A Texas Instruments (TI) mindenki számára ismert, a mikroelektronikában megkerülhetetlen a nevük. Mégis, csak egy rövid, pár éves kitérőt tettek a mikroszámítógépek piacán, majd amikor a cég az Atarihoz hasonló válságba került, felhagytak ezirányú tevékenységükkel. Szerencsére azonban ma is aktív résztvevői a piacnak.
Mai vizsgálódásunk tárgya a TI-99/4A lesz, de mielőtt a tárgyra térnék, nézzük át röviden a cég történetét.
A céget 1930-ban alapították, mint talajkutató vállalatot az olajüzletben. Később a cég vezető védelmi-elektronika, félvezető fejlesztővé és gyártóvá alakult. 1954-ben a TI elsőként kezdte el a szilícium-tranzisztorok tömeggyártását.
1958-ban Jack S. Kilby-nek a TI-nél az az ötlete támadt, hogy ne csak egyetlen tranzisztort, hanem egy egész elektromos áramkört integráljanak egy szilíciumlapra. Megszületett az IC (Integrated Circuit, integrált áramkör) (US. Patent: 3138743). 1965-ben a TI egy további újítást mutatott be az integrált áramkörök terén: egy digitális IC-t integrált flipflop-okkal, a későbbi TTL családok ősét. Ezek a találmányok lényeges elemei minden számítógépnek, ezért a Texas Instuments-t nyugodtan számíthatjuk az iparág úttörői közé.
Jack Kilby eredeti integrált áramköre
Az első zsebszámológép is a TI-től származik, melyet 1967-ben fejlesztettek ki. Az első szériamodell szállításáig azonban még öt évnek kellett eltelnie. 1972-ben lehetett megvásárolni először a TI-2500 DataMath-ot. Ez a számológép a négy alapműveletet tudta, 8 mezős LED kijelzője, tápegysége volt, amivel az akkukat lehetet feltölteni.
TI-2500 DataMath (a képre kattintva galéria nyílik!)
Az ezt követő években a TI egy egész sor asztali- és zsebszámológépet gyártott, melyeknek egy része már nagyon közel állt a "rendes" számítógéphez (mágneskártyás tárolás, ROM-modulok használata, plotter/nyomtató csatlakoztatása).
Végül 1979 júniusában a TI bejelentett egy saját gépet az otthoni számítógép piacra: a TI-99/4-et. Ez nagy érdeklődést váltott ki a nemrégiben startolt konkurenciánál (Apple, Atari, Commodore). Attól féltek hogy a TI mint chipgyártó kihasználhatja az újonnan kifejlesztett technológiák előnyeit és így kiszoríthatja őket a piacról. Ez a félelem nem volt megalapozatlan, ugyanis a gép egy 16 bites (!) processzorral, a TMS9000-el volt felszerelve, bár ebben a gépben csak 8 bit-es módban működött.
Gyártási problémák és különféle engedélyek miatt csak 1980-ban jelent meg az üzletekben. Kiegészítőként többféle periféria állt rendelkezésre, mint pl. beszédszintetizátor, memóriabővítések, joystick és külső lemezegységek/kontrollerek.
Az európai PAL verziót 1981 februárjában vezették be. Alig három hónappal később már a következő modellt, a TI-99/4A-t mutatták be Chicagoban a Summer Consumer Electronics Show-n. Ennek köszönhetően a TI-99/4 Németországben (és Európában) viszonylag ismeretlen és csak alacsony példányszámban került eladásra. További oka a kismértékű elterjedtségnek az akkori 1900 DM-es ár (1981 áprilisában!). Bevásárlóközpontokban lehetett megrendelni és direkt a Texas Instruments küldte ki Freisingből, díszítetlen hullámpapír csomagolásban. A csomagban lévő kártyával még engedélyt kellett kérni a hatóságoktól magas frekvenciájú eszköz használatára!
A TI-99/4 ugyanabba a fekete/ezüst designba van öltöztetve mint követője, a TI-99/4A, de egy pár különbséggel, amelyek mai szemmel nézve is érdekesek:
- Startképernyő:
Bekapcsoláskor a TI-99/4 1979-et mutat Copyright dátumként és programmodul nélkül két választási lehetőséget kínál: a ROM-ban lévő TI-BASIC-et vagy az "Equation Calculator"-t, amely egy egyszerű számológép. A TI-99/4A-nál ezt az opciót elhagyták, ezáltal a ROM 5 KByte-tal kisebb lett.
- Billentyűzet:
Nagyon távol áll attól amit ma felhasználóbarátnak hívunk. A nagy billentyűmezőn kis zsebszámológép-billentyűk vannak. Ez az írógép billentyűzethez szokott felhasználótól sok gyakorlatot és türelmet kíván.
- Audio:
A TI-99/4 és a TI-99/4A ugyanazt a hangchipet tartalmazzák, a TMS9919-et. A TI-99/4-nek azonban beépített hangszórója és hangerőszabályzója van. Továbbá a konzol elején van egy fejhallgató bemenet, melynek használata kissé veszélyes, ugyanis a gép induláskor velőtrázó sípolással vagy brummogással indul!
- Külső egységek:
A tápegység dupla akkora mint a TI-99/4A-nál, valamint a két gép tápegységei nem kompatibilisek egymással. A külső modulátor PAL TV-re és RGB monitorra kínál csatlakozási lehetőséget. A modulátorok (99/4 és 99/4A) különböző csatornákat/frekvenciákat használnak.
