IDDQD

Kicsit késve, de csatlakoznánk a Sid Meiert méltatók sorához. A fejlesztőlegenda tegnap volt hatvanéves, erről sok hírportál megemlékezett – legszebben talán a Kotaku. Érdemes elolvasni az ottani cikket, ebből most csak egy kis sztorit idéznénk.

Történt, hogy Meier és John „Vad Bill” Stealey, a Microprose társalapítója – és nem mellesleg egykori vadászgéppilóta – ellátogattak egy techkonferenciára. A rendezvényen volt egy kis játéksarok arcade gépekkel, elkezdtek játszani, és Meier szép sorban mindegyiken porrá alázta Stealeyt. Aztán elérkeztek a Red Baronhoz, a méltán híressé vált ataris repülőszimulátorhoz. Stealey érezte, hogy tartalékos pilótaként elérkezett az ő ideje. Leült a gép elé, és hosszan játszott, 75 ezer pontot összeszedve, amivel fel is került harmadik helyre a játék toplistájára. Aztán jött Meier, és lazán hozott 150 ezer pontot. Az egykori pilóta kicsit kiakadt, és megkérdezte Meiertől, hogy mégis hogy csinálta ezt. Mire ő csak ennyit mondott: „Amíg te játszottál, memorizáltam az algoritmusokat.”

Tokióban (hol máshol) működik egy Panzer Warriors nevű klub, amit a távirányítású tankok szerelmesei alapítottak, és tagjai rendszeresen nyomnak nagy multiplayer partikat. Mármint nem virtuálisan, hanem valódi, berendezett, 56 négyzetméteres terepen, ami így néz ki:

A tankokon drótnélküli kamera található, továbbá infraérzékelő és lézer – a cél az ellenséges tankok kiiktatása, ami akkor történik meg, ha a lézerrel sikerül eltalálni egy másik érzékelőt. Egy tankot hárman irányítanak, egy pilóta, egy lövész és egy parancsnok – a csavar az, hogy ők nem a csatatéren vannak, hanem egy külön szobában. A parancsnok tanknézetből látja a csatamezőt és mikrofonon kommunikál a többiekkel; mondja nekik, hogy merre haladjanak, illetve lőjenek. Nyilván így sokban különbözik a taktikátzás egy Battlefield-partitól. Itt van két vérfagyasztó videó egy csatáról:

Egy – abszolúte valósidejű – ütközet öt percig tart, ha ezalatt valakit kilőnek, akkor nem éled újra, meg kell várnia a csata végét. A Panzer Warriors tagjai 2005 óta jönnek össze csatázgatni, néha éjszakai ütközeteket játszanak, máskor füsttel árasztják el a csatateret, hogy érdekesebbé tegyék a játékot. A klub egyébként ingyenes, és folyamatosan keresnek újoncokat, szóval aki Tokióban jár, és érdekli ez a furcsaság, dobjon nekik egy levelet, hátha befér a táncrendjükbe.

(via Kotaku)

Amikor már azt hinnénk, hogy a Flappy Bird környékén nem lehet újat mutatni, egy görög kolléga facebookos posztjai között megtalálod ezt:

Mechanikus Flappy Bird, papírdobozban, filléres automatikával, de a grafika milyen király már!

Az Irrational Games befejezi működését, legalábbis a mostani formában mindenképpen. Ezt Ken Levine, a cég vezetője és egyik alapítója jelentette be a stúdió honlapján. Az Irrational Gamesnek 17 éves működése alatt olyan játékokat köszönhettünk, mint a System Shock 2 vagy a Bioshock széria. A legutolsó játék is az utóbbi sorozatot erősíti, a Bioshock Infinite kétrészes dlc-jének befejezése lesz.

Levine azzal magyarázta a döntést, hogy a jövőben szerényebb keretek között szeretne olyan játékokat fejleszteni, amik a sztorimesélésre koncentrálnak - ne féljünk a szótól: indiesedik a stúdió. Persze ez elég nagy véráldozatokkal jár: 15 ember kivételével mindenkit szélnek eresztenek, Levine szerint minden távozónak igyekeznek segíteni, hogy hamar munkát találjon.

A Bioshock Infinite fejlesztése ugyebár nem ment simán - többször halasztott premier, eredetileg tervezett, de aztán kivágott funkciók -, talán ez is közrejátszott Levine döntésében. És persze mostanában a kicsi, de profi csapatoknak elég jó a piaci klíma. Én úgy veszem ki az üzenetből, hogy a Bioshock jogai a 2K-nél maradnak - a kiadóról egyébként szintén megemlékezik Levine pár szép szóval.

