IDDQD

Még a karácsonyi hangulat előtt le szerettem volna tudni Isabelle Valentine-t, azaz Ivy-t a Soul Caliburből, mert akkora mellei vannak, hogy még a legliberálisabb olvasóink is felháborodott e-mailekben tiltakoznának amiatt, hogy feldöntötték a fát az orvul előbukkanó orbitális keblek, és összetörtek a díszek, még az a malacos is, ami már megvan '83 óta.

Ivy karakterével kapcsolatban több furcsaságot is említhetnénk, és nemsokára végig is megyünk egy páron, azonban véleményem szerint mindennél megdöbbentőbb maga az alapötlet: bár nyilvánvalónak tűnhet, hogy a japán készítők (akik mint tudjuk, nem teljesen kerekek, ha nőkről van szó) "akkor most csináljunk egy csajt, akinek akkora melle van, mint a Jupiter" felkiáltással kezdtek neki a kreatív folyamatnak, pedig nem - először a kígyókardnak nevezett fegyver koncepciója volt meg (amúgy darabokra bomló kard volt az oka annak, hogy az eredetileg tervezett Playstation helyett Dreamcastra jelent meg az első rész: a PS nem volt képes kezelni a spádé fizikáját), csak aztán jött a szereplő neme, fizikai megjelenése és előtörténete. A folyamat elején felvetődött pár olyan ötlet, ami így utólag azért jó, hogy kukába került, mert Ivy sem férfi ninjaként, sem múmiaként, sem kislányként nem lenne ennyire ütős. Az előtörténet fuldoklik a hónaljszagú klisékben, tényleg csak címszavakban: eloekeloe csalaad neveli fel STOP az apja egy kard kutataasaaba hal bele STOP az anyja meg az apja halaalaaba STOP kideruel, hogy nem is a bioloogiai szuelei voltak STOP alkímista lesz, csinaal egy sajaat kardot STOP de koezben szolgaajaavaa teszi a gonosz STOP atyaég, távirati stílusban ez még rosszabb.

Mi az ott az égen? Talán egy madár? Talán egy repülő? Nem, egy Superman Mario nyereményjáték!

Egy szerencsés olvasónk megnyerheti a Mario 25. születésnapjára kiadott Super Mario All-Stars limited editiont Wii-re. A kiadvány tartalmazza a Super Mario Bros., a Super Mario Bros.: The Lost Levels, a Super Mario Bros. 2 és a Super Maro Bros. 3 Wii-s portját, továbbá szép és piros doboza van.

A nyereményjátékban úgy lehet részt venni, ha a Nintendo Magyarország Facebook-oldalán az IDDQD-s nyereményjáték posztja alatt egy kommentben írtok egy szereplőt egy Mario-játékból, illetve magát a Mario-játékot, amiben szerepelt (tehát pl.: „Mario, Super Mario Bros.”). Olyan szereplőt nem lehet írni, amit korábban már írt egy kommentelő, de nem kell kétségbeesni, több száz karakter van a Mario-játékokban, egy kis keresgélés segít a megfelelő Wikin. A nyertest e Facebook-kommentek beküldői közül sorsoljuk ki, a játék határideje december 19. vasárnap éjfél.

(Disclaimer: Igen, tudjuk, hogy sokaknak visszás, amikor egy nyereményjátékba a Facebook is belekeveredik. Az van, hogy a Facebook egyre nagyobb szeletet hasítgat ki az online hirdetési tortából, szóval valahol természetes folyamat, hogy a reklámakciókba is bekerül. Bízunk benne, hogy aki nagy Mario- és Wii-fan, annak nem okoz nagy lelki törést egy komment a Nintendo fácséján.)

Karácsony előtt lesz még pár nyereményjátékunk, mert szeretünk ajándékokat adni nektek. Most például a Vince kiadó jóvoltából három Pixelhősök könyvet sorsolunk ki a következő rejtvény helyes megfejtői között. Alant látható egy szemet gyönyörködtető montázs, amit 9 játék screenshotjaiból nyestem össze.

