HTML

IDDQD

Félkomoly játékblog azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.

Itt támogathatsz minket

PayPal:

Patreon:

 patreon_fejlec_kicis.png

Utolsó kommentek

Heti hardveres retro: Texas Instruments TI-99/4A

2014.10.03. 15:26 Adsr

A Texas Instruments (TI) mindenki számára ismert, a mikroelektronikában megkerülhetetlen a nevük. Mégis, csak egy rövid, pár éves kitérőt tettek a mikroszámítógépek piacán, majd amikor a cég az Atarihoz hasonló válságba került, felhagytak ezirányú tevékenységükkel. Szerencsére azonban ma is aktív résztvevői a piacnak.

Mai vizsgálódásunk tárgya a TI-99/4A lesz, de mielőtt a tárgyra térnék, nézzük át röviden a cég történetét.

A céget 1930-ban alapították, mint talajkutató vállalatot az olajüzletben. Később a cég vezető védelmi-elektronika, félvezető fejlesztővé és gyártóvá alakult. 1954-ben a TI elsőként kezdte el a szilícium-tranzisztorok tömeggyártását.

1958-ban Jack S. Kilby-nek a TI-nél az az ötlete támadt, hogy ne csak egyetlen tranzisztort, hanem egy egész elektromos áramkört integráljanak egy szilíciumlapra. Megszületett az IC (Integrated Circuit, integrált áramkör) (US. Patent: 3138743). 1965-ben a TI egy további újítást mutatott be az integrált áramkörök terén: egy digitális IC-t integrált flipflop-okkal, a későbbi TTL családok ősét. Ezek a találmányok lényeges elemei minden számítógépnek, ezért a Texas Instuments-t nyugodtan számíthatjuk az iparág úttörői közé.

Jack Kilby eredeti integrált áramköre

Az első zsebszámológép is a TI-től származik, melyet 1967-ben fejlesztettek ki. Az első szériamodell szállításáig azonban még öt évnek kellett eltelnie. 1972-ben lehetett megvásárolni először a TI-2500 DataMath-ot. Ez a számológép a négy alapműveletet tudta, 8 mezős LED kijelzője, tápegysége volt, amivel az akkukat lehetet feltölteni.

ti2500TI-2500 DataMath (a képre kattintva galéria nyílik!)

Az ezt követő években a TI egy egész sor asztali- és zsebszámológépet gyártott, melyeknek egy része már nagyon közel állt a "rendes" számítógéphez (mágneskártyás tárolás, ROM-modulok használata, plotter/nyomtató csatlakoztatása).

Végül 1979 júniusában a TI bejelentett egy saját gépet az otthoni számítógép piacra: a TI-99/4-et. Ez nagy érdeklődést váltott ki a nemrégiben startolt konkurenciánál (Apple, Atari, Commodore). Attól féltek hogy a TI mint chipgyártó kihasználhatja az újonnan kifejlesztett technológiák előnyeit és így kiszoríthatja őket a piacról. Ez a félelem nem volt megalapozatlan, ugyanis a gép egy 16 bites (!) processzorral, a TMS9000-el volt felszerelve, bár ebben a gépben csak 8 bit-es módban működött.

TI 99-4

Gyártási problémák és különféle engedélyek miatt csak 1980-ban jelent meg az üzletekben. Kiegészítőként többféle periféria állt rendelkezésre, mint pl. beszédszintetizátor, memóriabővítések, joystick és külső lemezegységek/kontrollerek.

Az európai PAL verziót 1981 februárjában vezették be. Alig három hónappal később már a következő modellt, a TI-99/4A-t mutatták be Chicagoban a Summer Consumer Electronics Show-n. Ennek köszönhetően a TI-99/4 Németországben (és Európában) viszonylag ismeretlen és csak alacsony példányszámban került eladásra. További oka a kismértékű elterjedtségnek az akkori 1900 DM-es ár (1981 áprilisában!). Bevásárlóközpontokban lehetett megrendelni és direkt a Texas Instruments küldte ki Freisingből, díszítetlen hullámpapír csomagolásban. A csomagban lévő kártyával még engedélyt kellett kérni a hatóságoktól magas frekvenciájú eszköz használatára!

