PayPal:
Patreon:
Ezt a rovatot most találtam ki, három videó lesz benne, különösebb kommentár nélkül, és mindenki eldöntheti magának, hogy melyik a jó, melyik a rossz és melyik a csúf. Első adásunkban találkozhatunk a kaszkadőrrel, aki megújítja a "portable gaming" fogalmát, bemutatunk egy zenekart, aki a Zelda főtémáját játssza a koncertjén, és megtudhatjátok azt is, hogy a Pokémon maga a SÁTÁN.
Kevés biztos dolog van az életben, de például a "játékcsajoknak nagy a melle" meghatározás széles körben elfogadott (esetleg a megfogalmazás változik olyasmikre, hogy "a digitális macának orbitális duda kell", vagy hogy "Tomb Raider csöcs nélkül, hát hülye vagy?"). 2008-ban a DICE csapata gondolt egyet, és dobott egy merészet: a Mirror's Edge-ben olyan lányt tettek meg hősnek, aki ugyan nemében megfelelt az elvárásoknak, azonban szinte minden egyéb tekintetben más irányba ment, mint a megszokott csajosjátékos szabályok.
Lehet hogy ezzel most meglepő dolgot mondok, de tessék nekem elhinni: még a legaddiktabb gémerek is szoktak néha mosakodni. Vagy ha nem, hát itt egy remek karácsonyi ajándékötlet, amivel rá lehet venni még a legbüdösebbjét is a tisztálkodásra:
Igen, ez bizony egy Xbox360-kontroller formájú szappan a Digitalsoaps nevű online bolt kínálatából, ahol egyébként olyan csodálatos marhaságokat is lehet kapni - csak hogy a higénia témakörénél maradjunk -, mint a Mountain Dew- vagy kólaillatú samponok.
Az xboxszappan egyébként meglepően drága, 17 dollár plusz posta (ami Európába még 14 dodó), sokkal jobban járunk egy grapefruit-jázmin illatú áttetsző narancssárga PS2-kontroller formájúval, ami csak 5,25 USD, gondolom azért, mert DualShock nincs benne. Van még Wiimote-szappan 12 dollárért, és last minute sonderangebot akcióban kávéillatú pécébillentyűzetes rongyos 1,75-ért, esetleg opcionálisan platformfüggetlen, 15 darabos Tetris-szet 15-ért. És még vagy két tucatnyi egyéb gémerszappan, itt lehet bogarászni közöttük, ha valaki netán vásárolna belőlük, feltétlenül írja meg az élményeit.
Koreával foglalkoztunk már pár hete a Starcraft-őrület kapcsán, és most megint visszatérünk a Frontline újságírójával, Douglas Rushkoff-fal, aki egy negyed órába sűrített dokumentumfilmben először egy Starcraft-versenyt látogat meg, aztán egy helyi netcafét, végül találkozik egy igazi videojáték- és internetfüggő lúzersráccal, akit elkísér a helyi elvonóba is. És a végén gyereklányok éneklik, hogy neti-neti-netikett. Bár a videó nem mai (sőt, van vagy fél éves), nagyon érdekes, minden pesszimizmusa ellenére.
Nemsokára, valamivel több, mint két nap múlva kerül megrendezésre a játékvilág talán legjelentősebb díjkiosztójává felfújt VGA 2009, amelyet Amerikában a Spike tévéállomás közvetít. A közönségdíjakra még mindig lehet szavazni, szóval ha az ilyesmi tetszik, hát hajrá. A díjátadó amúgy két dolog miatt is külön érdekes lesz - az egyik a rengeteg új bejelentés, itt fog többek között bemutatkozni az új Star Wars-játék (valószínűleg Legends alcímmel), a Halo Reach, az új Prince of Persia, a régóta rebesgetett Black Lotus, vagy éppen a Medal of Honor új része. A másik dolog a rengeteg celeb, akiket sikerült odacsábítani, egy-egy díj átadására: többek között Kristen Bell, Tricia Helfer, Alyssa Milano, Olivia Wilde és Mike Tyson is felvonul. Megítélés kérdése, hogy ez mekkora visszalépés: két éve Samuel L. Jackson, tavaly pedig Jack Black (Megan Foxszal kiegészülve) volt az est házigazdája. És ha már Jack Black, jöjjön a tavalyi esemény legjobb jelenete - figyelem, Nintendo-rajongókban borzalmas érzelmeket kavarhat fel... plusz a kontrollereinkre sem tudunk eztán úgy nézni, mint annak előtte...