NEM ennek a 9 játéknak a nevét kell beküldeni, hanem egy tizedikét, amit a játékok kezdőbetűiből lehet össze olvasni (kéretik a kommentekben nem spoilerezni, aki mégis elszólja magát, számoljon a banhammer szörnyű erejével). A tizedik játék nevét erre a címre kérjük elküldeni december 19. vasárnap délig. Segítségül annyit elárulunk, hogy mind a kilenc játék szerepelt már a heti retro rovatban.

A heti retróban a játékok alkotóiról szólva általában lelkes fiatalokról írok, akik egyetem mellett vagy után hoztak össze játéktörténeti remekműveket. A Tir Na Nog ebből a szempontból kivétel: meglett középkorú emberek készítették, akiket főleg a pénz motivált. Ehhez képest igen szép lett a végeredmény.

A két úriember Greg Follis és Roy Carter (a baloldali képen balra Follis, jobbra Carter), akik a Gargoyle Games játékait készítették az angliai Dudley-ban, főként a spectrumosok nagy örömére. Follis és Carter már a hatvanas évek végén a számítástechnikában dolgozott, tehát már a játékipar megszületése előtt. A kor legjelentősebb brit számítástechnikai vállalata, az International Computers Ltd. 1968-ban alakult, Carter és Follis pedig egy évvel később már ICL gépeken dolgozott a Hewitts vállalatnál. Az ICL 7901 volt az egyik első gép, amivel dolguk volt – egy egész szobát betöltő mainframe-et kell elképzelni kemény 8K memóriával. A két – akkor még – fiatal természetesen úgynevezett hasznos programokat készített, elemzéseket, ügyviteli szoftvereket, és egyre megbecsültebb tagjai lettek a cégnek. Egy idő után kaptak saját irodát is és az új termékek kutatásával és fejlesztésével foglalkozó osztályt (amit ők maguk találtak ki) is vezethették. Nagyjából 15 éve dolgoztak, amikor megérkeztek az első hírek arról, hogy pár programozó egész jól megszedte magát sikerjátékok készítésével. Follis és Carter ennek hatására és a jó pénz reményében találta ki, hogy megpróbálkozik játékokkal. Megalapították a Gargoyle Gamest és jó britek módjára ZX Spectrumra kezdtek játékokat gyártani.

Nem feltétlenül hangoztatom mindenhol, de szerintem a japánok csak azért nem foglalták még el a jelenleg ismert univerzumot, mert jobban elvannak a szórakoztató elektronikai bizgentyűk fejlesztésével (ennek végső bizonyítéka amúgy az volt, amikor kipróbálhattam a Nintendo 3DS-t - aki háromdés tévén gondolkozik így karácsony táján, az fontolja meg alaposan, mert iszonyú hülyének érzi majd magát, amikor jövő nyáron megjelenik valami, ami ezerszer jobban működik az ostoba szemüvegek nélkül, és hatodannyiba kerül). Szóval.

A nyilvános vécék használata a mellékelt ábra alapján nem csak nekünk, civilizált szélsőnyugatiaknak okoz gondot, de Japánban is sport a félszándékos melléhugyozás, és bár szerintem pár nyilvános kiherélés után mindenki megtanulna célozni, a Sega fejlesztői egy fokkal humánusabb megoldást kínálnak majd a közeljövőben: a piszoárban elhelyezett érzékelővel irányítható játékban ugyanis az nyer, aki a legpontosabban bánik a hús-vér analóg karral.

Most már csak azt kéne elérni, hogy valami ötletes alkalmazás nyomán az emberiség legostobább példányai is képessé váljanak arra, hogy ha már egyszer hard fokozaton játszanak a mellékhelyiségen, akkor az eredeti elképzelésnek megfelelően használják a vécékefét is.

A nap videójában bemutatkozik a Grand Theft Mario Brothers, de a hercegnő már megint egy másik kastélyban van.

