IDDQD

Szorult helyzetből húz most ki minket a Knowyourmeme, ugyanis hetekkel ezelőtt kellett volna írnunk már a Skyrim-mémekről, de most mondhatjuk azt, hogy direkt megvártuk, míg megszületik a tudományos elemzés a szakértőktől. FUS RO DAH!

Nagyon, nagyon igaz. Több kommentár nem is kell ehhez.

(via)

A nap videójának hőse egy Ausztráliában őshonos gyík, becsületes nevén szakállas agáma. Az éhes háziállat elé gazdija odatesz egy androidos HTC telót, elindítja rajta az Ant Crushert, a derék hüllő meg hidegvérrel (naná) gyilkolni kezdi a képernyőn masírozó virtuális hangyákat. Méghozzá nem is rosszul, láttunk már ugye iPad-en játszó macskákat, azok kazuárok a gyíkhoz képest (na, ezt a képzavart fejtse meg valaki). Az agáma céltudatosan öl, alig hibáz, és egyszer csak azért veszti el a játékot, mert nem tudja, hogy nem szabad minden rovart megenni (a darazsak megcsípnek, ahogy a videóból kivettem). Az, hogy miért szól a produkció alatt a Mario zenéje, maradjon balladai homályban. Már csak egy kérdés maradt a végére, elnézést, muszáj feltennem, mert különben kommentben érkezik: Hé, agáma, hogy tetszik a gáma?

(Via reddit, de köszönjük a találatot ikkhares nevű olvasónknak is, aki „jatszos gyik” subjecttel küldte be a videót nekünk, felidézve azokat a szép napokat, amikor a Pooyant még LUFIS TAMADAS-nak hívták.)

Megvan az unnecessary censorship mém? Ha nem: ennek a vicc-archetípusnak az a lényege, hogy egy szövegből olyan részeket sípolunk ki (vagy képen kipixelezünk), amelyeknél erre semmi szükség nem lenne, viszont a hallgató (néző) automatikusan arra asszociál, hogy a szereplő eredetileg valami kisípolnivaló szót mondott volna, és beleértelmezi a teljes mondatba. Mondjuk abból, hogy "I wanna fight you" az lesz, hogy "I wanna f*** you", és a sípolás helyére az ember automatikusan behelyettesíti, hogy uck, amitől egészen új értelmet nyer a szöveg. Na, feleslegesen túlmagyarázom már ezt, a lényeg, hogy mostanában a videojátékokat is elérte a mém, mutatunk is pár Skyrim- és LA Noire-verziót, szerintem vicces, de hát nekem súlyosan mutálódott humorérzékem van.

Múlt héten Amerikában voltam, esténként a hotelszobában néha bekapcsoltam a tévét, így elkaptam pár játékhirdetést. Érdekes látni, hogy náluk mennyire tele vannak a tévéreklámok játékokkal. A Microsoft például még mindig a Kinectet nyomja, szinte csak kinectes (és kazuár) játékokat reklámoznak a létező összes nemzeti televízióban. Az is súlyos, hogy Amerika elég nagy piac ahhoz, hogy egy DLC-nek is saját reklámspotja legyen (Arkham City). De amiért igazából megírtam ezt a posztot, az két reklám, a legjobb és a legbizarrabb, amit kint láttam.

Skynect? Kinrim? Pár éve egy WoW-os haverom hosszasan elmélkedett azon, hogy a Dance Dance Revolution dancepadjét valahogy ráhekkeli a játékra, és pár szteppeléssel végignyomott raid után olyan vádlija lesz, mint Lance Armstrongnak - de ez a mozgás, és hangérzékelős Skyrim-buli még annál is jobb.

Halványan rémlik, hogy Madarak címen történt már valami gyenge közepes próbálkozás a mozitörténet korai középkorában, és most vissza is térünk a témához. Angry Birds kamutréler Guy Ritchie stílusában, az eredetitől alaposan elvonatkoztatva, de én simán megnézném, ha tényleg elkészülne.

