IDDQD

Waffless fedőnevű olvasónknak köszönjük nagyon a lenti videó linkjét. Epikus küzdelem a régi és új videojáték-technológiák között, helyenként félelmetesen jó, helyenként pedig nagyon bizarr. Szerintem gyönyörű munka, de a legjobb magyar CGI-csapatnál beépített emberünk más véleményen volt: „Ami eredeti, pl. karakter design, az marhára nem jön be, szerintem béna. Minden mást meg a Scott Pilgrimből lopott meg pár korábbi kisfilmből.” Szerencsére én nem ismerem a Scott Pilgrimet, szóval nekem marhára bejött.

Kudo Tsunoda, a Microsofton belül a Kinectért felelős csapat vezetője alighanem simán az idei világranglista élére ugrott nehézsúlyú-szabadfogású bullshitelésben a Game Informernek adott interjújában ezzel a fordulattal:

Halo did an awesome job of building a first-person shooter exclusively for the console, and now hardly anyone plays first person shooters on the PC anymore.

Ez különösen annak fényében hangzik igen hülyén, ha az ember odakattint a Bungie.net statisztikájára, aztán meg a Steamre, és az látja, hogy az egyiken szűk 400 ezren vannak belogolva, a másikon meg pont kétmillióval többen; az egyiken a Halo Reachet bő 200 ezren játsszák, a másikon a legnépszerűbb FPS-eket (CS, MW2, TF2, L4D) összesen kb. ugyanennyien. Persze lehet méricskélni hogy akkor éppen ez több-e vagy az, meg nyilván senki nem vonja kétségbe, hogy a Reach mocskos nagy kasszasiker, na de akkor is.... HARDLY ANYONE?! 

Ezek szerint négy hónap kell ahhoz, hogy a hullagyalázásból emlékállítás legyen: egy friss bejelentés szerint olyan MMO készül, amiben Michael Jacksonná válhatunk. A SEE Virtual Worlds közleménye szerint a Planet Michaelben azonban nem az énekes életének sötétebb oldala kerül előtérbe, hanem inkább "a zene, és azok a globális problémák, amik foglalkoztatták őt". No igen, itt most rengeteg poén felmerülhetne, de nem írok le egyet sem, mert egyrészt majd úgyis megteszitek ti a hozzászólásokban, másrészt meg a fene se akar megint palotaforradalmat itt a poszt alatt, mert Jacko nem is volt olyan, és különben is, hogy veszem a bátorságot.

A játékban tehát, ahol ezek szerint egy szó sem esik majd a plasztikai műtétekről, rejtélyes bőrbetegségekről, veszteséges vidámparkokról és kisfiúk molesztálásáról, egy csomó érdekfeszítő dolgot vihetünk majd végbe, aminek pontos természetéről egyelőre nincs hír, viszont az biztos, hogy világméretű cucc lesz, méltó "Michael egyedülálló zsenijéhez". Pár kósza próbálkozót vakon biztosra mondhatunk, ugyanis a játék a manapság divatos, de nem túl sikeres mikrotranzakciós kamikázék sorát bővíti majd, vagyis se vételár, se havidíj, ellenben ha mondjuk szeretnénk strasszos kesztyűt vagy fehérebb bőrt, esetleg tériszonymentes csecsemőt, akkor ezeket csak egy jelképes összeg befizetése után kaphatjuk meg.

"Michael pályafutása hatalmas adalék volt a zene, a tánc, a divat, a szórakoztatóipar és az emberek közti kapcsolatok szempontjából is, és nagyon fontos volt, hogy ezeket az elemeket mind beleprogramozzuk valahogy a játékba" - hangzott a nyilatkozat, és itt engem a "valahogy" kitétel ijeszt meg leginkább.

Billy Mitchell néha nagy suttyó, de a világ egyik leghíresebb játékosa. Ő volt az első, aki tökéletes pontszámot hozott össze Pac-Manben, majd hosszú évekre beállította a Donkey Kong rekordját. A világ másik leghíresebb játékosa Steve Wiebe, aki rendszeresen megpróbálja megdönteni Mitchell rekordját. Pár éve az MTV Kong Királya címmel csinált kettejükről egy dokumentumfilmet, Wiebe ekkor lett igazán híres (lent egy részlet ebből). Aztán februárban jött egy Hank Chien nevű queensi plasztikai sebész, és 1 061 700 ponttal megdöntötte Mitchell és Wiebe rekordját is. Ezt persze nem hagyhatta szó nélkül Mitchell: augusztusban a Twin Galaxies nevű, videojáték-rekordokat nyilvántartó szervezet otthonában, az iowai Ottumwában 1 062 800 pontot ért el, és újra ő lett Kong Királya.

