Kevés biztos dolog van az életben, de például a "játékcsajoknak nagy a melle" meghatározás széles körben elfogadott (esetleg a megfogalmazás változik olyasmikre, hogy "a digitális macának orbitális duda kell", vagy hogy "Tomb Raider csöcs nélkül, hát hülye vagy?"). 2008-ban a DICE csapata gondolt egyet, és dobott egy merészet: a Mirror's Edge-ben olyan lányt tettek meg hősnek, aki ugyan nemében megfelelt az elvárásoknak, azonban szinte minden egyéb tekintetben más irányba ment, mint a megszokott csajosjátékos szabályok.

Faith futár, aki a mindent figyelő karhatalom orra alá tör borsot azzal, hogy fontos üzeneteket visz egyik háztetőről a másik metrójáratba - a Mirror's Edge afféle parkour-szimulátor, belső nézetes ugrálós, FPP (First Person Platform). A készítőknek már az is elég lett volna, ha annyian megveszik a játékot, mint ahányan első látásra beleszerettek a főhősbe, a fekete hajú, ázsiai beütéssel, emberi méretű mellekkel és izmos testtel körülírható Faithbe. A nagy csavar a dologban az, hogy futkározás közben nem látjuk a csajt, maximum a kezét és a lábát - persze ez nem akadályozott meg tömegeket abban, hogy az első videók láttán kijelentsék: beleszerettek abba, ahogy a lány futás közben nyög.