A TI-99/4 ugyanabba a fekete/ezüst designba van öltöztetve mint követője, a TI-99/4A, de egy pár különbséggel, amelyek mai szemmel nézve is érdekesek:

  • Startképernyő:

Bekapcsoláskor a TI-99/4 1979-et mutat Copyright dátumként és programmodul nélkül két választási lehetőséget kínál: a ROM-ban lévő TI-BASIC-et vagy az "Equation Calculator"-t, amely egy egyszerű számológép. A TI-99/4A-nál ezt az opciót elhagyták, ezáltal a ROM 5 KByte-tal kisebb lett.

  • Billentyűzet:

Nagyon távol áll attól amit ma felhasználóbarátnak hívunk. A nagy billentyűmezőn kis zsebszámológép-billentyűk vannak. Ez az írógép billentyűzethez szokott felhasználótól sok gyakorlatot és türelmet kíván.

  • Audio:

A TI-99/4 és a TI-99/4A ugyanazt a hangchipet tartalmazzák, a TMS9919-et. A TI-99/4-nek azonban beépített hangszórója és hangerőszabályzója van. Továbbá a konzol elején van egy fejhallgató bemenet, melynek használata kissé veszélyes, ugyanis a gép induláskor velőtrázó sípolással vagy brummogással indul!

  • Külső egységek:

A tápegység dupla akkora mint a TI-99/4A-nál, valamint a két gép tápegységei nem kompatibilisek egymással. A külső modulátor PAL TV-re és RGB monitorra kínál csatlakozási lehetőséget. A modulátorok (99/4 és 99/4A) különböző csatornákat/frekvenciákat használnak.

Paraméterek

  • Megjelenés éve: 1979
  • Processzor: TMS9900
  • Sebesség: 3,3 MHz
  • RAM: 16,25 KByte (ebből 256 Byte 16 bites hozzáféréssel a CPU-nak)
  • ROM: 31 KByte (TI Basic-kel + számológéppel)
  • Grafikus chip: NTSC: TMS9918, PAL/SECAM: TMS9929
  • Szöveges mód: 40 x 24
  • Grafikus mód: 256 x 192, 32 x 24 (max. 32 Sprite)
  • Színek: 16 (ebből egy átlátszó)
  • Hang chip: TMS 9919 Complex Sound Generator, 3 hullámforma (mono), 1 zajgenerátor, bepített hangszórók
  • Billentyűzet: 41 zsebszámológéphez hasonló kemény műanyag gomb, QWERTY
  • Meghajtó: -
  • I/O: 1 x modul, 2 x bővítés, 1 x audio (fejhallgató),1 x kazetta (450 Baud), 1 x joystick, 1 x monitor

1981-ben jelent meg a TI-99/4 követője, a TI-99/4A. Elődjéhez nagyon hasonlít, azonban lebutított ROM-ot tartalmazott és már írógép billentyűzettel (bár nem standard) volt ellátva.

TI 99-4A

Európában leginkább az ezüst/fekete házas gép ismert, de van egy bézs színű modell is, amely azonban csak kinézetében különbözik, belülről teljesen azonos.

TI 99-4A beige

A TMS9900-as processzor 3,3 MHz-el tud működni, ebben a gépben azonban 3 MHz az órajel. Ez a saját idejében nagyon gyors volt. Sajnos a processzor sebességét "letöri" az extrém lassú BASIC, így a programok lassabban futottak a 3 MHz-es TI-99/4A-n mint az 1 MHz-es C64-en! Mivel a BASIC nem valami szenzációs, így ehhez a géphez az első bővítőmodul általában egy Extended Basic volt.