Nem sokáig melegedhetett a trónon: Wiebe válaszcsapása még augusztus 30-án megtörtént, 1 064 500 pontot ért el az egyik legismertebb játéktermi játékban. (Ugye, azt tudjuk, hogy Mario a Donkey Kongban tűnt fel, csak akkor még Jumpman volt a neve?) Wiebe dvd-n küldte be a rekordját, ezért kicsit sokáig tartott amíg a Twin Galaxies ellenőrizte az eredetiségét, de tegnapi sajtóközleményük szerint a rekord hiteles, vagyis Wiebe újra legyőzte nemezisét, Mitchellt (ez a dokumentumfilmben egyszer már megtörtént, de akkor Mitchell óvott). A sztoriban az a legérdekesebb, hogy Mitchell augusztus elején éppen hogy csak megdöntötte a korábbi rekordot: amikor elérte a 1 062 800 pontot, egyszerűen abbahagyta a játékot – mintha csak cukkolni akarta volna a többieket. És biztos vagyok benne, hogy Wiebe mostani rekordjára is lesz méltó válasza.

Voltak nekem is fura lakótársaim anno albérletben, meg csúnya véget ért bulik, de ezt a videót elnézve még mindig jobban jártam, mint az egyszeri protoss arc, akit zerg szobatársakkal vert meg a sors. 

Érdemes belepillantani a youtube-os kommentekbe is, itt-ott tök jól harmonizálnak a játék egyik központi elemével, a sötétség elleni állandó, reménytelen küzdelemmel.

– járja körbe futótűzként a kérdés a webet tegnap este óta. A GOG.com leállt, helyén csak egy rejtélyes üzenet fogadja a látogatót, miszerint az oldal új formában hamarosan újraindul. Az üzenet nemcsak a főoldalon jelenik meg, hanem midnen gog.comos linken, szóval az oldal tényleg teljesen leállt.

A GOG.comot 2008-ban indította a lengyel CD Projekt, az oldalon régi pc-s játékokat lehetett venni pár euróért – természetesen olyan verziókat, amik kifogástalanul működnek az újabb Windows-verziókon. Az oldalnak remek akciói is voltak, amikor tényleg csak 3-4 euróért meg lehetett venni például a Falloutot vagy a Psychonautsot – és aki szerint egy ilyen klasszikus nem ér meg ennyi pénzt, annak süljön a mutatóujja az egérre, amikor torrentlinkre kattint.

A Destructoid, a Kotaku és még néhány híroldal elérte a cég szóvivőjét, Tom Ohle-t, aki csak annyit mondott, hogy nem kell beszarni, az oldal újraindul ezen a héten, csak nem az eddigi formában. Egy lengyel forrás szerint szerdán közölnek majd részleteket is. Szóval lehet, hogy a leállás tényleg valami gigaméretű átálláshoz kell és az is lehet, hogy az új GOG.com marketingjének része (ez esetben ritka béna marketinghúzás ez). Az tény, hogy a régi GOG.comon végig kint volt egy „béta” felirat, de hát ki vesz komolyan ilyesmit egy két éve gördülékenyen működő szolgáltatásnál?

Persze van egy másik lehetséges magyarázat is, mégpedig az, hogy a DRM-lobbi célt ért. A GOG.com ugyanis DRM nélküli játékokat árult, ami szúrhatta bizonyos üzleti érdekek szemét. Szóval nem zárhatjuk ki, hogy a GOG.comon ezentúl majd a gyűlölt másolásvédelemmel ellátott játékokat árulnak. De ez csak színtiszta spekuláció, könnyen lehet, hogy rémhír az egész – majd szerdán kiderül. Illetve mi is elkezdünk érdeklődni, hátha éppen mi derítünk ki valamit.

A Psychonauts a legjobb platformjáték, amivel dolgom volt, nyakon öntve egy nagy adag Tim Schaferes idiotizmussal. Zseniális az első percétől az utolsóig, aki nem ismerné, gyorsan szerezze be Steamen. A játékban a főhős pszichés képességekkel megáldott kiscsávó más emberek elméjébe hatol be, és az Eredet (Inception) című filmben is valami hasonló történik. Ezt használta ki egy ismeretlen YouTube-művész, aki a játékból vett részleteket vágott a film trailerének szövege alá. A végeredmény igen vicces, persze főleg a játék ismeretében.

