IDDQD

Volt ugye a nyolcvanas években a vetkőzős pókerek egyszerű, de hálás műfaja, két ilyen program „főhőse” – Samantha Fox és Maria Whittaker – szerepelt is már a játékcsajrovatban. Amikor a műfaj kezdett kifulladni, csajos logikai játékokból jött egy hullám (nyolcvanas évek vége, kilencvenes évek eleje), vagyis pókerezés helyett gondolkodtató feladványok megoldásával lehetett felfedni egy-egy képet lenge öltözetű nőkről. A Blue Angel 69 ilyen program volt, és annyiban kuriózum, hogy a program játékcsaja egy robot volt.

Maga a játék nem volt nagy vaszisztdasz, egy számokkal telepakolt táblán kellett levenni a számokat, a kék számok növelték a pontszámunkat, a pirosak csökkentették. A játékos csak vízszintesen mozoghatott a táblán, ellenfele (a robotcsaj) csak függőlegesen. Megfelelő taktikázással aránylag könnyen meg lehetett szívatni a robotot, aki kipróbálná, itt talál egy böngészős verziót. Győzelem esetén jött egy kép a robotcsajról, aki értelemszerűen Amigán jobban nézett ki, mint C64-en. Lásd lent, galériában az amigás, alatta egyben a C64-es képek.

Túl sok szót nem vesztegetnénk a Nintendót sújtó krízisre (mivel korábban már megtettük), de az már izgalmas téma, hogy miként kívánnak változtatni az áldatlan állapoton. Egy szoftverfejlesztő cég esetében a legjobb megoldás természetesen a piszok jó játékok piacra dobása az intenzív és hatásos reklámkampány. A marketing-csapat már korábban is bebizonyította, hogy jó érzékkel választanak hiteles szereplőket a reklámszpotjaikhoz, és hogy elképesztő hatékonysággal tudják kommunikálni az új elképzeléseiket.

És akkor most tekintsük meg a legújabb reklámfilmjüket, az előző mondatot pedig tegyük át múlt időbe.



A magyar közönség ugyan boldog nosztalgiával gondolhat vissza a nyolcvanas évek reklámjaira a szpot láttán, de egy épeszű vásárlónak egyértelmű az üzenet: ha meghallja a cég nevét, villámgyorsan kezdjen el rohanni az ellenkező irányba. Igaz, eddig úgy tűnt, hogy a Nintendónak kevés a vásárlója, de valószínűleg tévedtünk, mert ez a stratégia egyértelműen az elrettentés irányába mutat. 

Október általában jól ellátott hónap, mármint ha a játékmegjelenéseket nézzük, így nem is akkora botorság összeszedni pár olyan címet, aminek betöltésével méltó módon ünnepelhetjük a blog második szülinapját. Sokkal könnyebb dolgom lenne, ha maradunk annál, hogy október 4. a jeles dátum (az európai, észak-amerikai és japán megjelenéseket már nem választottam szét), hiszen akkor csak egy napot kellene végignyálaznom, de sebaj, legalább vezeklek picit azért, hogy hónapok óta csak olvasó vagyok errefelé magam is. Tehát.

Ahogy tegnap ígértem, több nyereményjátékunk is lesz a napokban. Kezdjük mondjuk egy Child of Eden pólóval, a PlayON-nak hála van ugyanis egy ilyenünk, L-es méretben. Nem akármilyen ruhadarab, hanem egy partipóló, világít az elején a minta. Valahogy így:

Felülünk egy köre a régenmindenjobbvolt-vonatra, mert ez tényleg vicces.

Hoppá, jól átaludtuk a születésnapunkat. Az úgy volt, hogy tavaly október 4-én ünnepeltük, hogy egyévesek lettünk, mert ekkor született az első poszt a blogban. Aztán később rájöttünk, hogy ez a poszt még csak próbaposzt volt, amin a dizájnt reszelgettük, majd az IDDQD szerkesztőségének tagjaiban gyakran kifejeződő patópálúr-gének miatt csak hetekkel később élesítettük (persze a dátumot elfelejtettük átírni). A blog szülinapja tehát nem október 4., hanem valamikor október vége – pontos napot nem mernék mondani, mert emlékeim szerint egy-két napig élesítetlen posztokkal töltögettük a blogot, az meg nem számít.

Szóval valamikor most lettünk kétévesek (aki az eredettörténetre kíváncsi, az kattintson a tavalyi posztunkra). Szerencsére néhány hete eszembe jutott a dolog, és elkezdtem nyereményjátékokat szervezni, úgyhogy a következő napokban több játékot és játékos relikviát lehet nyerni, figyeljétek a blogot szorgosan. A másik ajándékunk – már amennyiben ez ajándék –, egy AMA (ask me anything), vagyis kicsit kijövünk a nickek mögül, bármilyen hülyeséget vagy okosságot lehet kérdezni tőlünk akár itt a poszt alatti kommentekben, akár a szokásos emailcímen. Válaszainkat posztosítjuk, a kínos kérdéseket sem fogjuk figyelmen kívül hagyni (de a nyilvánvaló trollkodást igen).