A TI 99/4A négy megjelenítési módra képes:

  • Graphics I (standard képernyő): 32x24 jel, 16 szín
  • Graphics II: 256x192 pixel, 16 szín, minden pixel egyenként elérhető (de mindig csak egymás mellett lévő 8 pixel színezhető egyszerre
  • Multicolor Mode: 64x48 pixel, 16 szín, minden pixel egyenként elérhető
  • Text Mode (pl. TI-Writer): 40x24 jel, monokróm

A 16 szín igazából csak 15, mert egy átlátszó. A TI99/4A egyszerre 32 sprite-ot tud megjeleníteni (az összes megjelenítési módban!), Extended Basic alatt ez 28-ra csökken.

A grafikus chipek, a TMS9918A/28A más gépekben is megtalálhatók, pl. az MSX gépekben és a Colecovision konzolban.

A TI-99/4A-hoz készült jó pár különleges kiegészítő, mint pl. a beszéd szintetizátor, mellyel a gép angol szavakat és mondatokat tud megszólaltatni (a hallgató jóindulatára van szükség :-) ).

TI 99-4a speech synth

Még érdekesebb az Expansion System, ami beépített floppyval és bővítőkártya bemenetekkel rendelkezik.

TI 99-4 expansion

Összesen nyolc (!) bővítőkártyahely van, egy ezek közül a floppy vezérlőjének van lefoglalva. A maradék bővítőhelyekre pl. memóriabővítést, RS-232 és parallel I/O kártyákat, SCSI hostadaptert lehet bedugni. A beépített floppy egy 5,25" -os meghajtó, meglehetősen kevés, 80 KByte tárolókapacitással. A bővítőnek saját tápja van, így nem terheli a TI 99/4A gyenge trafóját. Az Expansion System-et csak assemblerből vagy Extended Basic-ből lehet programozni, a standard Basic-nek nincsenek parancsai ennek elérésére.

Természetesen készültek játékok is a gépre, szám szerint 227, melyek nem tudták felvenni a versenyt a két legnagyobb konkurrens dömpingjével. Minőségben többet tudna a gép a Spectrumnál, de a C64 lehetőségeit mégis jobban kihasználták az évek alatt

Jaw breaker.pngJaw breaker

Paraméterek

  • Megjelenés éve: 1981
  • Processzor: TMS9900
  • Sebesség: 3 MHz
  • RAM: 16 KByte (bővíthető 48 KB-ra)
  • ROM: 26 KByte (felső korlát nélkül bővíthető)
  • Grafikus chip: NTSC: TMS9918A/TMS9928A, PAL/SECAM: TMS9929A
  • Szöveges mód: 40 x 24
  • Grafikus mód: 256 x 192, 64 x 48, 32 x 24 (max. 32 Sprite)
  • Színek: 16 (ebből egy átlátszó)
  • Hang chip: TMS 9919 Complex Sound Generator, 3 hangszín (mono), 1 zajgenerátor
  • Billentyűzet: 48 írógépbillentyű QWERTY
  • Meghajtó: -
  • I/O: 1 x modul, 1 x bővítés, 1 x FBAS, 1 x kazetta, 1 x joystick

1983 elején és közepén mutatták be az új modelleket, a TI-99/2-t és a TI-99/8-at. A veterán TI-99/4-nek az árát ezzel egyidöben lecsökkentették, hogy a konkurens Commodore VC20 és Timex T/S 1000 (Sinclair ZX81)-el versenyben maradjon. Ez a terv azonban nem vált be, mert ugyanúgy ahogy az Atari, a TI is pénzügyi nyomás alá került és úgy döntött, hogy teljesen visszavonul az otthoni számítógép piacról. A TI-99/2 és TI-99/8 modellek soha nem kerültek sorozatgyártásra, a TI-99/4A gyártását is beszüntették 1983 végéig és az összeset jóval áron alul eladták.

