HTML

IDDQD

Félkomoly játékblog azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.

Itt támogathatsz minket

PayPal:

Patreon:

 patreon_fejlec_kicis.png

Utolsó kommentek

Heti hardveres retro: Saba Videoplay

2014.10.30. 14:28 Adsr

A konzoltörténelem egyik úttörő gépét járjuk körbe a mostani cikkben, a Saba Videoplayt, amely 1977-ben jelent meg. Lánykori nevén Fairchild Channel F-nek kell szólítani, ugyanis a Saba csak liszenszt vásárolt, az eredeti gép 1976-ban jelent meg. (További változatok: Luxor Video Entertainment System/Svédország, Adman Grandstand/ Egyesült Királyság, Nordmende Teleplay; ITT Tele-Match Processor/Németország, Dumont Videoplay; Barco Challenger Olaszország/Belgium, a Barco/Dumont cég által.)

Nem túl szerencsés csillagzat alatt született, ugyanis 1977-ben volt az első, még kisebb hatású összeomlás a videojáték-piacon.

A Fairchild Channel F játékkonzol 1976 augusztusában jelent meg a Fairchild Semiconductor cég kiadásában. Kiskereskedelmi ára 169.95$ volt.

Ez volt az első programozható, ROM cartridge alapú videojáték konzol, és az első, amely mikroprocesszort tartalmazott (Fairchild F8, 1.79MHz). Eredetileg Video Entertainment System néven jelent meg, de amikor az Atari megjelent a VCS konzollal 77-ben, a Fairchild átkeresztelte a gépet. Ez évben 250 000 darabot adtak el, így a második helyet foglalták el a piacon.

A konzol elektronikai részét Jerry Lawson tervezte, itt debütált a piac számára a Fairchild F8 processzor. Az eszköz tervezésében részt vett még Nick Talesfore és Ron Smith. Ők készítették el a konzol, a cartridge, a kontrollerek mechanikáját és formatervét.

Fairchild Channel F 01Itt még Fairchild Video Entertainment System néven
A képre kattintva galéria nyílik!

Az 1.79 MHz-es Fairchild F8 processzor sokkal bonyolultabb kortársainál, jóval több be- és kimenet található rajta. A technika korlátai miatt nem állt rendelkezésre elegendő láb ahhoz hogy egy tokba kerüljön, ezért a processzort két chipben helyezték el.

A grafika a korszak színvonalát tükrözi. Csak három szín jeleníthető meg a képernyőn (piros, zöld, kék), melyek fehérre változnak, ha a háttér fekete. A felbontás 128 × 64 képpont, amiből 102 x 54 látható. Memóriája 64 bájt, feleannyi, mint az Atari 2600 esetén. Az F8 processzor fejlettségének köszönhetően, ez a gép volt az első, mely lehetővé tette a gép elleni játékot! Korábbi gépeken nem volt ilyen játéklehetőség!

Egy igazán különleges lehetőség volt a "Hold" gomb, melynek segítségével meg lehetett állítani a játékot, és módosítani lehetett a játékidőt, sebességet, stb. Az eredeti verzióban belső speakeren szólaltak meg a hangok, később az RF modulátor segítségével a TV-n.

A kontroller még nem a ma ismert eszköz. A fő test egy nagy markolat, melynek a tetején egy háromszög formájú "sapka" található. Ezt nyolc irányba lehet mozgatni, mint egy joysticket, de tekerhető is, mint egy "paddle", lenyomása vagy felhúzása pedig a tűzgomb funkcióját tölti be.

Összesen 27 játék jelent meg, 21 a Fairchild, és 6 az 1979-es felvásárlás után, a Zircon égisze alatt. Több kazetta valójában nem egy játékot tartalmazott. Áruk többnyire 19.95$ volt. A játékok sárga színű cartridge-ben találhatók, melyeknek címkéit Peter Max grafikusművész tervezte. A konzol tartalmaz két beépített játékot, ezek a tenisz és jégkorong, melyek továbfejlesztett Pong klónok.

FairchildChannelFVideocart-1, négy játékkal

Egy 1978-as értékesítési kiadványban szerepelt egy 16 gombos billentyűzet, "Keyboard Videocarts", ehhez három játék készült a tervek szerint: K-1 Casino Poker, K-2 Space Odyssey, és a K-3 Pro-Football. A felvásárlás után a Zircon ezt az eszközt később törölte a terméklistáról, így soha nem jelent meg a piacon. Valószínűleg nem maradt fent létező példány a billentyűzetből (bár most csak találgatok), mert semmilyen fotót nem találtam róla a neten.

Még egy további cartridge ismert, Videocart-51 sorszámmal, neve pedig egyszerűen "Demo-1" lett volna. Ez már a Zircon égisze alatt készült, de végül nem jelent meg.

1979-ben, a Zircon megvásárolta a gép jogait, majd megjelent egy áttervezett konzollal, melyet Channel F System II-re keresztelt. Ezzel a géppel próbálták meg felvenni a versenyt az Atari VCS-el. A System II tervezését szintén Nick Talesfore végezte, aki az eredeti konzolt tervezte. Összesen hat új játék jelent meg a második rendszer debütálása után. Ezek közül többet a Fairchild fejlesztett még, mielőtt eladták a jogokat.

Jelentős változás volt, hogy a vezérlő eltávolítható az alapegységtől, az eredeti közvetlen csatlakozás helyett, így 1982 karácsonya előtt a regisztrált vásárlók hozzájuthattak a Channel F Jet-Stick nevű joystickhez, melynek újdonsága az "extra" tűzgomb volt. További külnöbség a kialakításban, hogy a tároló rekesz átkerült a készülék hátoldalára.