Halloween a játékipart sem kerüli el, vicces és lenyűgöző, játékos témájú töklámpásokból válogattunk már tavaly és tavalyelőtt is. Idén is akadt néhány szép darab, persze a prímet megint a Blizzard tökfaragó versenye vitte. Ez a Kerrigan például eléggé adja az ívet:

Ha van ember, aki nem osztja meg a játékostársadalmat, és mindenki egyöntetűen, őszintén, tiszta szívből rühelli, az Uwe Boll, alias Az Ember Aki Videojátékokból Csinál Iszonyatosan Rossz Filmeket. A legenda szerint valami trükkös német adókiskaput kihasználva, mert hogy nem kell visszaadni az állami támogatást, ha veszteséges a filmed, vagy valami hasonló. Aki csak egy random negyedórát is látott a mester tetszőleges művéből, biztosan feltette már magának a kérdést: hogyan lehet ilyen szinten nézhetetlen szemetet gyártani? De tényleg, mik lehetnek a műhelytitkok? Na, most eláruljuk, illetve nem is mi, hanem a Bloodrayne-film forgatókönyvírója, Guinevere Turner.

Angolból kicsit gyengébbeknek, a munkafolyamat nagyjából a következő: 1. ordítsd le a forgatókönyvíród fejét, mert késik, 2. ahogy leadja az első vázlatot, mondd azt, zseniális, és kezdd el a forgatást azonnal ez alapján, 3. útközben dobd ki a forgatókönyv 80 százalékát és improvizálj, 4. ???, 5. profit!

Nem tudom, ki hogy van vele, engem mindig lenyűgöz, ha egy játékhoz élőszereplős trailert forgatnak. Főleg ha az olyan, hogy simán elmenne egy tévésorozat kedvcsinálójának is. Winter Skyrim is coming!

Még mindig a postafiókunkból mazsolázok, egy nyári emailben találtam ezt a zenét, ami talán sokaknak szentségtörésnek tűnik majd, de én nagyon el tudom képzelni mondjuk egy nyolcvanas évekbeli Double Dragon-klón aláfestésének. Mennyország tourist, 8-bites verzió:

A dalt feltöltő 8bithun YouTube-csatornáján további hasonló feldolgozások, a Szomorú szamuráj például eléggé büntet, de van Happy Gang és Hip Hop Boyz is. Sajnos a csatorna az utóbbi hónapokban nem frissült, ezzel a poszttal jelezném, hogy az IDDQD szerkesztősége kíváncsi lenne további 8-bites borzalmakra csodákra is.

Közszolgálati rovatunk következik. Olvasónk, Ádám végső kétségbeesésében írt nekünk egy játékot keresve, és olyan történt, ami ritkán: fogalmunk sem volt, melyik játékról ír. Esetleg valaki meg tudná mondani? Most már marhára érdekelne minket is. És akkor innentől a szó Ádámé:

Ti vagytok az utolsó reményem abban, hogy kiderüljön, miféle játék is volt az, mellyel gyerekkoromban szórakoztam. Évek óta néha-néha belém hasít a gondolat, hogy meg kéne találni, ilyenkor átnyálazok párszáz korabeli játékot, de soha nem találtam még meg azt az egyet, melyet keresek. 1990-95 között lehetett az az időszak mikor ezzel a játékkal játszottam, de még ezt se tudom behatárolni, mert pár éves lehettem.

Amit biztosan tudok: DOS alól kellett indítani, nem lehetett túl nagy a felbontása, mert a pixeles figurákra még jól emlékszem – szóval korai 90-es évek talán – , a főhős kék felsőben és piros nadrágban mászkált, tárgyakat vett fel, tett el, és használta őket, szóval ez egy kalandjáték volt.

Illetve arra emlékszem még, hogy vagy a játék célja, vagy egy alküldetés célja az volt, hogy szabadítsunk ki színeket. Három vagy négy szín volt talán, valami búrából kellett őket kiengedni, és mindig hozzáadódott a képi világhoz az adott szín, míg végül újra színes lett minden. Egy másik küldetésben pedig homokot kellett szórni vikingek, vagy valamiféle pogány harcosok nyakába, hogy vakarózzanak, és ne figyeljenek oda rád, míg ellopakodsz köztük...