Én most egy szomorú Big Daddy vagyok.

Egészen őrült közösségi kísérlet zajlik a Twitchen már több mint négy napja. Az oldalon a gameboyos Pokémon Reddel lehet játszani úgy, hogy cseten irányítjuk a főhőst, a kontroller gombjait szövegesen begépelve. A csavar az, hogy mindenki ugyanazon a képernyőn játszik. Vagyis valaki beírja, hogy "fel", de közben más már beírta, hogy "jobbra" vagy hogy "b", és még több százan csinálják ugyanezt. A végeredmény természetesen káosz, ami egyrészt vicces, másrészt bárki csatlakozhat hozzá. Lent egy statikus kép van, mert meg akarom őrizni az utókornak, hogy nézett ki ez, illetve tartok tőle, hogy a blog.hu összeveszne egy Twitch-embeddel. Szóval aki be akar szállni a Nagy Közös Pokémon-játszásba vagy csak kibicelne, ide kattintson, de tüstént.

Kicsit belterjes lesz most ez a poszt, mert az eheti alany kedves ismerősöm, Páll Zsófi alias Sophiaso. Cserébe viszont nettó játékcsaj, nincs semmi csapda, nem jár úgy senki, mint múlt héten, amikor egy pixelló fogadta a címlapról ide kattintókat.

Zsófi az IDDQD Facebook-csoportjába spammelt be egy lájkkuncsorgós posztot, de erről eszembe jutott régi tervünk, a hazai játékcsajszéna feltérképezése. Így bő négy év után lassan ideje lenne megismerni a magyar gémerlányokat is (még ha nem is a szó bibliai értelmében).

Két hete nagyon ment a finnyogás Mila Kunisra, azóta készülök a nemes bosszúra, és most jött el az ideje. Tessék, kaptok egy lovat játékcsaj gyanánt. Epona ugyanis Link (a Zelda-sorozat főszereplője) hátasa, és kanca.

Elég sokat dolgoztam a lenti cikkel, de korántsem teljes. Feltúrtam az újságaimat régi (főleg nyolcvanas évekbeli) reklámokért, hirdetésekért. Ilyesmi már volt a blogon, akkor csak külföldi hirdetésekkel, most viszont magyarok jönnek. Amikor elkezdtem dokumentálni a szegény ember szkennerével (értsd: fényképező), eszembe jutott, hogy a pcvilag.muskatli.hu oldal készítője és fenntartója sok-sok évfolyam újságot tett fel, így - remélve, hogy a fair use-ba ez szerinte is belefér - onnan is nyúltam CoV-os és SpV-s jó minőségű szkeneket, hogy ne a saját rongyos újságaimról legyenek kevésbé profi felvételek ugyanazokról a hirdetésekről. Aztán körülnéztem ezen a kiváló archívumon (tényleg csodás munkát végez a fenntartója, aki amúgy Pettingmaster művésznéven nyomul), és még Mikrovilágokból, Commodore Egyesületi Lapokból is mazsoláztam. Ami 576 Kbyte, Guru és PC Zed, az saját fotó, illetve a PC Ultrák egy része is. A többiért nagy kudos Pettingmasternek. (Amúgy kattintásra a képek eredeti méretben ugranak fel.)

A nagyjából kronológiai sorrendbe tett hirdetéseken van egy csomó ár is, ezek közül néhánynál megemlítem, hogy mennyit érne mai pénzen. Akit a többi is érdekel, az MNB inflációs kalkulátorával tudja kiszámolni, én is ezt használtam (bár sajnos 2013 még nincs benne).

A blogban egy ideje visszatérően bemutatunk erősen wtf játékokat. Volt itt már takarítószimulátor, olyan játék, amiben macska lehetsz, sőt kecskesimogatás-szimulátor, és nagyjából ezen a vonalon haladunk most is tovább, mert úgy tűnik, hogy a játékipar egyik indie trendje a játék, amiben állatbőrbe bújhatsz. Van, aki komolyan gondolja, van, aki viccből – lássunk most mindkettőre egy friss példát.