(Remélem nem most törik meg az a hagyomány az IDDQD-n, hogy lehetett bármekkora vita is, a kommentelők nem jutottak el egymás durva sértegetéséig, a sok potenciális magas labda ellenére is nagyjából megúsztuk nácizás, cigányozás és zsidózás nélkül, szóval nagyon jó lenne, ha ez így is maradna. Ez ott lent ugyan provokatív cucc, de összességében mégiscsak egy játék, próbáljuk meg ez alapján kezelni, és nem felhasználni a posztot arra, hogy meggyőzzük egymást a történelemmel kapcsolatos nézeteink valóságosságáról, vagy épp annak ellenkezőjéről. Köszi előre is.)

A Wolfenstein 3D mindenkiben nyomot hagyott, nekem például egy screenshot elég ahhoz, hogy lelki szemeim előtt megjelenjen az általános iskolai gépterem a 386-osok előtt tülekedő haverokkal. Úgy tűnik azonban, hogy van még kraft az öreg játékban: a hírek szerint ugyanis egy izraeli modder Sonderkommando Revolt címmel új történetet álmodott meg az 1992-es motor segítségével. 1944-ben egy csapatnyi sonderkommando-tag megpróbálta erővel megállítani az auschwitzi táborban végbenő történéseket - a valós végeredmény 451 halott sonderkommandós és 3 német katona volt, de a játékban Zalmen Gradowskiként az lesz a feladatunk, hogy változtassunk ezen. A készítők számos helyszínt és egyéb "érdekességet" helyeznek el a játékban, lesznek krematóriumok, gázkamrák, kínzó- és vallatóhelyiségek, meg minden egyéb, ami egy átlagos haláltábor alapfelszereltségének része.

A készítők trilógiát terveznek, és sajnos mindhárom rész valós történelmi alapokra épül: az első részt már ismerjük (elméletileg 2011. január elsején már le is tölthetik azok, akik ki szeretnék próbálni), a második rész a varsói, a harmadik pedig a treblinkai felkelést veszi alapul, nyilván csak névleg. A fenti videón látszik, hogy nemcsak az alapsztori változik, de lesz pár újdonság a játékelemek tekintetében is, legalábbis nekem nem rémlik, hogy 18 éve az öreg Blazkovicz mesterlövészkedett volna.

via kotaku

Húsz évnyi videojáték-retro jön pár percbe sűrítve a Magnavox Odysee-től a Super Mario Bros 3-ig, Billy Joel We didnt start the Fire-jére Jonathan "Songatron" Mann előadásában. (Bocs, hogy mostanában kicsit ritkásabban születnek a posztok, súlyos Cataclysm-megjelenéssel kombinált dögvész pusztít az IDDQD-főhadiszálláson)

A VGA díjátáadó egyik nagy bejelentése a várakozásoknak megfelelően a Mass Effect 3 volt, egy földbedöngölő-porbaalázó, sajnos alig egy perces mozival, amit tekintsünk is meg:

Az igazán IDDQD-kompatibilis a hírben azonban az, hogy a videót magyarok készítették, méghozzá a Digic Pictures, ami ezzel (az Assassins Creed 2, a Dragon Age 2, és a Civ 5 után) végképp beírta a nevét a szakma legszűkebb elitjébe, mondjuk közvetlenül a Blizzard Cinematics mellé.

Nem tudom, ki ismeri a Live at the Apollo című brit standupcomedy-sorozatot, hatodik éve megy, olyasmi mint nálunk a Showder Klub, csak ránézésre úgy 5-6 ezer néző előtt mondanak vicceseket a szereplők. Na, az eheti műsorban Dara O'Briain ír humorista tett egy kis kitérőt a videojátékok felé, érdemes belehallgatni (közepes angoltudás bőven elég hozzá):

Jay Mohr blizzconos és DICE-os standupjai után újra bebizonyosodik, hogy lehet extraviccesen beszélni a játékokról, ráadásul a közönség most nem fanatikus játékosokból vagy játékfejlesztőkből áll, hanem egy standard standupcomedy-előadás közönsége, és mégis értik a poénokat, és dőlnek a röhögéstől (kivéve pár kollégát, akiken emiatt köszörüli is egy kicsit a nyelvét Dara a blokk végén). Hajrá magyar dumaszínházas srácok, hozzatok össze ti is valami hasonlót!

