Kedves olvasók, Stöki egyéb irányú teendői miatt a héten megint alibi van, viszont cserébe igyekszem megint valami olyat megragadni, ami beindítja a nosztalgiázást. Összeszedtem pár dolgot, amik régen szerves részét alkották a játékidőnek, de mára szinte teljesen kivesztek - egyik-másik olyan idegen a mai tizenéveseknek, mint a tárcsás telefon.

1. Szótárazás

Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki a "Kártékony-e a számítógépes játék a gyermekekre" vitában az első érvek között hozná fel, hogy a pillanatnyilag birtokolt angoltudásom nagy részét a játékoknak köszönhetem (bár annak, hogy legalább hatféle jelentéssel tudom körülírni a magyar "varázsló" szót, viszonylag ritkán veszem hasznát). Valahogy azonban arra ment el a világ, hogy mára már nincs szükség arra, hogy a súlyzónak is beillő angol-magyar nagyszótárral az öledben játssz, de sajnos nem azért, mert olyan jól megtanultunk volna angolul (bár kiugrott angol szakos tanárként ennek örülnék csak igazán). Persze lehet, hogy a sokat látottak elitizmusa beszél belőlem, mikor a régen tapasztalt összetettséget hiányolom, de úgy érzem, hogy manapság már elég, ha annyit tudsz: a feladatod az, hogy menj oda, és ölj meg mindenkit (esetleg hozz vissza belőle húszat).

2. Jegyzetelés + térképrajzolás

Kicsit összefügg az előző ponttal, de talán nem én vagyok az egyetlen, akinek hiányoznak a játék hevében felskiccelt információk, jelszavak és emlékeztetők. Utoljára talán az Uplinkben volt az egér mellett papír és ceruza, illetve ha minden jól megy, a korábban bemutatott Newcomer is rákényszerít majd erre a kellemesen ósdi tevékenységre, de a fennmaradó 99,99% sajnos jóformán anélkül teljesíthető, hogy akár csak egyszer is összefüggésekben kellene gondolkoznunk. Hasonló a helyzet a térképrajzolással: ne értsetek félre, nem az hiányzik, hogy én magam húzogassak félénk vonalakat kockás négyzetrácsos papírra, hanem az a tény fáj, hogy a játékok "összetettségéből" adódóan már nincs szükség arra sem, hogy a programba beépített kartográfiát használd. Van is egy találó kép ezzel kapcsolatban, kicsit lejjebb meg is tekinthető, jól összefoglalja a mondanivalóm lényegét...

3. Mentés

Pár évvel ezelőttig a jól felépített mentési stratégia fontos tudománynak számított, jó pár játékórányi tapasztalat kellett a működő rutin felépítéséhez. A mesterfokon űzött save kicsit ahhoz hasonlított, ahogy a Kaland-Játék-Kockázat könyveket játszották a kevésbé megszállottak: annyi helyen hagytad ott az ujjad, hogy még egy sokat tapasztalt nőgyógyász is elismerően füttyentett volna, ha látja. 2011-re eljutottunk oda, hogy erre már se lehetőség, se szükség: a szinte minden fronton teret nyerő checkpointos mentési rendszer mellett alig-alig találni olyan játékot, ahol a menüben van értelme a Save/Load tervszerű használatának.

4. Végigjátszás

Ahhoz képest, hogy régebben újságokat töltöttek meg a nagy kalandjátékok végigjátszását leíró tanulmányok, mára már alábbhagyott a lendület. A végigjátszások műfaja nem tűnt el, csak átalakult: FAQ és Achievement / Trophy walkthrough lett belőle. Persze nem csak azok lettek kevesebben, akiknek van kedve és ideje elolvasni egy-egy vállalható minőségben (hovatovább szórakoztató stílusban) összerakott végigjátszást, de olyan őrültből sincs már sok (bár az legalább ingyen csinálja), aki nekiáll egy minden részletre kiterjedő anyag megírásának. Nyilván fontos összetevő ebben a folyamatban az, hogy a mai sikerjátékokhoz meglehetősen könnyű rövid és velős útmutatót írni, és hogy a nyomtatott sajtóban már nem nagyon van helye az ilyen próbálkozásoknak (hiszen ha kell valami, ott a net), de akkor is, kérem vissza CoVboy-t.

5. Billentyűzetkiosztás betanulása

A kétgombos (FIRE/RELOAD) kontrollerek és az ezekkel könnyedén irányítható programok korában tényleg hagymázas rémálomnak tűnhet a régi divat. Talán nem csak nekem maradtak meg emlékképek egy-egy szimulátoros billentyűparancs-listáról, ahol az egy küldetés alatt végignyomkodott gombok egy idő után valószínűleg a Biblia szövegét is kiadták volna, de még az FPS-ekben is sem nézet hülyének senki, ha használtad a fal mögüli kihajolásra szolgáló billentyűt. Nem mondom, hogy feltétlenül baj az irányítás egyszerűsödése, de valahogy jobban az irányításom alatt éreztem az Y-szárnyút az X-wingben úgy, hogy külön gombkombináció volt a pajzsenergia elosztásának szabályozására.

+1 Lemezcsere

Na, speciel ez nem hiányzik egy kicsit sem. A fordítsd meg - tedd be a második/negyedik lemezt inkább volt a technológia szabta határ, mint a kellemes geekceremónia része, és egészen meglepő volt a minap, mikor a Dead Space 2 (Xbox 360-as) változata kiírta, hogy akkor leszek szíves kicserélni a DVD-t. Rögtön eszembe is jutott, mennyire idegesített a 4 (vagy öt?) telepítő CD-n megvásárolt Half-Life 2, vagy az órákon keresztül telepített Baldurs Gate az öt, játék közben is cserélgetett lemezével.

Nyilván kimaradt még legalább ötven dolog, hát ne tartsátok vissza magatokat a kommentekben. Kinek mi hiányzik? Ki mi miatt ébred izzadtságban úszva a mai napig?