American McGee a játékipar kicsit kattant, de páratlan fantáziájú figurája. Leghíresebb munkája ugye az éppen tíz éve – úristen, az már tíz éve volt? – megjelent Alice, amiben McGee az Alice Csodaországbant értelmezte újra. Már az első artworkok is odavertek a késes Alice-szel meg a csontsovány, fülbevalós Cheshire macskával, és a játék is azt erősítette meg furcsa látványvilágával, hogy nem lenne jó McGee tudatalattijában lenni. Aki annak idején kimaradt volna belőle, vessen egy pillantást erre a képre:

A Kotaku most megkérdezte a fejlesztőt, hogy mit szól Tim Burton Alice-filmjéhez, és McGee nem rejtette véka alá nem túl kedves véleményét: „Nem jött be, szétesett volt. Az Alice Csodaországban-nak Alice-ről kellene szólnia. Felhígították a jó alapanyagokat.” Én teljesen egyetértek McGee-vel, Burton eléggé elveszett a mellékszereplőkben, miközben maga Alice elég jellegtelen karakter maradt a filmben. Nagyon kíváncsi lettem McGee Alice-filmjére is – az elmúlt években voltak ilyen tervek (Wes Craven rendezte volna), de aztán nem jött össze a projekt. Bár McGee nyilatkozataiból úgy tűnik, még nem adta fel.

Az egésznek egyébként azért van aktualitása, mert jövőre jön McGee második Alice-játéka, az Alice: Madness Returns.

Mivel nem kedvelem különösebben a Halo-sorozatot, és kimondottan szeretem idegesíteni azokat, akik viszont igen, a Reach megjelenéséről egy egészen rettenetes videóval emlékezünk meg, egyenesen a cracked.com fiúcsapatától.

A Geek-O-Méterem mutatója kiakadt, kijelzőjén pedig hajszálrepedések jelentek meg, amikor megláttam a lenti képeket. A Star Wars, a videojátékok és a házi barkácsolás szeretete találkozik ebben a csodában, amit készítője, Brian De Vitis évek óta fejleszt. Legutóbb a Penny Arcade Expón mutatta be, a Fort 90 oldal bloggere ott készítette a képeket. A R2D2-hasonmás azért nagyon különleges, mert De Vitis beleépített tíz konzolt és egy projektort.

A droid borítása a következő konzolokat rejti: NES, SNES, Nintendo 64, GameCube, PlayStation 2, Sega Genesis, Sega Dreamcast, Atari 7800, Xbox és van még egy lecsatoható PSP is. Ezen kívül egy számítógép is van a kütyüben, ez kezeli a projektort és a konzolok közötti váltást. És persze az R2D2 tele van pakolva csatlakozókkal, portokkal és meghajtókkal, hogy játszani is lehessen a konzolokra készült játékokkal.

De Vitis a UCLA mérnökhallgatója, a konzolon és az egyéb technikai kellékeken kívül egy olyan R2D2-modellt használt fel, ami egy Pepsi-kampányhoz készült még az Episode I idején. Ezért is látható a Pepsi felirat a droidon az alkotó oldalán, de a Fort 90-en is találtok még képeket. Nekem így hirtelen csak Stewie Griffin szavai jutnak eszembe: „Akarom, akarom, akarom, akarom!”

Ha nem esett volna le, melyik játékra utal, ott a segítség a háttérben a röntgenképeken.

(...na tessék, nem bírtam ki, hogy tényleg szöveg nélkül legyen.)

A mostanában megjelent Mafia 2-vel kapcsolatban lehetne sok jót, és még annál is több rosszat is mondani, de mivel ez a rovat csak érintőlegesen szól a játékokról, inkább hagyjuk is, mekkora létjogosultsága van egy hatalmas városba megálmodott autós-maffiás játéknak freeride-mód nélkül 2010-ben.

Sokkal fontosabb, hogy a fejlesztők lepaktáltak a Playboy magazinnal, így az ügyes és kitartó játékosok egészen pontosan ötven, különböző címlaplánnyal kiadott újságot találhatnak a programban - illetve a lustábbja most megússza, mert a továbbra kattintva itt az összes csaj, elsősorban a hotbloodedgaming.com-nak és Stöki szemfülességének köszönhetően.