Kezdjük a komollyal: Steamen már megvehető a Might and Delight című svéd fejlesztőcsapat új játéka, a Shelter. Első blikkre ritka nyomasztó játék, amiben az egyetlen cél a túlélés, és egy kölykeit védő nőstényborzot irányítunk benne. Borzmama feladata biztonságban végigvezetni a kölyköket a pályákon, miközben bozóttűz, áradó folyó, ragadozómadár és az éhhalál fenyegetik őket. Kaja nincs sok, úgy kell összekotorni, de még jobb, ha borzunkkal megölünk egy rókát, zárójelbe téve a Brehm-összest (a borz ugyanis kisebb rágcsálókat meg-megeszik, esetleg egy sünnel is elbánik, de a róka nem igazán szerepel az étrendjén). Mindez fakó, komor színekkel prezentálva – ha nem tudnám, akkor is kitalálnám, hogy skandináv cucc. Nézzetek bele a videóban, érdemes.

A poénos példa pedig egy kecskeszimulátor, amit a Coffee Stain Studios készített ujjgyakorlatként, két komoly játék között, egy hónap alatt, hogy kreatív energiát gyűjtsön a következő nagyobb projekthez. Az alkotók szerint a program „olyan, mint egy görkoris játék, csak ebben nem görkorcsolyázóval vagy, hanem kecskével, és nem trükköket kell csinálni, hanem szétzúzni mindent.” Valahogy így:

Persze a wtf játékok koronázatlan királya továbbra is a Japan World Cup 3 című lóversenyszimulátor marad.

Redditen találtuk: egy űrcsata EVE Online-ban, minden kis piros vagy narancssárga pötty egy kisebb űrhajó. Nem átlátható? Katt a képre a nagyobb méretért, és rögtön látni fogod, hogy ...nem, ez nagyban sem átlátható.

Átlagosnak mondható játékcsaj következik: egy nem túl fontos karakter egy videojátékból, akit egy gyönyörű nő alakít. Ő Suki Toyama a Red Alert 3-ból.

Sorry, csak most lett időm arra, hogy összehozzam a posztot a legjobb tavalyi keresőkifejezésekről. Kicsit megkésett, de nem akartam abbahagyni a szép hagyományt (korábbi évek: 2010, 2011, 2012), ugyanakkor embertelen meló volt átnézni azt a több mint 11 ezer keresőkifejezést, amivel idetalátatok 2013-ban.

Ahogy lenni szokott, tízes toplistát nem adok, mert a lista elején többnyire a blog neve és különdéle variációi (iddqd, iddqid, stb.) szerepelnek, illetve erotikus témájú keresések. Ez utóbbiak közül a mass effect porn például a 7. helyen áll, szergény Erika Eleniak már sehol sincs (ami az olvasói ízlés ijesztő változását tükrözi, tette hozzá zárójelben). És ahogy lenni szokott, a korábbi posztok keresőkifejezéseit nem közlöm újra, csak megemlítem, hogy továbbra is belefutni a régi klasszikusokba, van amiben a fekete szörny a hegyen szaladgál, buburágó, és szorgos hangyamunkátoknak hála az az a durva, hogy erre tényleg az iddqd-t hozza ki elsőre a Google már a toplista 9. helyén tanyázik.

Még annyit említenék a szemlézgetés előtt, hogy a korábbi évekhez képest is elképesztően sok trágár, illetve szexuális tartalmú keresés volt a blogon, aminek hátterét még próbálom megfejteni (emlékeim szerint nem mentünk át pornóblogba). Ezeket nem nagyon lehetett, illetve nem is akartam megkerülni, szóval ahogy a South Park elején mondják, az alábbiakban csúnya szavak hangzanak el, elolvasásukat senkinek nem ajánljuk. És akkor jöjjenek 2013 legjobb keresőkifejezései (próbáltam pár kategóriába szedni őket a jobb emészthetőség érdekében).

Legutóbb megint sikerült megfejteni a Játékvadászat rovat feladványát, de nincs megállás, máris itt a következő olvasó, aki régi kedvencét keresi. Ferencnek hívják, át is adom neki a szót:

A játék egy platformer, melyben hóemberek voltak a főhősök. Talán négyen voltak és a játék különböző fejezeteiben más és más bőrébe kellett bújnunk. A különböző hóembereket a fejezetek végi főgonosz legyőzése után szabadítottuk ki. Azt hiszem, az ellenfelek közt volt denevér. Nálunk a játék neve Snowman volt. Ilyen nevű játék van is, de az nem az, így valószínűleg valami khmmm... kalózverziós név lehetett.
Azt hozzá kell tennem, hogy ezt úgy tizenvalahány éve játszottuk, úgy 6-8 év körül lehettem, így nem sokra emlékszem.

