IDDQD

Írtunk már néhányszor arról, hogy Dél-Koreában nem szarral gurigáznak, ha Starcraftról van szó: az országban a játék olyan népszerűségnek örvend, mint nálunk a foci, a vízilabda és a kosárlabda együttvéve. Még a szappanoperákban is vannak Starcraft-utalások, és a Starcraft-sportbiznisz már akkora, hogy már bundabotránya is van.

Nem csoda, hogy most, hogy jön a folytatás, nagy dérrel-dúrral-reklámhadjárattal harangozzák be az országban. A szokásos tévéhirdetések és óriásplakátok mellett néha egészen meghökkentő megoldásokkal próbálkoznak a marketingesek, most például a Korean Air két Boeing-747-esét festették Starcraft-mintásra.

Sőt, a repülőkön felszolgált kaja is starcraftes neveket kapott. Törés után még két kép, egyik a menüről, a másik egy gusztusos kajáról, ami a „pszionikus viharban sült hydralisk pirított banelingsajttal” névre hallgat.

Avagy a háború maga a pokol, de a katonák mindig feltétel nélkül engedelmeskednek a generális parancsainak... na de ennyire?

Kezdjük azzal, hogy megnézitek az alábbi képet, minden idők egyik leghíresebb artworkjét és játékborítóját. Kattintsatok rá bátran, és a nagyobb verziót nézegetve mélázzatok el a hangulatán, stílusán, apróbb részleteken.

Na, valahogy így indult az Another World fejlesztése. A francia Eric Chahinak nem volt a fejében kész játék, fogalma sem volt, mi lesz a játék végén – vagy akár már az első pályán –, csak elképzelt egy baljós hangulatú, idegen világot, ezt megálmodta a fenti képen, és ebbe a világba akarta berántani a játékost. A játékmechanika már másodlagos volt, illetve ennek a célnak volt alárendelve (például nem volt a játéktérben életerő-számláló, vagy bármi más felület, ami a cselekményről elvonta volna a játékos figyelmét).

Egészen véletlenül, a napi viccesvideó-adagban találtam valamelyik reggel ezt a beszálomót a 2009-es Air Sex Championshipről. (Egyébként ilyen tényleg van, olyan, mint a léggitár, csak az idióták nem gitárszólókat, hanem szexet imitálnak elképzelt partnerrel, minél látványosabban. Ja, jól tippelsz: a japánok találták ki.) A kapcsolódási pont, ami miatt IDDQD-kompatibilis a sztori, gondolom mindenki számára nyilvánvaló - a poszt címének elolvasása után már biztosan -: vajon bevállalja-e valamelyik különösen elborult játékfejlesztő, hogy csinál egy szexjátékot Kinectre, amiben tök ugyanígy fognak a játékosok vonaglani, miközben fél szemmel a képernyőt lesik? :)

Illetve a kérdés egészen pontosan így hangzik: hatékonyan készítik-e fel a gyerekeket az előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkező zombi-apokalipszisre? Az Onion megint nem hibázik, kíváncsi lennék, hány próba kell egy-egy ilyen videóhoz, mire röhögés nélkül, teljes beleéléssel képesenk végigmondani a szövegeiket a szereplők.

Ja, a videó teljes élvezetéhez ajánlott egy kicsi angoltudás.

Are Violent Video Games Adequately Preparing Children For The Apocalypse?

Akár a Video Games Live-on is felléphetett volna Okada Teppej, ez a fiatal japán hegedűművész ugyanis azzal szórakoztatja a YouTube közönségét, hogy játékok zenéit cincogja el – de nem csak a háttérzenét, hanem a hangokat is, például azt, amikor Mario belefejel a pénzérméket rejtő téglákba. Lent embeddelve a Super Mario Bros. a maestrótól, de a YouTube-csatornáján akad még pár játék, például a Dragon Quest vagy a Super Mario Bros. 3.

És aki azt hiszi, hogy Okadánál kattantabb japán gamer nem létezik, hallgassa meg Hikakin (a blogja szerint „Human Sound System”) előadását is, ő beatboxozva (beatboxolva?) adja elő a Super Mario Bros. első pályáját.

És akkor már legyen itt ez a páréves klasszikus is, ami azt hiszem, verhetetlen a témában: két Tesla-tekercs bizzegi el az ismert dallamot (nincs semmi trükk vagy speaker, csakis a kisülések hangja hallható).

Update: A kommentekben sorra érkeznek további zseniális videók, érdemes csekkolni.

