Imádtam ezt a game-t! Többször végigtoltam anno.

júúúj, jagged alliance 2!!! hány órát elszöszmötöltem én azzal, de végig sosem vittem... majd talán most, év végén, bejglizabálás közben.

@jürgen baromartz: Igen-igen! "Eliot, you idiot!" :) Tőlem az JA1 is lehet, egyébként.

"A játék, amit a Blizzard a Warcraftek előtt csinált"

Javítsátok már ki a címlapon. A "warcraft" kiejtése workraft és NEM workreft, így WorcraftOK előtt.

A 3-Demon -ról! Naaa... :-)

@cardiobascularis: A "logplay" a linkben engem jobban zavar.

Ez mekkora játék volt anno! A demóját sokkal jobban élveztem, mint a végső terméket, mivel az még szaggatásmentesen futott 386-on (DX). Aztán lehet, hogy csak rossz törés volt meg.

A foglyok kivégzése hátrafelé lőve pedig abszolút klasszikus; persze úgy kell állni a főszereplővel, hogy a shotgun csöve pontosan a fogoly halántékánál legyen. :)

Az igaz, hogy nem egy Another World a változatosság szempontjából, de ahogy emlékszem, volt benne azért egy-két jó puzzle. Lehet, ki is próbálom, hogy ma meddig bírom cérnával.

blackthrone ingyér' itt: us.battle.net/account/download/?show=classic

@Savior: Nekem is 386DX volt, és szerintem semmi gond nem volt a sebességével.

Egyébként eléggé hiányzik a stílus, Prince of Persia 1-2, Another World, Flashback, Heart of Darkness, meg ez, a Blackthorne mind nagyon jó játékok voltak. Aztán valahogy nem volt több, legalábbis ilyen kaliberű, minőségű már nem. Pedig kéne.

@Bobby Newmark: Egyetértek. Mondjuk a flashjátékoknál egy időben divat volt a metroidvania, akkor ki is jött pár jobb darab (Legend of the Kalevala, William and Sly, Robot wants ..., Snailiad, endeavor), de az kicsit más kategória, mint a általad említettek. Esetleg nézz körül a Kickstarteren, hátha valaki másnak is hiányzik...

@Savior: Igen, ezeket nagyjából ismerem. Illetve ezeket pont nem, a felsoroltakból csak a Robot wants... játékokkal játszottam, de van még a Super Meat Boy, Braid, hasonlók... De azok valahogy mások. Nehéz megfogni a különbséget, de azért megpróbálom.
Azok inkább logikai-platformerek, míg ez a BT meg inkább akció-platformer. Mindkettő típus képernyőnként váltogat (tehát nem scrolloz), de míg ezek az újabbak leginkább arról szólnak, hogy hogyan győzzük le a képernyőt és az akadályait, addig a PoP és BT félékben nem egy-egy képernyő az akadály, hanem a sok képernyőből álló pálya. És a PoP félékben nem csak statikus veszélyek vannak, hanem legyőzendő ellenfelek is. A BT és a Flashback játékmenetének fele lövöldözés, ami gyakorlatilag teljesen hiányzik ezekből az új platformerekből.

Nagy rajongója vagyok ennek a stílusnak, PoP 1-2-t tavasszal játszottam újra (PoP2 annyira szemétparaszt, hogy az nem mindennapi), Another World-öt legalább évente újrajátszom.
Sajnálom, hogy szinte teljesen eltűnt a stílus, és ahogy nézem annyira nem is siratta senki, mint a point'n'click kalandokat, pedig azok _ennyire_ sosem voltak kidögölve, és most reneszánszukat élik.
Talán majd egyszer ez is feléled. Csekkolom majd a Kickstartert, bár túl sok mindenre nem számítok...