Paraméterek
- Megjelenés éve: 1979
- Processzor: TMS9900
- Sebesség: 3,3 MHz
- RAM: 16,25 KByte (ebből 256 Byte 16 bites hozzáféréssel a CPU-nak)
- ROM: 31 KByte (TI Basic-kel + számológéppel)
- Grafikus chip: NTSC: TMS9918, PAL/SECAM: TMS9929
- Szöveges mód: 40 x 24
- Grafikus mód: 256 x 192, 32 x 24 (max. 32 Sprite)
- Színek: 16 (ebből egy átlátszó)
- Hang chip: TMS 9919 Complex Sound Generator, 3 hullámforma (mono), 1 zajgenerátor, bepített hangszórók
- Billentyűzet: 41 zsebszámológéphez hasonló kemény műanyag gomb, QWERTY
- Meghajtó: -
- I/O: 1 x modul, 2 x bővítés, 1 x audio (fejhallgató),1 x kazetta (450 Baud), 1 x joystick, 1 x monitor
1981-ben jelent meg a TI-99/4 követője, a TI-99/4A. Elődjéhez nagyon hasonlít, azonban lebutított ROM-ot tartalmazott és már írógép billentyűzettel (bár nem standard) volt ellátva.
Európában leginkább az ezüst/fekete házas gép ismert, de van egy bézs színű modell is, amely azonban csak kinézetében különbözik, belülről teljesen azonos.
A TMS9900-as processzor 3,3 MHz-el tud működni, ebben a gépben azonban 3 MHz az órajel. Ez a saját idejében nagyon gyors volt. Sajnos a processzor sebességét "letöri" az extrém lassú BASIC, így a programok lassabban futottak a 3 MHz-es TI-99/4A-n mint az 1 MHz-es C64-en! Mivel a BASIC nem valami szenzációs, így ehhez a géphez az első bővítőmodul általában egy Extended Basic volt.
A TI 99/4A négy megjelenítési módra képes:
- Graphics I (standard képernyő): 32x24 jel, 16 szín
- Graphics II: 256x192 pixel, 16 szín, minden pixel egyenként elérhető (de mindig csak egymás mellett lévő 8 pixel színezhető egyszerre
- Multicolor Mode: 64x48 pixel, 16 szín, minden pixel egyenként elérhető
- Text Mode (pl. TI-Writer): 40x24 jel, monokróm
A 16 szín igazából csak 15, mert egy átlátszó. A TI99/4A egyszerre 32 sprite-ot tud megjeleníteni (az összes megjelenítési módban!), Extended Basic alatt ez 28-ra csökken.
A grafikus chipek, a TMS9918A/28A más gépekben is megtalálhatók, pl. az MSX gépekben és a Colecovision konzolban.
A TI-99/4A-hoz készült jó pár különleges kiegészítő, mint pl. a beszéd szintetizátor, mellyel a gép angol szavakat és mondatokat tud megszólaltatni (a hallgató jóindulatára van szükség :-) ).
Még érdekesebb az Expansion System, ami beépített floppyval és bővítőkártya bemenetekkel rendelkezik.
Összesen nyolc (!) bővítőkártyahely van, egy ezek közül a floppy vezérlőjének van lefoglalva. A maradék bővítőhelyekre pl. memóriabővítést, RS-232 és parallel I/O kártyákat, SCSI hostadaptert lehet bedugni. A beépített floppy egy 5,25" -os meghajtó, meglehetősen kevés, 80 KByte tárolókapacitással. A bővítőnek saját tápja van, így nem terheli a TI 99/4A gyenge trafóját. Az Expansion System-et csak assemblerből vagy Extended Basic-ből lehet programozni, a standard Basic-nek nincsenek parancsai ennek elérésére.
Természetesen készültek játékok is a gépre, szám szerint 227, melyek nem tudták felvenni a versenyt a két legnagyobb konkurrens dömpingjével. Minőségben többet tudna a gép a Spectrumnál, de a C64 lehetőségeit mégis jobban kihasználták az évek alatt
Paraméterek
- Megjelenés éve: 1981
- Processzor: TMS9900
- Sebesség: 3 MHz
- RAM: 16 KByte (bővíthető 48 KB-ra)
- ROM: 26 KByte (felső korlát nélkül bővíthető)
- Grafikus chip: NTSC: TMS9918A/TMS9928A, PAL/SECAM: TMS9929A
- Szöveges mód: 40 x 24
- Grafikus mód: 256 x 192, 64 x 48, 32 x 24 (max. 32 Sprite)
- Színek: 16 (ebből egy átlátszó)
- Hang chip: TMS 9919 Complex Sound Generator, 3 hangszín (mono), 1 zajgenerátor
- Billentyűzet: 48 írógépbillentyű QWERTY
- Meghajtó: -
- I/O: 1 x modul, 1 x bővítés, 1 x FBAS, 1 x kazetta, 1 x joystick
1983 elején és közepén mutatták be az új modelleket, a TI-99/2-t és a TI-99/8-at. A veterán TI-99/4-nek az árát ezzel egyidöben lecsökkentették, hogy a konkurens Commodore VC20 és Timex T/S 1000 (Sinclair ZX81)-el versenyben maradjon. Ez a terv azonban nem vált be, mert ugyanúgy ahogy az Atari, a TI is pénzügyi nyomás alá került és úgy döntött, hogy teljesen visszavonul az otthoni számítógép piacról. A TI-99/2 és TI-99/8 modellek soha nem kerültek sorozatgyártásra, a TI-99/4A gyártását is beszüntették 1983 végéig és az összeset jóval áron alul eladták.
Texas Instruments Basic Computer 99/2
Texas Instruments Computer 99/8
Még ugyanebben az évben jött ki a Compact Computer 40 (CC 40), ami egy hordozható gép volt, egysoros LCD kijelzővel és beépített BASIC-kel. A CC40 után a TI sajnos nem készített több mikroszámítógépet.
Utolsó kommentek