Az E3 után, csütörtök este megnéztem a Video Games Live koncertet Los Angeles belvárosában, a Lakers-stadion mellett levő Nokia Theaterben. Majdnem kihagytam, mert a jegy nem volt olcsó (60 dollár), de országos cimboráim, Grath és Sasa hatására végül rábeszéltem magam. És milyen jól tettem: kurva nagy koncert volt, minden centet megért.

A Video Games Live-ot két veterán játékzeneszerző, Tommy Tallarico és Jack Wall találták ki, és 2005-ben tartották az első koncertet Los Angelesben. A VGL koncerteken szimfonikus zenekar és kórus adják elő ismert játékok zenéit – ehhez néha alig kell változtatni az eredetin (hiszen az új játékok zenéi sokszor eleve nagyzenekari művek), a régebbi játékoknál viszont az ismert dallamokat teljesen újraértelmezi, hogy a pc-speaker helyett vonósok és fúvósok szólaltatják meg. A show része több meghívott vendég, általában zeneszerzők, akik saját szerzeményeiket vezénylik le a zenekarnak. A lenti galériában pár kép a csütörtöki koncertről, kattintásra megnőnek (sajnos a fényképezőgépem és fotós antitalentumom kombója csak ennyire képes egy sötét koncertteremben).

A koncerten az egyik alapító, Tallarico volt a konferanszié, ő szólítgatta be egymás után a vendégeket. Például Gerard Marinót, akinek a God of War zenéjét köszönhetjük. Vagy Greg Edmondsont, az Uncharted 2 zeneszerzőjét (aki mellesleg a Firefly című sorozat komponistája egyben). De a színpadon volt Jamaoka Akira is, ő gitározott a Silent Hill általa írt zenéje alatt, a Metal Gear Solid zeneszerzője, Hibino Norihiko pedig szaxofonon segített a zenekarnak. A Halo gitárszólóját Tallarico adta elő, a Mario és a Zelda komponistája, Kondo Kodzsi felvételről jelentkezett be videón. A koncerten fellépett Martin Leung YouTube-sztár is – Leung ezzel a videóval lett ismert, amin bekötött szemmel játssza zongorán a Mario főcímzenéjét. A koncerten a Warcraft II (igen, kettő) zenéjét is lenyomta zongorán, félelmetes volt, amit művelt.

Szóval nagyon nagy élmény volt a Video Games Live, szinte tökéletes koncert, ha gamer vagy (egyedül egy Guitar Herós idétlenkedés nem kellett volna bele, nagyon kilógott belőle). A teljes lejátszott számlista itt megtekinthető, a lenti videón pedig a Halo zenéje (de mondanom sem kell, hogy egy mobillal a sokadik sorból felvett videó messze nem adja vissza az élményt). Ha a VGL honlapjának hinni lehet, valamikor év végén terveznek európai turnét.

- Szia, feltehetek néhány kér...
- Uram, ne menjen közel a zombihoz!
- De csak interjút szeretnék készíteni vele.
- Nem engedhetem, uram, a saját épsége érdekében!
- Most komolyan, csak pár kérdés lesz, nyugodtan zombulhat közben.
- Sajnálom uram, nem engedhetem. Ha megharapja önt, ön is zombi lesz, és mehet a ketrecbe.
- Vállalom a kockázatot.
- Mi viszont nem, így is elég dolgunk van ezekkel az átkozott lényekkel.
- Na most komolyan, ember, újságíró vagyok, Magyarországról jöttem idáig, hadd csináljak már egy rövid interjút.
- Rendben, de csak a saját felelősségére!
- Köszi! Szia, hogy hívnak?
- Raaarr!
- Oké, nagyon ijesztő vagy, de két percre tudnál ember lenni? Európai újságíró vagyok, készítenék veled egy rövid interjút.
- Raaaarrr!
- Na, most komolyan. Lécci.
- Raaaaar raaaaar!
- Szoktál játszani videojátékokkal?
- Raaarr!
- Tudod, mi az IDDQD?
- Raaarr!
- (Bammeg.)

Az E3 utolsó napjának mindig szörnyű parában fut neki az ember: egyrészt az előző két nap állandó rohanása, a százezer decibeles hangerő, meg az általános játék- és marketingbullshit-túladagolás után legszívesebban már hagyná az egészet a fenébe, másrészt meg van egy marha hosszú listája, hogy mi mindent kéne még megnézni meg kipróbálni, ami az első két napon kimaradt.

