A Fairchild Channel F játékkonzol 1976 augusztusában jelent meg a Fairchild Semiconductor cég kiadásában. Kiskereskedelmi ára 169.95$ volt.

Ez volt az első programozható, ROM cartridge alapú videojáték konzol, és az első, amely mikroprocesszort tartalmazott (Fairchild F8, 1.79MHz). Eredetileg Video Entertainment System néven jelent meg, de amikor az Atari megjelent a VCS konzollal 77-ben, a Fairchild átkeresztelte a gépet. Ez évben 250 000 darabot adtak el, így a második helyet foglalták el a piacon.

A konzol elektronikai részét Jerry Lawson tervezte, itt debütált a piac számára a Fairchild F8 processzor. Az eszköz tervezésében részt vett még Nick Talesfore és Ron Smith. Ők készítették el a konzol, a cartridge, a kontrollerek mechanikáját és formatervét.

Itt még Fairchild Video Entertainment System néven
A képre kattintva galéria nyílik!

Az 1.79 MHz-es Fairchild F8 processzor sokkal bonyolultabb kortársainál, jóval több be- és kimenet található rajta. A technika korlátai miatt nem állt rendelkezésre elegendő láb ahhoz hogy egy tokba kerüljön, ezért a processzort két chipben helyezték el.

A grafika a korszak színvonalát tükrözi. Csak három szín jeleníthető meg a képernyőn (piros, zöld, kék), melyek fehérre változnak, ha a háttér fekete. A felbontás 128 × 64 képpont, amiből 102 x 54 látható. Memóriája 64 bájt, feleannyi, mint az Atari 2600 esetén. Az F8 processzor fejlettségének köszönhetően, ez a gép volt az első, mely lehetővé tette a gép elleni játékot! Korábbi gépeken nem volt ilyen játéklehetőség!

Egy igazán különleges lehetőség volt a "Hold" gomb, melynek segítségével meg lehetett állítani a játékot, és módosítani lehetett a játékidőt, sebességet, stb. Az eredeti verzióban belső speakeren szólaltak meg a hangok, később az RF modulátor segítségével a TV-n.

A kontroller még nem a ma ismert eszköz. A fő test egy nagy markolat, melynek a tetején egy háromszög formájú "sapka" található. Ezt nyolc irányba lehet mozgatni, mint egy joysticket, de tekerhető is, mint egy "paddle", lenyomása vagy felhúzása pedig a tűzgomb funkcióját tölti be.

Összesen 27 játék jelent meg, 21 a Fairchild, és 6 az 1979-es felvásárlás után, a Zircon égisze alatt. Több kazetta valójában nem egy játékot tartalmazott. Áruk többnyire 19.95$ volt. A játékok sárga színű cartridge-ben találhatók, melyeknek címkéit Peter Max grafikusművész tervezte. A konzol tartalmaz két beépített játékot, ezek a tenisz és jégkorong, melyek továbfejlesztett Pong klónok.

Videocart-1, négy játékkal

Egy 1978-as értékesítési kiadványban szerepelt egy 16 gombos billentyűzet, "Keyboard Videocarts", ehhez három játék készült a tervek szerint: K-1 Casino Poker, K-2 Space Odyssey, és a K-3 Pro-Football. A felvásárlás után a Zircon ezt az eszközt később törölte a terméklistáról, így soha nem jelent meg a piacon. Valószínűleg nem maradt fent létező példány a billentyűzetből (bár most csak találgatok), mert semmilyen fotót nem találtam róla a neten.

Még egy további cartridge ismert, Videocart-51 sorszámmal, neve pedig egyszerűen "Demo-1" lett volna. Ez már a Zircon égisze alatt készült, de végül nem jelent meg.

1979-ben, a Zircon megvásárolta a gép jogait, majd megjelent egy áttervezett konzollal, melyet Channel F System II-re keresztelt. Ezzel a géppel próbálták meg felvenni a versenyt az Atari VCS-el. A System II tervezését szintén Nick Talesfore végezte, aki az eredeti konzolt tervezte. Összesen hat új játék jelent meg a második rendszer debütálása után. Ezek közül többet a Fairchild fejlesztett még, mielőtt eladták a jogokat.

Jelentős változás volt, hogy a vezérlő eltávolítható az alapegységtől, az eredeti közvetlen csatlakozás helyett, így 1982 karácsonya előtt a regisztrált vásárlók hozzájuthattak a Channel F Jet-Stick nevű joystickhez, melynek újdonsága az "extra" tűzgomb volt. További külnöbség a kialakításban, hogy a tároló rekesz átkerült a készülék hátoldalára.

Channel F Jet-Stick

A hang a TV-n szólalt meg, így nem volt szükség belső hangszóróra. Ez a verzió egy egyszerűbb és modernebb külsejű gép lett.

Technikai adatok:

• CPU chip: Fairchild F8, 1.79 MHz
• RAM: 64 byte, 2 kB VRAM (2×128×64 bits)
• Felbontás: 128 × 64 pixels, kb. 102 × 58 pixels látható, TV-től függően
• Színek száma: nyolc (fekete/fehér vagy 4 szín max./sor)
• Hang: 500 Hz, 1 kHz, és 1.5 kHz hangok (gyors modulációval különböző hangok készíthetőek)
• Bemenet: két db egyéni játékvezérlő, fixen rögzítve a konzolhoz (eredeti változat) vagy eltávolítható (Channel F System II)
• Kimenet: RF modulált kompozit videójel, fixen rögzítve a konzolhoz

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Fairchild_Channel_F

Saját példányom működik, szerencsésnek mondhatom magam a géppel kapcsolatban, ugyanis Magyarországon nem túl gyakori tétel. Jóval kevésbé elterjedt ugyanis, mint a konkurrens Atari VCS 2600. Ehhez képest 9 cartridget is sikerült begyűjtenem mellé, köztük egy-két dobozosat is, leírással. (Ezek mindig ritkábbak, általában minden gépnél, a papírdobozok hamar kidobásra kerültek.)

Kattints a képre a galéria megnyitásához!

Jókora gépről beszélünk, ne feledjük, 1976 a megjelenés éve. Súlya is tekintélyes, nem mértem, de szerintem 3-4 kg körül lehet. Köszönhető ez annak is, hogy beépített tápegységet tartalmaz. Ez viszont a gép működését tekintve mindenképp jó húzás volt anno a tervezőktől, ugyanis a "külső tápos" gépek halálát az eredeti tápegység elkallódása után a rossz feszültségre/polaritásra állított tápegység jelentette.

A grafika és hanghatások színvonala a kor szintjét tükrözi, de ne feledjük, hogy akkoriban ez volt az elérhető tudása a gépeknek!

Próbaképp két játékot leteszteltem, hatalmas élmény volt velük játszani, a labirintusos játékban egymás ellen nyomulni egészen izgalmas, főleg a "vak" változatban!