Különböző játékkiállításokról, videojátékokkal foglalkozó tárlatokról szóló hírből találni hazai és külföldi példát is, azonban az, amire az amerikai Smithsonian Intézet készül, az átlagos vállalkozásoknál egy fokkal komolyabbnak tűnik. A 2012-re ígért kiállítás lesz "az első, ami átfogó képet nyújt majd a videojátékról, mint művészeti ágról", és ebben nemcsak az ingame videók, a készítőkkel készített interjúk vagy a különböző platformok evolúcióját bemutató termek állnak majd rendelkezésre (a mostani tervek szerint az Atari VCS-től a Playstation 3-ig mindent megmutatnak, aminek csak köze volt valaha a színes képpontok mozgatásához, de a 2012-es dátum miatt még az sem lehetetlen, hogy a konzolok következő generációjának képviselői is bekerülhetnek a látnivalók közé), de a kiállított gépek közül jó néhányat kipróbálható, használható állapotban bocsátanak majd a látogatók rendelkezésére. Bár egy ilyen téma tökéletes alapanyag, nem lehetetlen, hogy a kiállítás szervezői kevésbé járatosak benne, mint a majdani látogatók, de a Smithsonian igyekszik elkerülni azt, hogy a 2012. márciusában tervezett megnyitón kárörvendő kockaseregek tegyenek megjegyzéseket a különböző installációk valódi jelentőségére: a hivatalos közleményben arra kérik a játékosokat, hogy a saját szakértelmükkel és gyűjteményükkel segítsék a The Art of Video Games elnevezésű kiállítás leendő sikerét.
Érdekes taktika kezd kirajzolódni a játékkiadók között: egy olyan megoldás, ami nem túl invazív, viszont bizonyos fokig gátat vethet a warezolásnak; és mellékesen belerűg egyet a kiadók felől szintén aljas rablásnak számító használtjáték-kereskedelembe is. Bár pár hasonló játék volt már, de a pár napja a boltokba került Saboteur esetében a leglátványosabb a dolog.
Na de miről is van itt szó? Nem másolásvédelemről és hasonlókról; meztelen női melleket kap, aki eredeti játékot vásárol, és fedett csöcsöket az, aki másoltan vagy használtan szerzi be a programot. Esetleg nincs netre kötve a gépe (oké, ők áldozatok; no de hát valljuk meg, ilyen még itthon se sok lehet...). A megoldás lényege az, hogy a főhős otthonaként működő - és állandóan remek sanzon-zenéket nyomató - Belle mulatóban a magukat riszáló lyányok testét zavaró ruhadarabok, stratégiai pontossággal elhelyezett tollak fedik. Ám ha beütöd azt a kódot, ami minden eredeti kópiában megtalálható, ezen zavaró dolgok eltűnnek, és a női domborulatok a maguk természetes - még ha kicsit poligonosított - formájában tűnnek fel (katt a képre).
És nem is csak mellekről van szó, hanem a kód beütése után még öltáncot is kérhetünk és egy új szerencsejáték is feltűnik a játékban! A kód természetesen csak egyszer felhasználható, igaz, a használt játékot vevők számára (valamint a havernak, akinek kölcsönadtuk) elérhető egy fizetős letöltés is. Érdekes próbálkozás, és bár azért bele lehet kötni több helyen is, legalább nem valami Starforce-szerű, akár a gépet is tönkrevágó dologról van szó.
...írja legalábbis a Yahoo Finance egyik cikke. Méghozzá a karácsonyi ajándékokról szóló összeállítás, a PS3-mal kapcsolatban. Ahogy Anne Kadet újságíró hölgy fogalmaz, "sok móka és játék, amíg az elem ki nem merül. A vetélytársaktól eltérően (akik cserélhető AA-elemeket használnak), a Sony kontrollerében nem lehet hozzáférni az elemekhez. Amikor ez kifogy, lehet egy új 55 dolláros kontrollert venni."
Ez nyilván baromság, hisz a PS3-kontrollert kábelen keresztül bármilyen USB-csatlakozón keresztül kell tölteni - de legyen, a hölgy nem volt alapos. Az igazi gáz azonban az, hogy még ideológiát is kreál a Sony számára: állítása szerint a cég ezt tudatosan, a környezet védelme érdekében, a szennyező elemek elkerülése miatt teszi. A cikk már-már fake-gyanús, például egy Isildor Buchmann nevű elemgyártó mogult is idéznek benne - de az a durva, hogy ő és a cége tényleg létezik. Így aztán marad a tény: ez valószínűleg minden idők lerosszabbul lekutatott cikke...
Na és akkor mi van, adódik a kérdés, annyi játékból lett már (általában pusztítóan szar) film, eggyel több már igazán nem oszt, nem szoroz. Na igen, csakhogy a nálunk nem igazán népszerű, ellenben Amerikában és Japánban elképesztő kultstátuszt elért nintendós sorozatból nem Hollywoodban, vagy egyéb -woodban készül film, hanem rajongók által.
A The Hero of Time projekt 2005-ben indult, aztán leállt, 2008-ban újraindult, és úgy néz ki, hogy most végre elkészült a kétórás film, aminek a premierje a Dailymotion.com-on lesz december 14-én, vagyis jövő hétfőn (utána pedig ingyenesen letölthetővé teszik). A sztori nagyjából az N64-es Ocarina of Time történetét követi, amit a nintendómámorban fetrengő amerikai magazinok hajlamosak minden idők legjobb videojátékának kikiáltani (mások meg a legtúlértékeltebbnek).