Remélem tényleg létezik ilyen játék és nem csak gyermeki fantázia...

Őszintén szólva nekem halvány gőzöm sincs, mi lehet ez, mondjuk támpont sincs sok (írtam is Ferencnek, hogy egy platformot azért még mondjon, majd update-elem a posztot, ha válaszol). Hajrá, kommuna, szép feladvány!

[UPDATE: Pc-s a cucc, és Ferenc úgy emlékszik, Win95 is volt a gépen.]

És a játékok, amiket még mindig keresünk a rovatban:

• Űrhajós-árokbanlövöldözős a korai nyolcvanas évekből
• Fantasy beat'em um manóféle emberkével
• És a Szent Grál: egy lövöldözős-bunyós játék az Akadémia presszóból

Írtunk már a blogon többször olyan eBay-aukciókról, ahol régi, ritka videojátékokat árultak (emlékezhettek például a 2,6 millió forintos NES-játékra vagy az egymillió eurós játékgyűjteményre), és most is ilyen poszt következik, mert hétvégén megint lezajlott egy brutális licitálás.

A Wired szúrta ki, hogy az eBayre felkerült a Nintendo World Championships egy példánya. Ezt a játékgyűjteményt 1990-ben adták ki Amerikában egy videojáték-verseny keretében, 1200 szürke és 26 aranyszínű cartridge készült belőle, és ezzel alighanem ez a platform legritkább játéka (később készültek utángyártott cartridge-ek, de nagy értéket nyilván az eredeti példányok képviselnek). Most az egyik szürke példányra lehetett licitálni. Eléggé ütött-kopott cartridge tépett matricával, ezért a gazdája viszonylag olcsón adta, ötezer dollár volt a kezdőlicit. Arra valószínűleg ő sem számított, hogy a játék végül 99902 dollárért, vagyis kb. 22,3 millió forintért megy el.

Megjelent a Dead Rising 3 legutóbbi javítócsomagja, azaz patch-e. 13 gigabájt. És ezen a ponton menjünk át kicsit Denis Leary-be.

Tizen-kibaszott-három gigabájt. Egy nyomorult patch. Mi az úristen van, elmulasztottam egy meetinget a patchekről? Egy-két éve még félgigás letöltenivaló is soknak számított, és ha elérte az egy gigát, ordítva anyáztuk az adott játék senkiházi programozóit. Ti-zen-há-rom giga. Az Apollo 11 küldetés programja kilobájtokban volt mérhető, a misszió számítógépének 64 kilobájt volt a ROM-ja, és 2 kilobájt a memóriája. Hé, Capcom Vancouver, a Nasa tizenhárom gigabájtból elvinné a kanadai seggeteket az Andromédáig és vissza. Nagyjából tizenháromszor, baszki.

Hát ilyesmi gondolatai támadnak az embernek (ember, főnév: itt: én), amikor ilyen hírt olvas. Persze van magyarázkodás is: a patch nemcsak pár bugot javít ki, hanem előkészíti a hamarosan érkező dlc-t. Előkészíti, my ass. Tizenhárom gigára egyszerűen nincs mentség, a nextgen grafika sem indokol ennyit (annyira azért nem szép a DR3). Egyszerűen belepakolták a csomagba a dlc egy részét, talán arra számítva, hogy mivel a patch letöltése gyakorlatilag kötelező online játékhoz, az amúgy választható dlc így több konzolon veti meg a lábát, és az aktiválásához már elég egy aprócska impulzusvásárlás (de csak tippelek, próbálok egy marketinges fejével gondolkodni, amitől mindig megszédülök kicsit).

Amúgy ez olyan adatmennyiség, ami már komoly problémákat okozhat az internet-ellátottság szempontjából elmaradottabb vidékeken élő játékosoknál. A Kotaku idéz egy redditort, aki "vidéki térségben" él, és a környezetében a legjobb elérhető netcsomagnak is 20 gigás havi letöltési korlátja van. Aminek ez a patch rögtön el is vinné a 65 százalékát. Röhej. Arról nem is beszélve, hogy ilyen tempóban az Xbox One félterás háttértára hamar meg fog telni.

Oké, a digitális terjesztés jó dolog, töltöttem már le én is egy-két-többgigás teljes játékot. Na de könyörgöm. Tizenhárom. Giga. Egy. Darab. Peccs.