HTML

IDDQD

Félkomoly játékblog azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.

Itt támogathatsz minket

PayPal:

Patreon:

 patreon_fejlec_kicis.png

Utolsó kommentek

Heti retro: Neuromancer

2014.07.01. 07:00 Stöki

Harminc éve jelent meg a Neuromancer, és erről nekünk is meg kell emlékeznünk, hiszen bár film nem, videojáték készült belőle. William Gibson klasszikusa ordított egy jó játékadaptáció után, és meg is kapta. (Egyébként meg a könyv fordítója párszor már tiszteletét tette a blogon a kommentekben.)

DavidByrneinNeuromancer.jpg

Kezdjük mégis egy filmes tervvel. Miután Gibson megírta a regényt, a videojáték-jogokra nem valami játékcég csapott le, hanem az LSD-pápa Timothy Leary. A pszichedelikus drogokat propagáló pszichológus úgy képzelte, hogy a soha el nem készült Neurománc-film egy játékkal egészülne ki, ami egyfajta interaktív regény volna. A projekthez meg is nyerte írónak William S. Burroughst (Meztelen ebéd), a zenét pedig a Devo nevű progresszív banda szerezte volna, de végül nem jött össze az egész. Hogy miért nem, azt nem tudni. Eleve az egész tervről nagyon kevés maradt fenn, tavaly a Wired próbálta összeszedni a kevés infót, akkor közölt egy-két artworköt is a készülő játékhoz (fent az egyik, lent pedig egy promóféleség a filmről).

Akárhogy is, Leary végül lepasszolta a jogokat, hogy egy hagyományos videojáték készülhessen – ezért találjuk meg a nevét annak a Neuromancer-játéknak a stáblistájában, amit az Interplay fejlesztett és az Activision adott ki 1988-ban (bár akkoriban éppen Mediagenicnek hívták az Activisiont). Interplay, nyolcvanas évek vége – ez bizony a cég aranykora, amikor olyan jóságok születtek ott, mint a Bard's Tale III vagy a csodás Wasteland. A Neuromancert is a Wasteland-csapat nyerte meg, ami mindenekelőtt a cégalapító Brian Fargót jelenti (itt producer volt). A játék fő programozója és vezető fejlesztője Troy A. Miles lett (az ő nevét őrzi a címképernyő), a többiek pedig: Michael A. Stackpole és Bruce Balfour fejlesztők és Charles H. Weidman III grafikus (Stackpole nevét Battletech-regényekből is ismerhetjük). A zenéről annyit érdemes tudni, hogy a Devo Some Things Never Change című száma azért belekerült prüntyögi változatban.

A fejlesztésről sajnos nincsenek fellelhető sztorik. Abból kiindulva, hogy a könyv 1984 nyarán született, utána Leary biztosan elvert egy-két évet a tervére, de az Interplay-játék már 1988-ban kijött, nekem az következik, hogy nagy drámák nem lehettek fejlesztéskor. Egy profi, összeszokott csapat készítette a programot. A játék C64-re, Amigára, Apple II-re és DOS-ra jelent meg, és a kritikusok eléggé szerették, több szaklapnák is az év legjobbjai közé került.

Műfaját tekintve a Neuromancer hagyományos kalandjáték volt, mászkálni kellett benne, beszélgetni, információkat, tárgyakat gyűjteni. Két dolog viszont nagyon feldobta. Az egyik maga a regény környezete, ami ritka hangulatos volt – ugyanakkor a játék csak lazán követte a könyv cselekményét, bátran eltért tőle (például a befejezés is más volt), és nem vette túl komolyan saját magát (voltak benne érdekes poénok, például a mesterséges intelligenciák popkulturális utalásokkal vicceltek, megidézve akár a 2001: Űrodüsszeia HAL 9000-esét).

A másik nagy dobás a mátrix volt. Nem az, amiben napszemüveges emberek kungfuznak, hanem a regényből ismert kibertér, ami elég sokat szerepelt a játékban. Hol egy-egy védőprogram (úgynevezett JÉG), hol egy MI keserítette meg a játékos életét, de ha mátrixolás előtt a felszerelkezett a megfelelő képességcsipekkel és szoftverekkel, akkor eséllyel vette fel a harcot akár a címszereplővel is. Ha meg nem, akkor beigazolódott a régi cyberpunk mondás – miszerint aki másnak armitage, maga esik bele –, és egy agyi restart után lehetett még gyúrni a kibertérre. Ez a visszatérő adatháló-látogatás, illetve az ott folyó – és kicsit a szerepjátékok varázslatrendszerére emlékeztető – harcok kiemelték a Neuromancert a hagyományos kalandjátékok közül. Cserébe viszont a való világban játszódó beszélgetős-emailolvasós információgyűjtő szál elég lassan gombolyodott, csak hogy valami kis kritikát is mondjak.

Sajnos azt sem tudtam kideríteni, mennyire fogyott jól a játék. Minden erénye ellenére elég furcsa madár volt a piacon, de mégis csak egy sikerkönyvet dolgozott fel, szóval bármit el tudok képzelni. Kommentekben jöhet bármilyen plusz info, vagy akár csak kedves élmények a játékkal.