Jet StickChannel F Jet-Stick

A hang a TV-n szólalt meg, így nem volt szükség belső hangszóróra. Ez a verzió egy egyszerűbb és modernebb külsejű gép lett.

Technikai adatok:

  • CPU chip: Fairchild F8, 1.79 MHz
  • RAM: 64 byte, 2 kB VRAM (2×128×64 bits)
  • Felbontás: 128 × 64 pixels, kb. 102 × 58 pixels látható, TV-től függően
  • Színek száma: nyolc (fekete/fehér vagy 4 szín max./sor)
  • Hang: 500 Hz, 1 kHz, és 1.5 kHz hangok (gyors modulációval különböző hangok készíthetőek)
  • Bemenet: két db egyéni játékvezérlő, fixen rögzítve a konzolhoz (eredeti változat) vagy eltávolítható (Channel F System II)
  • Kimenet: RF modulált kompozit videójel, fixen rögzítve a konzolhoz

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Fairchild_Channel_F

Saját példányom működik, szerencsésnek mondhatom magam a géppel kapcsolatban, ugyanis Magyarországon nem túl gyakori tétel. Jóval kevésbé elterjedt ugyanis, mint a konkurrens Atari VCS 2600. Ehhez képest 9 cartridget is sikerült begyűjtenem mellé, köztük egy-két dobozosat is, leírással. (Ezek mindig ritkábbak, általában minden gépnél, a papírdobozok hamar kidobásra kerültek.)

Kattints a képre a galéria megnyitásához!

Jókora gépről beszélünk, ne feledjük, 1976 a megjelenés éve. Súlya is tekintélyes, nem mértem, de szerintem 3-4 kg körül lehet. Köszönhető ez annak is, hogy beépített tápegységet tartalmaz. Ez viszont a gép működését tekintve mindenképp jó húzás volt anno a tervezőktől, ugyanis a "külső tápos" gépek halálát az eredeti tápegység elkallódása után a rossz feszültségre/polaritásra állított tápegység jelentette.

A grafika és hanghatások színvonala a kor szintjét tükrözi, de ne feledjük, hogy akkoriban ez volt az elérhető tudása a gépeknek!

Próbaképp két játékot leteszteltem, hatalmas élmény volt velük játszani, a labirintusos játékban egymás ellen nyomulni egészen izgalmas, főleg a "vak" változatban!

 

Akinek kedve támadna kipróbálni a gépet, az online emulátorban megteheti. A listából kiválasztott játék a jobb oldalon megjelenő kép alatt látható RUN hivatkozásra kattintva indul!

9 komment

Címkék: retro hardver heti retro hardver

A bejegyzés trackback címe:

https://iddqd.blog.hu/api/trackback/id/tr626801289

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Komojtalan 2014.10.30. 15:14:42

A labirintus nagyon komoly játék :-), ennél még a TV foci is jobb.

Bambula 2014.10.30. 16:28:05

Ismét nagyon jó a cikk, csak felületesen ismertem a gépet, mostmár egy kicsit jobban :) Köszi a cikkért !

krcsirke 2014.10.30. 17:59:50

Ezek a számozott kazetták mindig eszembe juttassák a Magnavox Odyssey-t. Sose értettem meg, mi lett volna nehéz abban, hogy elnevezzék őket :)
Ejj, ejj, a Youtube már támogassa a 60FPS videókat, kár, hogy ezek a gameplayek nem abban lettek feltöltve.
Egyébként úgy látom nem csak én utálhatom a fixen rögzített karokat, hisz a 2. változatban már bátran cserélhetőek, talán más cég karjaira is (ha 9 pines, akkor még a Sega Genesis karja is jól lehet ;) ).

dukeekud 2014.10.30. 20:26:26

Arra azert kivancsi lennek, hany kilobajt volt egy program hozza ? Mert ezert 64 byte memoria, meg az akkori viszonyokhoz kepest is nagyon kevesnek tunik.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2014.10.30. 21:51:38

nekem a fairchild-ról mindig a aeonflux ugrik be.

Wertzui 2014.10.31. 13:57:23

@dukeekud: Hát azért a semmihez meg az analóg pongokhoz képest az is nagynak számít. De nem hiszem hogy a korabeli digitális játéktermi masinák (voltak már egyáltalán?) sem a memóriaméretükkel, mint inkább hardveres grafikai objektumokkal brillíroztak.

Wertzui 2014.10.31. 14:03:14

Jól gondolom, hogy itt is a program nagy része ROM-ból futott, a megjeleníthető grafikai objektumok hardveresen támogatottak voltak, és csak olyan dolgokat kellett memóriában tartani, mint a játékosok pontszáma vagy a sprite-ok/lövedékek helyzete?

Cherrx 2014.10.31. 14:35:33

@Wertzui: Nem hinném, hogy voltak hardveresen támogatott grafikai objektumok. A videomemória (2kB) volt megcímezve és plusz 64 bájt (hogy ez a regisztereket is jelentette-e, vagy az még pluszban volt, azt nem tudom). De a progi néhány kilós ROM-ban volt, az igen valószínű :-)

Bambula 2014.10.31. 15:50:40

@Wertzui: A memórában nem fért el egy komplett kép, mint a mai gépekben, csak egy rasztersornyi. Magyarul a programnak kellett minden sor megjelenítése előtt azt megcsinálni.
süti beállítások módosítása