IDDQD

Na, akkor indulásnak röffentsük be megint a Játékvadászat rovat hajtóműveit. Ebben ugyebár a tisztelt kommuna segít olyan olvasóinknak, akik emlékeikben homályosan élő játékokat keresnek. Szépen indult a rovat, aztán két nehéz feladat is lerontotta az addig 100 százalékos mutatót. Az egyik B-Bird kartárs talánya, aki az Akadémia presszó egykori bunyós-lövöldözős játékát keresi vagy tizenöt éve (és lassan már ott tartunk, hogy beszélünk a presszótulajdonossal), a másik Tamásé, aki egy manóféle emberke főszereplésével készült fantasy beat-em up nevét szeretné megtudni. Tőle annyi plusz info jött, hogy a keresett opusz a tippek közül leginkább a Ghosts 'n Goblinsra és a Midnight Wanderersre hasonlít. Ha valaki még hozzá tud szólni a két poszthoz, ne fogja vissza magát! De addig is itt egy újabb vadásznivaló, Joey fedőnevű olvasónktól.

Barátaim! Fiúk, lányok, gémerek! Kazuárok és hácék! Noobok és prók!

Boldog, fasza játékokban gazdag új évet kívánok nektek a lenti klasszikussal. Újévi mise helyett, ha úgy tetszik.

Tudom, hogy 2013-ban a rendelkezésre állás - ismert okok miatt - nem volt túl jó, de idén egyik újévi fogadalmam, hogy több időt szakítok a blogra. Szóval 2014-ben is lesz IDDQD, sűrűbb posztokkal, feléledő rovatokkal. Maradjatok velünk.

Ennél viccesebb videót ma már nem fogok látni: egy digitális népművész, bizonyos Trainwiz olyan Skyrim-modot készített, ami a játékban minden sárkányt lecserél a Thomas, a gőzmozdony című mese mozdonyaira. A Really Useful Dragons nevű modot innen lehet letölteni a már kétéves játékhoz, működés közben pedig a lenti videóban megtekinthető. 1:30 után hangzik fel az első vészjósló tutulás.

Igen, tegnap volt húszéves a Doom, és nem volt nyoma az IDDQD nevű blogon, ami egyrészt szégyen, másrészt viszont az Indexen volt nagy Doom-megemlékezés, amiben egy cikkel – sőt, egy Doom-pályával! – én is részt vettem, tessék klikkelni a linkekre. Egyébként pedig év elején volt itt egy kimerítő bejegyzés a világ egyik legjobb játékáról.

De természetesen nem maradtok Doom-poszt nélkül, előások egy régi témát, segítségül hívva magát John Romerót. Romero 2007-ben posztolta ki a lenti képet, amit egy magyar rajongója küldött neki. A képen felül David Kushner Masters of Doom című könyvének magyar verziója látható, ami itthon két kötetben jelent meg, alul pedig Damien Forrestal két Doom-regénye, A pokol kapui (ez a korábbi) és a Tisztítótűz, mindkettő 1995-ből.

Szóval vasárnap megvolt a szokásos Playit, illetve a szokásosnál eggyel jobb és nagyobb Playit, mert ugye most először rendezték a Syma Sportcsarnokban, ami jót tett a show-nak. Úgy mentem ki, hogy videózni fogok az Indexnek, de ezt a terhet két lelkes kolléga levette a vállamról, szóval leginkább haverokkal futottam össze, meg azért pár képet lőttem a telefonommal (és ketten akartak fényképezkedni velem, amit próbálok még feldolgozni). Pár képet az egyik szervező is lőtt a blognak, még előző este, amikor épült az egész, kezdjük azokkal:

Na, mindig az a baj, hogy nem szólunk időben, de az Index megírta már nyáron, meg most a héten is, és most én is idebököm, hogy vasárnap megint lesz Playit (leánykori nevén Budapest Game Show). A program a honlapon látható, lesz mindenféle verseny, játékbemutató, kvíz, és érdekesnek, illetve riasztónak tűnő előadások. (Előbbire példa mondjuk a "Hogyan legyél játékfejlesztő Magyarországon?", utóbbira a "Gaming is sexi", illetve Szirmai Gergely úgy általában - bocs, engem a világból ki lehet üldözni a csávóval, bár tudom, hogy a fiatalok szeretik.) Ami fontosabb, a két új konzol (súgok: Xbox One és Playstation 4) is itt lesz először kipróbálható szélesebb körben Magyarországon (ha nem számítjuk, hogy az Xbone már tiszteletét tette a pénteki Game Nightson).

Az előző, tavaszi Playit szervezése nem sikerült valami fényesen, többeknek órákig tartott a bejutás, hogy aztán az 576 standnál is további órákat álljanak sorba (vagy eleve kifosztott standot találjanak). Idén ezt próbálják elkerülni, az mindenképpen biztató, hogy a helyszín a Millenáris helyett a SYMA csarnok, a beengedés is más lesz, és van már délutáni jegy is. Persze az 576 akciós játékai előtt valószínűleg idén is tömeg fog tolongani, de ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni, a BGS/Playit nálunk a szegény gémer Fekete Péntekje (kapcsolódó irodalom: a South Park legutóbbi két része).

(Ja, és akinek esetleg ez számít, én is kint leszek, valószínűleg egy operatőrrel fogok rohangálni vagy a PC Guru / Gamestar / 576 standja körül spanolok.)

Talán ismeritek itt páran Richard Ryan YouTube-csatornáját, a RatedRR-t. Elég népszerű műsor, 277 ezer lájkolója van a Facebook-oldalának, a műsor témája pedig a fegyver. Sőt, ez már fegyverpornó: Ryan nagy élvezettel mutatja be 50 ezer fps-re lassítva a különféle gyilkolóeszközöket. A célpontokat egy ideje a rajongói dobják össze neki, legutóbb így lett a premier előtt két nappal egy Playstation 4 konzolja. Amit rögtön szét is lőtt.