(képek és kulisszatitkok a forgatásról itt)

Bocs a hosszú kihagyásért, van az úgy, hogy annyira felgyűlik a meló, hogy az embernek nincs ideje posztolni, és néha ez egyszerre történik meg a blog összes szerzőjével (kivéve Hancuval, aki az elmúlt két hétben Frisco környékén ette a későn nyaralók keserű kenyerét). El is mentek mellettünk olyan hírek, amikhez wtf címke kívánkozik, mindenekelőtt az, amit a Game Informer írt meg múlt héten, a South Park alkotóit, Trey Parkert és Matt Stone-t idézve: szerepjáték készül a rajzfilmsorozatból.

Még egyszer: Szerepjáték. Készül. A South Parkból.

Vajon mennyi játék a túl sok játék? Mikor mondhatjuk azt, hogy valaki túlzásba viszi, és ez már egészségtelen? Egy reggeltől estig végigjátszott hétvége? Napi átlagban 2-3 óra? 4? 5? Nyilván egyéntől függ, meg attól, hogy  mennyi ideig tartja az ember azt a napi X óra átlagos játékidőt, mindenesetre most mutatunk valakit, aki garantáltan túl van az ép ésszel még tolerálható játékmennyiség határán: az ismeretlen japán hős a White Knight Chronicles 2 című RPG-be ölt bele nettó 8701 órát, vagyis 362 és fél napot. A játék 2010. július 8-án, vagyis 517 napja jelent meg Japánban, így ha feltételezzük, hogy a premier napján kezdte, napi átlagban 16 óra 49 perc jön ki. Ehhez vegyünk hozzá napi 7 óra alvást, és marad is napi kemény 11 perce élni.

Neked mi volt a legsúlyosabb bezombulásod bármilyen játékba?

via Silicon Era

(Ja, és a slusszpoén: a játék még csak nem is valami nagy durranás, az erős közepes, és a gyenge középszar között mozog a kritikusok szerint: a Famitsu 33/40-et adott rá, a nyugatiak közül a Game Informer 3.5/10-zel büntette, az Edge szerint 4/10, az Eurogamernél 5/10, a Gamespotnál 6.5/10)

Öhömm. Szóval igen, feltűnt nekünk is, hogy nem volt egy ideje új poszt, nem is magyarázkodom, hogy miért, ellenben előre megfontolt figyelemelterelést követek el öt posztnyi hülyeség egy bejegyzésbe sűrítésével, aztán majd csak lesz valami.

Egy. Az ausztrál Hey Geronimo új videoklipje, iPhone-os játékokra hangolva, onnan kezd durva lenni az anyag, amikor élőben beöltöznek Angry Birdsnek meg Fruit Ninjának.

Kettő. Egy Valve-fejlesztőt ebben a pólóban fotóztak le egy seattle-i konferencián, szerintem simán az év trollkodása, lévén nem hogy a HL3, de még a HL2 Episode 3 sincs sehol.

Az viszont kimondottan szimpatikus, hogy az EA tüntetően kiáll a meleg focisták jogai mellett (fura jelenet a FIFA 12-ből, és három)!

Négy, még egy zenés anyag, Zelda főcímdal-feldolgozás cuki óvodásokkal.

Öt, már csak pár szavazat kell, és a LEGO megcsinálja a hivatalos Minecraft-legót, egészen döbbenetes, hogy eddig senkinek nem jutott eszébe.

Bónusznak pedig egy remek Dorkly-féle viccparódia a CoD-széria lehetséges oldalágairól, egyet beteszek ide, a többiért klikkide.

Nem lesz különösebb aktualitása a posztnak, csak annyi, hogy Tylerrel minap beszélgettünk, és előkerült valahogy a Bad Day LA. A játék címe rögtön felidézte bennem a harctéri emlékeket 2006-ból, amikor a programot tesztelnem kellett. Írtam akkor egy lesújtó kritikát a játékról, az ugyanis borzalmas volt, de a magyarítás húzta igazán a mélybe. Megtaláltam egy régebbi vinyómon az akkori screenshotokat, úgyhogy a blog wtf-blokkjában állítsunk emléket a rettenetes fordításnak (aminek elkövetői bizonyos „B and G” voltak, jobb is, hogy homályba vész a nevük).