Lássuk a legutóbbi trailert (és miközben röhögünk az effekteken, meg a díszleteken, jusson eszünkbe, hogy ez egy rajongók által, lelkesedésből összerakott film)!
Oké, a Mario-játékoknak direkt, készakarva nincs sztorija azon túl, hogy a hercegnőt meg kell menteni, a világ összevisszább, mint egy kaleidoszkóp egy különösen elborult LSD-trip alatt, de ennek ellenére milliókat megfogott az olasz vízszerelő (tudtad, hogy az első játékában még ács volt?). Egyeseket annyira, hogy nekiálltak valósággá változtatni a Gomba Királyságot. A tapétáról talán mindenki hallott, de most egy sokkal királyabb dolgot találtunk!
Egy Puerto Rico-i srác, egy bizonyos Jaime Margary nekiállt kisebb-nagyobb szobrokat készíteni a játékokban szereplő lények, power-upok alapján, méghozzá realisztikus stílusban. A kedvencünk a képen is látható Piranha Plant, de a most karácsonyra készített és az eBayen értékesített gomba is elég durva lett. Nézegessetek körül a galériájában, van pár zseniális kép...
Igaz, nem minden Mario fanart ilyen minőségű, a kíváncsiaknak itt van két link (1, 2), amelyeken megtudhatod, hogy miként is festene egy realisztikus vízszerelő, amint rendet tesz egy nyilvánvalóan drogok hatása alatt megálmodott birodalomban...
Ízelítő...
Ezzel nyilvánvaló módon mindenki százszázalékosan tisztában van, aki valaha játszott már minden videojátékok öregapjával, és úgy istenigazából megszivatta őt a randomgenerátor a blokkokkal. A Collegehumor (igen, már megint Collegehumor, most mit csináljunk ezek a szörnyű állatok folyton visszatérnek a játékos témákhoz) videójából kiderül, hogy is történik mindez. Line piece... LINE PIECE... LLLLLLLIIIIIINNNNNNNEEEEPIECEEEEEEEE!
Már amennyiben az átlaggémert most önhatalmúlag úgy definiáljuk, hogy olyan pécés játékos, akinek van Steam accountja. És azért magára valamit is adó pécés gémernek van ilyenje. A Valve jófej módon rendszeresen közzéteszi a Steam által összeszipkázott információkat a belogolt júzerek hardvereiről (pedig megtehetnék azt is, hogy megtartják maguknak a kincset érő infókat arról, hogy mire érdemes optimalizálni egy pécés játékot manapság). Itt a 2009. novemberi felmérés eredménye, lehet bogarászni benne, de pár érdekességet mi is kiemelünk ide.
Oké, ez nem egy kimondott forró anyag (sőt, sokszoros megabitlisz: két és fél éves), de a Mortal Kombat után egyszerűen muszáj (és köszönjük Attilának a linket) emelni valamivel a tétet. Szóval aki esetleg még nem ismerné, annak itt a világ első számú RÉSZEGSZUMÓHARCOS-SZIMULÁTORA, a Sumotori Dreams, egy magyar programozó, bizonyos Dutch Péter fejlesztése 2007-ből, mindössze 92 kilobájt az egész, innen letölthető.
Lehet hogy nincsenek feltextúrázva a modellek, de az a mozgáskultúra amit sikerült beléjük animálni, üt mint a buszkerék.
Mindig is tudtuk, hogy a CollegeHumornál állatok dolgoznak (ők csinálták ugye többek között az Aknakereső filmet és a Sims horrorfilmet), és a mostani alkotásuk is hozza a szintet. Belegondoltatok már abba, hogy a Mortal Kombat bajnokságai valójában nem is bajnokságok? Hiszen hol vannak a csoportok, a kiesők? Sub-Zerót a hatodik meccsen kell leverni, de hogyan jutott el ő addig? És ki csinálta ezt az elfuserált beosztást? Ezek az élet nagy kérdései, a válasz pedig a lenti videó.
Az angliai Derby városában online szavazást írtak ki két újonnan épült utca elnevezésére. Ez annyira nem új ötlet, emlékezhetünk még a Colbert-híd sztorijára, vagy az ISS új moduljának névadó szavazására.
A brit utcaszavazás szerencsére elkerülte az amerikai humorista és népes rajongótábora figyelmét, így a szavazatok 93 százalékát a Tomb Raider sorozat főhősnőjének, Lara Croftnak sikerült besöpörni. Ráadásul a városvezetés még csak le sem söpörheti az ötletet, ahogy Magyar Nemzeti Demokratikus Hídelnevezési Bizottság Szövetségi Központi Sóhivatalának Tanácsa tette anno, hiszen itt rendes indok van: Lara Derby városának szülötte (az első néhány TR játékot fejlesztő Core Design Derbyben dolgozott). Sőt, ahogy a Wikipedia listáját elnézem, messze a legismertebb innen származó híresség.
Mekkora királyság lehet már, amikor a buszon azt hallod, hogy „Lara Croft utca következik, az ajtók mellett kérem vigyázzanak”? Oké, ezt a metrón mondják, nem a buszon. Van Derbyben metró?
Utolsó kommentek