Egy .50 kaliberes puskával először szemből kapta el a jobb sorsra érdemes konzolt; a lövedék simán átment rajta, aztán a PS4 kis késéssel észbe kapott, és eldőlt, mint egy rossz filmszínész. Aztán Ryan vagy lőszert cserélt, vagy csak ennyit számít, hogy nem keresztbe, hanem hosszába lőtte át a konzolt (én erre tippelek), de másodszorra a PS4 miszlikbe robbant. Elég jól néz ki lassítva, bár kicsit azért fáj ezt látni.

A RatedRR-ben nemrég egyébként egy nVidia Shieldet is kivégeztek. Felkészül: Xbox One.

Hét elején már volt egy játékos Heti retro, most egy kevésbé hagyományos jön, egy külföldi képriport. Az Ericsson és Index anyám jóvoltából jó szerencsém Tokióba vetett, ahol természetesen meglátogattam a híres geeknegyedet, Akihabarát. A negyedben halomra állnak a műszaki cikkeket, ajándéktárgyakat, akciófigurákat, játékokat, képregényeket és egyéb geekségeket kínáló áruházak.

A Bleacher Report nevű, kosárlabdával foglalkozó portálon találtam egy remek gyűjtést, akár most tessék oda kattintatni. Az oldal szerkesztői összeszedték szerintem az összes valaha készült játékot, amiben kosárlabdázni kell. Semmi fakszni, csak játék neve, évszám, platform és screenshot. De pont így jön ki jól, hogy pár évtized alatt hogyan jutottunk el innen:

ide:

Gondolom, többen láttátok már, de azért maradjon nyoma itt is: a Call of Duty legújabb, Ghosts alcímű része nyúlt egy kicsit a sorozat egy korábbi részéből, a Modern Warfare 2-ből. Tessék megnézni a lenti videót, jobbra a Ghosts, balra az MW2, ugyanaz az animáció és kameraállás, csak a karakter textúrája más és a járművet is lecserélték, helikopterről autóra.

A reciklálás oka valószínűleg az, hogy a motion capture-rel készített animációk, jelenetek költsége elég nagy tud lenni, de mégis ez a legjobb módszer arra, hogy realisztikus mozgás kerüljön a játékba. A Ghosts fejlesztésekor meg, gondolom, egy ilyen kopipasztával spóroltak némi időt és pénzt az ominózus jelenetnél. Egyébként biztos vagyok benne, hogy vannak még ilyen újrahasznosított játékelemek korábbi részekből, legfeljebb ügyesebben eldugva - és azzal voltaképpen nincs is semmi baj, de amikor ennyire kiböki az ember szemét, az elég ciki.

Persze hommage-ként is fel lehet fogni, de azért mégis inkább ciki.

Nemrég jelent meg az Arkham Origins, ennek apropóján emlékezzünk meg három régi Batman-játékról. Ezek külön-külön talán nem érnének Heti retrót, de együtt igen. És ez az alibiposzt (mert lesz benne némi reciklátum is egy régi gurus cikemből) nekem is jó alkalom, hogy megtaláljam az utat a régi kerékvágásba, jövő héttől vége a hiátusnak, újra normál üzletmenet, posztok, szavazás, miegymás.

Még friss, még meleg (legalábbis most találtuk a YouTube-on) a PlaySation 4 lenti reklámja, amiben Lou Reed jól ismert dalát, a Perfect Dayt énekli el két játékos némi hentelés és autóverseny közben. Elég vicces. És már csak egy hónap.

(Mint feltűnhetett, megint zéró szabadidőm, így jött ki a munka, sorry, jövő héten megint aktívabb leszek. Szerencsére ilyen nehéz időszakokban mindig előbukkan egy-egy hű kobzos, aki beáll taposni a posztmalomba. Most egy régi ismerősünk, a jelek szerint csáprajongó Euthimia jelentkezett, hogy önkénteskedne kicsit, fogadjátok szeretettel őt, már csak azért is, mert ő a blog első szerzője, aki hölgy. Rögtön írt is egy posztot egy megnyerő kezdeményezésről. - Stöki)

Nagy kedvencem a Day of the Tentacle játékok világuralomra törő két, rikító színekben pompázó csápja. A játék zsenialitásáról az IDDQD is megemlékezett már, és a szenvedélyemet én sem titkoltam soha, hiszen annak idején még horgoltam is egy párat a blognak. Nemrég az Égi Galéria nevű vállalkozás azzal keresett meg, hogy milyen felemelő pillanatot festenék az égre. Természetesen rögtön az a híres jelenet jutott eszembe, amikor a játék kezdetén a korábbi részben már megismert Lila Csáp, zöld haverja tiltakozása ellenére, beleiszik valami löttybe, és karjai nőnek. A Zöld Csáp csak retteg a háttérben miközben lila barátunk Scarlett O’Harát is megszégyenítő fogadalmat tesz a világ meghódítására.

Akár a címben szereplő intézményt is megalapíthatnák a GTA V-ben, a játékban szereplő számtalan lehetséges elhalálozási mód a két héttel ezelőtti premier óta egyik kedvenc témája a videojátékos témájú YouTube-videóknak. Az eddigi legjobb alkotás azonban a brysi nevű júzer videója, aki dalba szedte a leghülyébb halálokat.

A dal eredetije egyébként szintén nagyon vicces, két zenekar állt össze, hogy Tangerine Kitty néven megalkossa egy ausztál hirdetési kampány kedvéért. A kampány a közlekedés biztonságát népszerűsítette, de a dal hamar önálló életre kelt, mémesedett, és videojáték is lett belőle.