Tudom, hogy ez elég kevés az azonosításhoz. De aki játszott vele, és ismeri, biztosan eszébe fog jutni. Remélem, hogy van köztetek ilyen, mert én ezt már nem bírom tovább. :)

(UPDATE: Goblins 3, köszi mindenkinek.)

Reménytelen vállalkozásba fogtam: elkezdtem feldolgozni az IDDQD levelesládájába nyáron érkezett maileket. Így találtam meg azt a videót, amit András küldött be nekünk egy hónapja: a dobozba zárt Mariót. Zseniális sufniprojekt pár villanymotorból, mágnesből, papírból, szívószálból és egy kartondobozból. Nézzétek csak:

Jó, azért valami vezérli is az egészet, nyilván. A Teagueduino nevű, nyílt forrású, egyszerű inputokkal és outputokkal dolgozó amatőr hardverplatform, amivel olyan apró kis hülyeségeket lehet csinálni, mint például egy macskahülyítő berendezés. A doboz-Mario programkódja itt található, ha valaki el akarna mélyedni benne.

Meghirdettünk nemrég egy nyereményjátékot A nagy kiberizálás néven, a Deus Ex apropóján kellett cyberpunk külsőségekkel meghekkelnetek játékborítókat. A feladat talán nehezebb volt, mint a hasonló Kratos-nyereményjáték meghirdetésekor, de így is születtek elég király képek. Nézzétek csak (érdemes nagyobb méretre klikkolni, a részletek néhol elég viccesek):

Több kedvencünk is volt a felhozatalból, például a felhőkarcolón akciózó Prince of Persia, a Diablo, a Half Life 2 (az, amelyiken Alyx Vance-ből hologram lett), de a Max Payne és a Warcraft 2027 is eléggé bejött. Nehéz volt dönteni, végül a legjobbak közül is sorsolni kellett, így jött ki a következő eredmény:

- a Deus Ex Human Revolution Steam-kódját Wolkens fedőnevű olvasónk nyerte (a nagyvárosi Prince of Persia megalkotásával),
- a Deus Ex pólónak Ponty Béla örülhet (Diablo),
- a Deus Ex dvd-t pedig rekettyelovag és Harrison Zsolt kapja (hologramos Half Life 2).

A nyereményeket a PlayON Magyarország Kft. ajánlotta fel. Mindenkinek nagyon köszönjük a részvételt, és tartsátok nyitva a szemeteket, a következő hetekben több nyereményjáték is lesz a blogon.

Pár napon belül indul az idei év legnagyobb játékpiaci összecsapása, Battlefield 3 vs Call of Duty Modenr Warfare 3, Electronic Arts vs. ActivisionBlizzard, minden szempontból gigászok csatája. Ennek örömére mind a két játékhoz most jött ki a hype-ot a végletekig fokozó launch trailer, mondjuk kíváncsi lennék, ha a logókat levágnánk, 100 játékosból mennyi mondaná meg hogy melyik mozi melyik játékhoz tartozik. Azt mondjuk meg kell hagyni, hogy mind a kettő iszonyú látványos, iszonyú profi és iszonyú hatásvadász. Először is nézzük meg őket:

Hagyományosan a CoD-ot szokás a noob hülyegyerekek szórakozásának tömegeket megcélzó kommersz szuperprodukciónak, a Battlefieldet meg a szőröstökű profik játékának hardcore rétegre fókuszáló, komplexebb és mélyebb darabnak tartani, de jól látható, hogy két aktuális epizóddal elég sokat közeledett egymáshoz a kér sorozat.

A százmillió dolláros találós kérdés: melyik lesz a jobb? Melyikből fognak többet eladni?

És a végére egy Battlefield 4 trailer, persze vicc az egész, a Youtube CGI-mágusa, Freddie Wong új klipje:

Na, mennyire kell nyugdíjas RPG-rajongónak lenni ahhoz, hogy kapásból vágjuk, mi az a Britannia Manor? Segítek, ez egy gyenge közepes vityillió Austin-külsőn, Texasban, amit Lord British, alias Richard Garriot, alias a világ hatodik űrturistája, alias az Ultima-sorozat atyaúristene épített a játékaiból befolyó fillérekből. És most eladó, az irányár 4,1 millió dollár, az 887 millió forint, a hülyének is megéri.

550 négyzetméter, kovácsoltvas kapu, obszervatórium 360 fokban forgatható teleszkóppal, vízköpő-szobrok, ötbeállós garázs, úszómedence, mesterséges vízesés, titkos átjárók és szobák, könyvtár, játékszoba, borospince, hadd ne folytassam. Ha valaki kíváncsi a kilencvenes évek legendás játékfejlesztőjének kastélyára, ide klikkeljen.

De most komolyan, nincs valakinek kölcsön 886 millió 900 ezre? A többit állom zsebből.