Tim Schafer az egyik kedvenc játékfejlesztőm – és ti is szeretitek, hiszen a Secret of the Monkey Islandet és a Day of the Tentacle-t is beszavaztátok a retrorovatba (de lesz itt még Grim Fandango is, úgy érzem). Schafer ezen túl nagyon vicces ember, azon kevesek közé tartozik, akiknek érdemes követni a Twitter-oldalát. Mostanában ez különösen szórakoztató, ugyanis Schafer szeptember 12. óta a Monkey Island 2 Special Editionnel játszik (ebben lehet ugye váltogatni a régi és az új nézet között), és saját állítása szerint majdnem húsz éve nem látta a játékot. Nagyon érdekes követni, ahogy Schafer rácsodálkozik egyes részletekre, és azt is megtudhatjuk, hogy Kate Capsize Spielberg felesége után kapta a nevét. Pár példa az angolul nem tudók kedvéért (a többiek meg olvassanak vissza a twitfolyamban, érdemes):

Haha, a nyitójelenetben a tábortűz gyanúsan ismerős. Nem hiszem el, hogy egyszerűen újrahasznosítottuk a Monkey 1-ből a kilátónál égő tüzet. Vagy várj csak – de, elhiszem.

A voodoo hölgy azért mondja azt, hogy „A valódi gonoszt soha nem lehet elpusztítani”, mert apám is ezt mondta, miután először néztük meg a Star Warst. Mire én ezt mondtam: „Meghalt Darth vagy nem halt meg?”, ő meg rám hagyta. Aztán lekapcsolta a kocsi fényszóróját, hogy egy X-Wingben érezhessük magunkat.

Oké, most iratkozzatok le, ha nem akartok többet hallani a MI2:SE-ről, mert épp most találtam egy kis szakét a frigóban.

Megtaláltam a kötelet! Aranyos, teljesen szükségtelen jojós utalás is volt. Akkoriban nagyon rá voltunk indulva a jojókra. Ennyire királyok voltunk.

Hű, most jöttem rá, hogy a Grim Fandango félbeszakadt hajóját talán Dread félbeszakadt hajójáról loptam!

„Nem hiszem el, hogy megúsztuk per nélkül azt a Frédi-jelmezt a jelmezboltban.”

Soha nem olvastam el minden kártyát Phatt városi könyvtárában. Most megteszem, mert biztosan jár érte egy achievement. Igaz?

Omg. Nincs achievement? Vagy csak kihagytam egy kártyát? Már sosem fogom megtudni.

A sirály a Loomból épp most lopta el a térképdarabomat! Nehéz haragudni rá úgy, hogy tudom, a Tales of Monkey Islandben megdöglik majd.

(A monkey wrench Amerikában franciakulcsot jelent, a monkey pedig ugye majmot. A játék egyik legnehezebb fejtörője volt, hogy a vízeséshez tartozó vízcsapot egy majommal lehetett elzárni.)
Így visszatekintve: a monkey wrench fejtörő nem volt fair.
Annyit kellett volna csak tennünk, hogy amikor Guybrush a vízcsapra néz, megszólaljon: „Nincs fogantyúja. Úgy tűnik, kelleni fog egy franciakulcs”
Vagy: „Úgy tűnik, kelleni fog az, amit az amerikaiak monkey wrenchnek neveznek”
És amikor a bárban zongorázó majomra néz, Guybrush kérhetett volna pár, vízeséssel kapcsolatos számot.
„Hé, majom, ismered a Waterfallst a TLC-től?”

Ma végre begördül a Boulder Dash a retrorovatba – ideje volt, már három hete vártok erre. Az első emlék, ami beugrik nekem róla, hogy C64-en megvolt a program, rongyosra játszottam. Aztán egy nap jött a játékdealerem és a zsírúj stuffok között hozott egy érdekes címűt: Boulder Dash 47. Én meg teljesen bepánikoltam, hogy ezek szerint nekem 45 Boulder Dash kimaradt az életemből. Persze ma már tudom, hogy nem ez történt.

A játékot két kanadai, Chris Gray és Peter Liepa készítették, de inkább az utóbbi nevét érdemes itt megjegyezni. Gray ugyanis csak a játék igen kezdetleges alapját készítette el Basicben, aztán – mivel akkoriban még nem volt meg a tudása ahhoz, hogy továbbfejlessze meg átrakja gépikódba a cuccot – átadta az egészet Liepának. Ő volt az, aki beletett mindent, amitől a Boulder Dash klasszikus lett.