ti992v1Texas Instruments Basic Computer 99/2

TI 99-8Texas Instruments Computer 99/8

Még ugyanebben az évben jött ki a Compact Computer 40 (CC 40), ami egy hordozható gép volt, egysoros LCD kijelzővel és beépített BASIC-kel. A CC40 után a TI sajnos nem készített több mikroszámítógépet.CC40

22 komment

Címkék: retro heti retro hardver

A bejegyzés trackback címe:

https://iddqd.blog.hu/api/trackback/id/tr356749125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BBird 2014.10.03. 16:46:06

E.T. telefonál hazaaaa:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/16/TI_SpeakSpell_no_shadow.jpg

Game On kiállításon ilyentet nyomkodhattunk a gyerekasztalon.

Gyengéden kapcsolódik-e? ;-)

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2014.10.03. 17:14:58

Németországban apám vett egy 4/A-t, de nem tudtuk használatba venni. Scart kimenete volt, amiről akkoriban egy tévészerelő is azt mondta, hogy nem tudja, mi ez. Egy csomó időbe telt, mire valakivel sikerült csináltatni hozzá egy analóg adaptert, és aztán sajnos már kikerült a gép a forgásból, nem születtek rá programok, és a saját programok tárolása is nehéz volt. Kár, mert egyébként a képességei a maga idejében letaglózók voltak, itthon elérhető konkurencia lett volna például a ZX81-es vagy a kereskedelmben szinte nem is létező ABC80-as. Aztán a magyar HT1080Z. Nem sokkal ezután jött a Commodore 64-es, és minden mást lerobbantott a terepről.

grigorij 2014.10.03. 18:53:35

És ha hozzávesszük, hogy 84-ben, megelőzve a Mac-et, a Sinclai QL már 32 bites Motorola procival volt kapható...
Sajnos a C64 valóban tarolt és alapos visszalépés volt! Nálunk egy Commodore 128-as és a PC-k között CP/M módban flopin cseréltük az adatokat... És ez még alig 1987-ban volt
A TI azonban munkához - már korábban - a tudományos kalkulátoraival erősködött!

eßemfaßom meg áll 2014.10.03. 19:05:21

Áhhh TI elöször elektromos kijelzőn géppel fateréknél a cégnél játszottam ilyen programozható zsebszámológépen
www.ebay.com/itm/TEXAS-INSTRUMENTS-TI-57-Programmable-Taschenrechner-Calculator-TOP-UR-/151423216400?pt=LH_DefaultDomain_77&hash=item234186eb10
úgy kellett minden kört beprogramozni valami számkitalálós cuccnál de micsoda hightech flash volt ez nekem 8 évesen '81-ben :)

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2014.10.03. 20:04:04

@grigorij: semmiben nem volt visszalépés a c64. A proci nyers ereje vagy architektúrája semmit nem jelentett a mikroszámítógép piacon. Viszont grafikában és hangban ezerszer jobb volt mint ez, a szoftverkínálat meg ugye milliószoros.

bitnugget 2014.10.03. 22:18:32

A TMS9900 a 3,3 MHz-es órajele ellenére nem a BASIC miatt volt lassú, hanem mert egy utasítás végrehajtásához sokkal több órajel ciklusra volt szükség, mint például a 6502/6510 esetén (kb. 2-3X), illetve nem volt a processzoron belül adatregiszter, így mindent számítási műveletet a külső RAM-ból kellett végeznie. Almát az almával kellene hasonlítani.

bonfred 2014.10.03. 23:45:44

@eßemfaßom meg áll: Ezt nálunk a Híradástechnika Szövetkezet PTK-1050 néven forgalmazta retronom.hu/node/15366 , a TI-59-et meg PTK-1096-ként. (OEM "gyártmány" volt, csak átcimkézték.) Most mindkettő itt van nálam, persze eredetiben.

PomberMaci 2014.10.04. 09:35:59

Én ilyen gépen (99/4A) "nőttem fel" (1-2-od éves egyetemistaként kaptam 83 nyarán), ismerem eléggé, programoztam Asemblyben is.