@Bobby Newmark: A Braid inkább logikai platformer, a többi az szerintem hagyományos metroidvania. Én inkább abban látom a különbséget, hogy egyrészt van egy erős fejlődési irány bennük (egyre több HP, képességek, stb.), míg ez a PC-s játékokban eléggé korlátozott (kb. csak a HP nő); illetve az előbbiben inkább térkép van, utóbbiban pályák, stb. De lövöldözésben pl. a felsoroltak között többen sincs hiány. :)

Még C=64-en a Draconus volt ilyes metroidvania az általam ismertek közül. De ezért is írtam, hogy kicsit más kategória, mert tényleg nem ugyanaz az élmény.

(Csak zárójelben, hogy nemrég vittem végig a PoP 64-es verzióját. És tudom, hogy szentségtörés, de nekem ma már valahogy kicsit egyhangúnak érződött -- sok ugyanolyan pálya, max. a kő színe más. Szóval megérteném, ha a Blackthorne (BT nekem a Bard's Tale) is erre a sorsra jutott volna.)

@Savior: A PoPtól hiába a kult státusz, nem kell azért sokat várni, nem egy epikus hosszúságú kaland. Tizenvalahány év után újrajátszva négy perccel csúsztam csak le a 60 perces limitről, első próbálkozásra. Ennyi, nem több, egy órácska szórakozás, ahhoz képest nem kell túl sok kontent bele szerintem.

A második része sokkal változatosabb, hosszabb is, cserébe veszettül nehéz. Ugyanazzal a lendülettel amivel a PoP1-et 64 perc alatt teljesítettem, a PoP2 két napig tartott (load/save-vel együtt persze).

Blackthorne-ban kicsit több a változatosság, mind hátterek, mind használható tárgyak terén, de tény, hogy a vége felé kezdett kissé fárasztóvá válni a harc. Amikor már ilyen tucat lövéseket kellett az orkokba ereszteni, az már perceket vett igénybe, és nagyon megakasztotta a "flow"-t. Egyébként ugyanez megvan a Flashbackben is.

Ha már C64, sztem a Bruce Lee is ide tartozik. :) Draconust sztem nem ismerem. Karateka még talán említendő, azt az a csóka csinálta, aki a PoPot, meg nagy szám volt anno, a világ összes platformjára megjelent. Én mondjuk anno nem foglalkoztam vele túlságosan...

@Bobby Newmark: Igen, igen, a Draconus játékmenetben inkább hasonlít az általam felsorolt flashjátékokra, míg a Bruce Lee a Blackthorne-ra. Volt egyébként még csomó ilyen (szerintem sok közülük Spectrumra jelent meg először): Robin of the Wood, a blogon is említett UnderWurlde, Secret of the Antiriad, stb. Most így leírva ezeket, kedvem lenne valamelyiken végigmenni. :)

Karatekában nincs mászka, csak verekedés. Vagy csak nem jutottam el oda...

@Savior: Eh, Robin of the Wood... Nagyon szép, jó a zenéje, de hogy mi a halált kellett benne csinálni..? Feszt eltévedtem, néha valahogy véletlenül tudtam venni bot helyett kardot, aztán annyi.
Kb egy éve néztem meg egy végigjátszást, de már nem is emlékszem pontosan, valami nagyon minimál vége volt.

Antiriad is csak az elmúlt pár évben került be a tudatomba, C64en nem ismertem.

Hm, viszont lehet, hogy én meg az Another Worldöt tolom gyorsan végig, idén talán még nem volt meg. :)

Szerintem sokkal jobbak ezek a Checkpoint minik, mert nem esnek annyira szét. A hosszabb műsorokban össze-vissza csaponganak a készítők és sokszor unalmasan belterjes. Nyilvánvalóan a hallgatóval közös élmény a régi játék esetleg a közös sajtótermék, de sztorik... Szóval szerintem jó irányba mozdul a podcast azzal, hogy van kiemelt téma amit majdnem rendesen körbe is jár.

Javaslat: Colonization
Úgy hallottam a legújabb podcastból, hogy Grath a gazdasági vonalat kedveli. Ezt biztos nem hagyta ki.