Kivéve ha az ember akkora zseni, mint a Destructoidtól Jonathan Holmes, aki öt és fél perc alatt képes megnézni az egész E3-at úgy ahogy van, az utolsó nap, háromnegyed órával zárás előtt.

...leállni a vuvuzelás-videojátékos poénokkal. Szóviccblog-crossover, vagy amit akartok. Bocs.

Velük nem tudtam interjút készíteni, mert hosszú sor állt előttük, folyamatosan fotózták őket. Viszont mondanának valamit nektek:

Egyébként ők a GameCrusht reklámozzák - tudjátok, ez az az ellentmondásos szolgáltatás, amin jó csajokkal lehet játszani pénzért. Volt egy második csapó, ahol bemondják a szolgáltatás nevét is, de ez a fenti jobban tetszett, ahol Amber elbénázza, Gina pedig küld egy puszit. Azt nagyon sajnálom, hogy nem tudtam velük interjúzni, ha igazi GameCrush-lányok, biztos tudtak volna pár szaftos sztorit mesélni, meg úgy általában beszélni erről az egész pénzért játszós bizniszről.

Mert még a vébédöntő előtt legyártatja valakivel, és elad belőle egymilliócsilliót, aztán kirúgja az egész fejlesztőcsapatot.

- Szia, lefényképezhetlek?
- Persze. De nem akarsz inkább közös képet velem?
- Nem, köszi, illusztráció leszel az interjúhoz, mert kérdeznék is pár dolgot. Ezek szerint sokan akarnak közös képet?
- Igen, eléggé.
- És hogy bírod ezt?
- Nincs bajom vele, ezért kapom a pénzem.
- Ebből élsz?
- Aha. Egy barátom szerez nekem hoszteszmunkákat - arról tegnap este 11-kor szólt, hogy ma jöhetek ide, ha ráérek.
- Előtte hallottál az E3-ról?
- Igen, már voltam itt.
- Játszol is?
- Hát, nem nagyon.
- Tudod, mi az IDDQD?
- Nem. Az is egy játék?
- Nem. Mentőkérdés: te is úgy érzed, hogy a paladinok overpowerelve vannak?
- Ehhez nem értek, ne haragudj.
- Semmi baj. Azt tudod, hogy Budapest melyik ország fővárosa?
- Magyarországé.
- Szuper. Már csak a neved hadd kérdezzem meg.
- Agnes.
- Agnes? Valahonnan Közép-Európából származol esetleg?
- Igen, lengyel vagyok.
- Akkor azért Budapest nem volt olyan nehéz neked.
- Nem.
- Köszi a türelmed, jó munkát, és vigyázz azokkal, akik fényképezkedi akarnak veled!

Az E3-on megtudhatjuk, mivel fogunk játszani idén karácsonykor, meg jövőre - ami tök jó dolog, de ha belegondolunk, annyira azért nem nagy szám. Előre látni max. egy évet? Na bumm. Most előre fogunk látni 25-öt! A cracked.com fotosopperei lesznek ebben segítségünkre, akiknek heti feladványnak az lett kiadva, álmondják meg a jövő videojátékait. Érdekel valakit egy Ultimate Super Street Fighter 4 Turbo Hyper Fighting Platinum Tournament Edition Final Cut DX Grand Master Challenge HD Remix?

(a klikk mögött a kedvenceim, a teljes kínálatért erre tessék)

- Heló, te mit csinálsz itt?
- Demózom a Nintendo 3DS-t, kipróbálod?
- Aha, köszi. Szoktál amúgy Nintendo játékokkal játszani?
- Igen, a pasimnak van egy Wii-je, a barátaimmal néha játszom azon egy kis Wii Sportsot.
- És mit csinálsz, amikor éppen nem E3-on villogsz miniszoknyában?
- Más rendezvényeken vagyok hosztesz. Van egy ügynökség, az küldözget ide-oda.
- És ebből jól meg lehet élni?
- Aha, egész jól. Bár télen nincs annyi meló.
- Mennyi szüneted van most itt egy nap?
- Kétszer negyedóra, meg az ebédszünet.
- És ha pisilned kell?
- Azt a kétszer negyedórában kell elintéznem.
- Durva.
- Furákat kérdezel. Te honnan jöttél?
- Egy kis európai országból, aminek Budapest a fővárosa.
- Az melyik?
- Magyarország.
- És éhes vagy? Hihi... ("Are you hungry?")
- Na jó, nézzük azt a 3DS-t...

(Ígérem, lesznek képek is majd, Christine-nél éppen lemerült a fényképezőm.)