Hibásnak nem mondanám a posztot, de az igazság sok részletét nem bontja ki.:-)

A gép egész egyszerűen nem játékgép volt, a Texasnál nem is igazán érthették ezt a játék dolgot. Játékélmény téren egyértelműen verte a C64 a Texast, de számítógépként az IBM XT volt az első ami komolyabb volt nála, bár az Atari/Amiga vonalat én nem ismerem mélyebben.

Maga a processzor nem is igazán home-computer proci volt, mai napig üzemelnek olyan CNC gépek amikben ez a proci van, ugyanazzal a perifériavezérlővel mint ami ebben a gépben is volt.

A grafikus prociról is látszik, hogy egy akkori _számítógépet_ (tehát amit munkára !!! használtak és nem játékra) remekül kiszolgált, én a legvégén FFT-s jelfeldolgozó programot írtam rá Pascalban, aztán áttértem az XT-re.

Szakdolgozatot, diplomamunkát is írtam rajta és persze nyomtattam ki. Magyarul, teljes ékezetes készlettel...

Ha jól emlékszem, 32 bites lebegópontos aritmetikája volt, ez sem a játékgép kategória.

Komoly munkára, mérnöki feladatokra több ok miatt is alkalmatlan volt, de nem is az az árkategória volt, játékra viszont szintén csak korlátozottan, mert nem voltak olyan módon a grafikus részek megcsinálva.

Az elterjedésének még komoly gátat vetett a GRom-os cartridge megoldása, ugyanis valljuk meg, a C64 vonal másik erőssége a játékmásolás volt, nem kellett horror összegér hardveres játékot venni. Ebben picinyt megelőzte a korát, ugyanis az XBOX és társai mostanában hozták be a játék cratridge-okat, pont a másolásvédelem miatt.:-)

Szóval csodálatos gép volt, klubot csináltunk rá, fénymásolt újságok jártak kézeből-kézbe, de sajnos egy rosszul pozícionált gép volt.

Ja, és a BASICjével sem szimplán az volt a gond ami felsejlik a poszt alapján, de ez egy 3-4 oldalas tanulmányt is megérne.

Örülök, hogy olvashattam róla. Windowsra van TI99/4A szimulátor és az összes játékuk benne van, még a Parsec is. Legálisan Texas liszensszel.

Adsr 2014.10.04. 10:03:49

Mindenféle építő jellegű hozzászólást köszönök, mivel nem használtam ezt a gépet, és sajna angoltudásom hiánya miatt csak 1-2 cikket tudtam átolvasni, azokra hagyatkoztam.

A 3-4 oldalas tanulmányt tessék elkészíteni! ;-)

Komojtalan 2014.10.04. 16:41:20

Egy számítógépnél (konzolnál) számít az elfogadottság. Ezt olcsó árral és/vagy jó géppel lehet elérni, nem véletlen hogy a konzolokkal buknak a gyártók, a játékokkal bőven behozzák. Még mindig jobb, mint ha a kutyának nem kell és megy az egész fejlesztés a kukába. Nem tudom mennyi volt a Spektrum megjelenéskor, én talán 83 -ban láttam a Majakovszkij utcában 60k -ért, gondoltam is ilyenem sem lesz soha :-). Az első programok nyilván nem tudták kihasználni az adott gépet, de ahogy egyre többen programoznak rajta kiismerik. Az első Spectrumos játékok Horace, Jumping Jack, stb ... is roppant primitívek voltak, mondjuk 6 évvel későbbi Bard's talehez képes.

load error 2014.10.05. 13:16:39

@PomberMaci: "Ebben picinyt megelőzte a korát, ugyanis az XBOX és társai mostanában hozták be a játék cratridge-okat, pont a másolásvédelem miatt. "

Ez most vicc akar lenni? Csak mert ott a végén a smiley. Cartridge alapú konzolok már a 70-es években is léteztek. Az XBox és társai pontosan abban jelentettek újat (bár ha jól tudom már az eggyel korábbi generációban is voltak CD alapú konzolok), hogy optikai lemez volt az adathordozó, nem cartridge.