Kicsit alábbhagyott a lelkesedés a szülinapunkkal kapcsolatban, de a minap a kezembe akadt egy The Elder Scrolls V: Skyrim zenei CD, és mivel én már úgyis legrabbeltem hallgattam eleget, gondoltam akár el is küldhetnénk a "szerencsés nyertesnek", és ha már amúgy is megy a postás, hát visz mellé egy... *turkál-turkál* Lord of the Rings War in the North pólót (L-es), meg egy *turkál-turkál* Heroes VI pólót (XL-es). Persze nem csak úgy, pusziért, hiszen mégiscsak egész jó zenék vannak ezen a lemezen, hanem hirdetünk egy nyereményjátékot, a tovább után jönnek a mellbevágó részletek.

Volt ez a hír, hogy egy középiskolában valaki összeszurkált két srácot egy WC előtt, aztán kiderült, hogy valójában a könnyebb sérült bökte nyakon a súlyosabbat. Valószínűleg volt egy pillanat a kihallgatáson, amikor egy rendőr az előbbi fiú szemébe nézett, és megkérdezte: miért?

Annyi mindent lehet erre válaszolni, és aki már csinált hülyeséget, tudja, mi minden keresztülszalad az ember agyán egy szempillantás alatt. Nem tudom, csak úgy, a hangok mondták, Isten akarata, féltem, akármi. De amennyire én tudom, Magyarországon először hangzott el: egy videojáték miatt. Legalábbis, ha hiszünk a lenti, TV2-s hírnek, akkor ez történt. (Bocs mindenkitől a TV 2 nevében is, a stream nem az igazi.)

Tekintsünk el attól, hogy a Puzséros, Batmanes affér után most azért kezdjük el aljasul körberöhögni a Tények szerkesztőit, mert szerintük egy még meg sem jelent játékkal "játszott rendszeresen" a tettes (a videón a 2012-ben megjelenő Counter-Strike Global Offensive-ből látunk képeket, nem a korábbi CS-kből), tartsuk meg az energiát a Blikknek, ahol elképesztő ügyességgel fabrikáltak videojáték-ellenes kampányt a történtekből.

Az idei Quakeconon John Carmack bejelentette, amit mindig be szokott, ha elkészül az új grafikus motorja: azt, hogy az előző, kiöregedett engine forráskódját közzéteszi, minden opensource-hívő nagy örömére. Aztán telt-múlt az idő, és nem nagyon történt előrelépés az ügyben, mígnem JC most a Twitterén kibökte, mi a gáz: a céges ügyvédek cseszegetésének engedve átírja a több mint hét éves programot. Emiatt aztán az egész nyíltforráskód-projekt átcsúszik 2012-re.

A probléma gyökere a stencil shadows nevű árnyékolási technológia megvalósításában van, ehhez ugyanis anno Carmack olyan algoritmusokat talált ki, amelyekről kiderült, hogy már szabadalmi oltalom alatt állnak, a hangkártyákat gyártó Creative védette le őket. A két cég 2004 nyarán, röviddel a játék megjelenése előtt talált is megoldást: az id Software licencelte a játékhoz a Creative EAX nevű cuccát, ami pénzzel is járt meg jó reklám is volt, és cserébe engedte a szabadalmaztatott algoritmusok használatát.

Igen ám, de arra nem tért ki a megállapodás, hogy mi van, ha Carmack hét évvel (ami a játékiparban ugye nagyjából két jégkorszakot jelent) később a nép közé akarja szórni ingyen a kódot. Hát úgy néz ki, az van, hogy a jogászok letiltatták Carmackkal a nyíltforráskód-bulit, aki most inkább újraírja a problémás kódrészleteket.

A kis ember a képen Dovahkiin Tom Kellermeyer, a Bethesda legviccesebb Skyrim-akciójának nyertese. A fejleszők kilenc hónapja kihirdették, hogy bárki, akinek a játék megjelenésének napján, azaz november 11-én születik gyereke, és hivatalosan a Dovakhiin keresztnevet adják neki (ez sárkányszülöttet jelent, és a Skyrim főhősének neve), az egy olyan joker Steam kódot kap ajándékba, amin a Bethesda összes megjelent és a jövőben megjelenő játéka rajta van. Megan és Eric Kellermeyer vállalta a kihívást és sikerrel teljesítették a küldetést. Ezzel a névvel ezer százalék, hogy homokozószerte a legmenőbb gyerkőc lesz.