jóvoltából. A nyerteseket értesítettük, hamarosan leszáll a kertjükben egy fekete helikopter, és embereink megbeszélik velük a továbbiakat.
És már csak a játékkitalálósdi eredményével vagyunk adósak – napokon belül jelentkezünk ezzel is.
Néha amikor a Heti retróra készülök, kipróbálom a játékot, amiről éppen írnom kell, hogy visszajöjjenek az emlékek. A két hete megszavazott Alone in the Dark esetében ez olyan jól sikerült, hogy hétvégén végig is toltam a játékot, és szinte mindenre emlékeztem: indián takarót a képre, vizeskancsót a füstre, satöbbi. Kevés játék marad meg ilyen mélyen az emberben.
Az Alone in the Darkot egy franciának köszönhetjük, akárcsak az Another Worldöt. Nagyjából vele egyidős is: 1992-ben jelent meg. Viszont az Alone in the Dark már nem egyszemélyes projekt volt, hanem annak a korszaknak a terméke, amikor a magányos fejlesztőkből 8-10 fős csapatok lettek, amikor elkezdődött a gyártási költség növekedése és ezzel párhuzamosan a kiadók mind nagyobb igénye arra, hogy beleszóljanak a játékokba. Az Alone in the Dark születése tanulságos történet ebből az időszakból.
Francia kulcsemberünk neve Frédérick Raynal, 66-os évjárat, vagyis a középiskolai éveiben már bőven ZX81-re tudott játékokat készíteni. Aztán hamar átállt pc-re, és egy 1988-as falbontójáték, a Popcorn után ajánlatot kapott egy jónevű kiadótól, az Infogramestől (ahol akkor még csak húszan dolgoztak). Raynal dolga eleinte mindenféle grafikai kulimunka volt, aztán 1989-ben azt a feladatot kapta, hogy az Alpha Waves (Continuumként is ismert) című Atari ST-játékot portolja pc-re. A játékban igen kezdetleges 3D grafika volt (lásd lent), de Raynalt lenyűgözték az ebben rejlő lehetőségek, és beindult az agya. A portolás közben kitalálta, hogy mekkora jóság lenne, ha állóképek előtt mozognának 3D karakterek.
Utolsó kommentek