Kevés játék létezik, aminek a trailerét hajlandóak vagyunk bekötni ide, de a készülő új Deus Ex játékkal (alcím: Human Revolution) már egyszer kivételt tettünk, és az új trailernek is itt a helye. Én egészen filozofikus hangulatba kerültem tőle. Néha hihetetlennek tűnik, hogy pár évtized alatt mennyit fejlődött a játékipar. Húsz éve még a friss Monkey Island-leírást olvastuk a CoV-ban, tíz éve meg furcsán néztünk a Simsre és örültünk a Diablo II-nek. Most meg ott tartunk, hogy a lenti trailer akár egy filmé is lehetne. Egy különösen izgalmas, nagy költségvetésű filmé. Hová fejlődik ez még újabb tíz, húsz év múlva...?

Igazából olyan magas labda ez, mintha a Tron-film folytatásán dolgozók maguk is megszállott rajongói lennének blogunk játékcsaj-rovatának: Dr. House Tizenhármasát betenni egy játékba, de komolyan, köszi.

Szóval ugye lesz (Vagy már van?) ez a Tron 2, a Disney meg rittyentett egy játékot is, ami összeköti a majd három évtized különbséggel elkészült epizódok elejét meg végét, sőt, állítólag hozzá is tesz valamit az élményhez, de maradjunk annyiban, hogy nagyon jó lenne, ha nem a masszív 60%-os átlagot elérő játékhoz képest találnánk majd jónak a mozit, hiszen a tesztek alapján a Tron Evolution finoman szólva sem tűnik ki a középszerű filmes játékok masszájából. Szerencsére azonban nekünk mindez csak másodlagos, hiszen itt van Olivia Wilde, aki az elmúlt 10 év legrészletesebben kidolgozott játékbeli poligonhálóját kapta meg azok közül, akik beleegyeztek, hogy felhasználhatják őket digitális csajként is.

Az alábbi videón a Valve-főhadiszállás legújabb büszkesége látható, egy életnagyságú Sentry Gun replika a TF2-ből: mozgásérzékel, ráfordul a betolakodóra, és még a játékból ismert lövés hangeffektet is lejátssza neki, hadd szarja össze magát a szerencsétlen. A cuccot a WETA Workshop készítette (ez a Gyűrűk Urával híressé vált cégnek az a része, ami minden nem-digitális trükkért felel), egyedi darab, egyszeri megrendelésre, de hát nyilván megvannak a tervrajzok, és gyorsan össze tudnak belőle ütni egy újabb példányt, ha valaki meg szeretne lepni minket karácsonyra.

Vagyis Video Game Awards, a Spike TV (az MTV egyik csatornája a tengerentúlon) saját kis évjátékai-tévésója sztárvendégekkel, meg egy negyed E3-ra való új bejelentéssel. Idén lesz valami nagy Bioware-es bejelentés (állítólag a Mass Effect 3), lesz egy új Star Wars játék, az Uncharted 3 már kiszivárgott, azt beszélik, lesz Left 4 Dead 3 is, meg valami kinectes Gears of War. Először lássuk az előzetest a leendő műsorvezető, Neil Patrick Barney Stintson Harris főszereplésével:

Te mennyi idő alatt nyomtad le anno a Portalt? Pár nap, egy hétvége, vagy egy ültő helyedben megvolt egy este alatt? Na, akkor tessék nagyon figyelni 9 perc 25 másodpercen keresztül:

Igen, kicsit nehezen követhető a dolog néha még magukat profinak tartó Portal-zsokék számára is, és persze minden bugot és exploitot kihasznál, ezzel együtt világrekord az idő, és döbbenetes amit művel a figura. The cake is still a lie.