Bobby Newmark 2014.10.06. 12:54:14

@load error: Ehm, azért voltak előtte próbálkozások már CD-s konzolokra, a PS1-Dreamcast-XBOX csak az első _jól_működő_ és népszerű CDs konzol volt, főleg mert addigra olcsó lett a CD, mint technológia.
Volt pl a SegaCD kiegészítő, a Phillips CD-i, meg a 3DO, amik mind beleálltak a földbe pillanatok alatt, leginkább az áruk miatt.

Bobby Newmark 2014.10.06. 13:05:38

TI cuccokkal nekem annyi kapcsolatom volt, hogy egyetemen TI89 és 92 számológépekre írtunk ZHmegoldó programokat. Meg tankos játékot Scorched Earth/Artillery Duel mintára.
Elképzelhető, hogy van részünk abban, hogy ma a karon már sehol nem ér ZHn programozható számológépet használni... :P

A legjobb az volt, amikor egyik tárgyból nem kértek számítást, csak végeredményt. 2 perc alatt megvolt hármunknak, onnantól meg malmoztunk fél órát, míg az első emberi erővel nekifutó versenyző befejezte... :P

Holnap Kapitány · http://iloveyouso.blog.hu 2014.10.08. 11:33:19

@Adsr: azért bennem felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire jó ötlet egy-két magyar cikkből írni egy posztot. Mennyire lesz ez eredeti és hiteles?

Én sem láttam testközelből TI-99/4A-t, de érdekes, hogy ufóként ott lebegett ez a gép a Commodore/Sinclair univerzum idején.

Holnap Kapitány · http://iloveyouso.blog.hu 2014.10.08. 11:35:56

Egyébként én egy jól megírt Sinclair QL retrospektívre lennék kíváncsi. Vagy olyan már volt? Az a gép volt a kész szürrealizmus.

Adsr 2014.10.08. 12:56:51

@Holnap Kapitány: Nem magyar cikkből írtam... Eredetileg a honlapomon számára fordítot(tam/tuk ) cimborával(www.retrocomputer.tux.hu).

Másrészt, nekem is van egy példányom ebből a gépből, játszottam is vele, bár nyilván nem annyit, mint C64-el.

Eredeti és hiteles? Manapság ez szinte képtelenség, legfeljebb annyi lehet a gond, hogy elfelejtettem forrást megemlíteni. Ez utóbbit elismerem.

Holnap Kapitány · http://iloveyouso.blog.hu 2014.10.08. 13:15:14

@Adsr: attól már helyből hitelesebb és eredetibb valami, hogy személyes tapasztalatból írsz. Nekem ez így most kicsit olyan volt, mint ha egy érdektelenül összerakott wikipedia-cikket olvasnék. Pölö a TI-99/4A-nak volt egy kicsinyke szubkultúrája Magyarországon, amit PomberMaci is ír. De akár az is érdekes lenne, hogy ha ma bekapcsolod a gépet, hogyan viselkedik? Van, aki erre még fejleszt? Mennyire jók az emulátorok? Ilyesmi.

Adsr 2014.10.08. 13:58:47

@Holnap Kapitány: Ebben is igazad van, de arra nincs időm sajnos, hogy egy-egy géppel ennyire behatóan foglalkozzak. Mivel eddig is olyan gépeket igyekeztem bemutatni, amelyek Magyarországon alig ismertek (számomra sem túlságosan), ezért nehéz személyesebb tapasztalatot szerezni.

Wertzui 2014.10.31. 14:11:17

@B-Bird: A Kraftwerk is használta ezt azt hiszem.

Wertzui 2014.10.31. 14:14:58

Jók ezek a hardveres cikkek egyébként!

köhm khmmheti játékretróval mi vanköhm köhm
süti beállítások módosítása