Aki esetleg ki szeretné próbálni, itt találja a C64-es verziót (hozzá emulátorok itt), ez a DOS-os (hozzá DOSBox itt), és érdemes elolvasni azt is, mit írt róla anno a CoV. És mivel múlt héten kimaradt a rovat, a héten lesz még egy hardveres Heti retro is.

977977175-00.jpg

36 komment

Címkék: retro interplay neuromancer heti retro jatek

A bejegyzés trackback címe:

https://iddqd.blog.hu/api/trackback/id/tr886462725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Savior 2014.07.01. 08:34:37

Kicsit rövid, szívesebben olvastam volna többet erről a játékról. Gyerekkorom egyik nagy kedvence, többek között azért is, mert a sok CoV-ban látott játék közül az egyik, ami megvolt. Hát még akkor mennyire örültem, amikor egy ott le nem írt pénzhez jutási módot találtam. :)

Az Interplay tényleg nagyon jó dolgokat csinált akkoriban; szerepjáték szinten nálam mondjuk a Dragon Wars üti a Wastelandet, egyszerűen felülmúlhatatlan a hangulata (mondjuk már sokkal később, PC-n szereztem csak be...). Ennek a játéknak a hangulata mondjuk tényleg nem sokban hajaz a könyvére, de mint kalandjáték, jól áll neki a kicsit lazább megközelítés.

Egyébként Stackpole szerintem jobban ismert pl. a BattleTech regényeiről, ezt is meg lehetett volna említeni.

Stöki · http://iddqd.blog.hu 2014.07.01. 09:14:45

@Savior: Én meg szívesen írtam volna többet, de tényleg kevés az infó, az emlékeim meg ködösek. Amúgy a rovat első cikkei sem voltak hosszabbak, sőt: iddqd.blog.hu/2010/03/24/szerdai_retro_wizard_of_wor

Stackpole-t beleírtam.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2014.07.01. 09:26:46

ez a stackpole nem azonos egészen véletlenül a regényíró stackpole-lal?

2014.07.01. 09:36:06

"eséllyel vette fel a harcot akár a címszereplővel is" - dude, spoiler alert! :D

apró typo - Midnen erénye ellenére

Csobodaj · http://civ4bts.blog.hu 2014.07.01. 09:37:35

Jaj, de szép kellemes emlékeket sikerült élesztenetek bennem! :D Ez a játék volt az egyik nagy élményem anno a jó kis C64-en. Fél kézben a CoV másikban a klavi, jaj azok a régi szép idők!

megott 2014.07.01. 09:40:15

Hopp az első képen a Talking Heads (nem kell bemutatni a 30-on felülieknek) énekese David Byrne. :)

Bár nem volt C64-em, de a barátomnál kb 2 hétig játszottuk, soha nem akart vége lenni, de azért imádtuk.

Serathis 2014.07.01. 09:40:16

Nincs szavazás a köv retroról? :(

Papichulo 2014.07.01. 09:56:00

Vicces, hogy a CoV cikkben a regeny irojat Mark Gibson-kent emlegetik :)

Amugy nagy kedvencem volt a jatek, hatalmas hangulattal.

Stöki · http://iddqd.blog.hu 2014.07.01. 09:58:38

@Felsmukk: Nincs, mert már megvan, mi lesz - szintén aktualitáshoz kapcsolódik. Aztán abban már lesz szavazás.

Void Bunkoid 2014.07.01. 10:17:25

Ú,a cov mekkora kemény beszkennelve. Most röhögök azon, hogy a sok - ha jól emlékszem annak idején nagyon vagány angol szlengszó is volt rá, "swapper" :D:D:D - kalózprogramcsereberélő az apróhirdetéseknél ott virít névvel, telefonszámmal, sokszor postai címmel (és ha netán a család nem hagyta el azt a házat, akkor jó eséllyel meg is található valaki a címen, aki meg tudja mondani az illető jelenlegi hollétét).

Ha kitalálja valaki, hogy ezek a cuccok nem évülnek el, akkor jajnekik, amikor értük megy a tek :)

load error 2014.07.01. 10:34:50

"A zenéről annyit érdemes tudni, hogy a Devo Some Things Never Change című száma azért belekerült prüntyögi változatban."

Nem prüntyögi volt az, hanem digi. Mivel a C64 csak 4 bites digit tudott lejátszani, a hangerő folyamatos állítgatásával, úgy szólt, mint egy kazetta, amit hússzor átmásoltak. A hangszóróról felvéve.
www.youtube.com/watch?v=zxheTDXZG7k

Illetve mégis volt prüntyögi változata is:
www.youtube.com/watch?v=Ib8IYfcOnWU

Nem tudom. Ami nekem megvolt, az digiben nyomta a főcímet. Passz. Lehet leporolom az emulátort.

con-troll 2014.07.01. 11:03:17

Stackpole írta a Mutant Chroniclesből magyarul is megjelent Örjöngést. A regény műfaja kb. mutánsos gótikus cyberpunk fantasy scifi. :)
moly.hu/konyvek/michael-a-stackpole-orjonges-i-ii

William Gibson pedig cameozott egy mini-sorozatban (3 rész, 6 óra), a Vad Pálmákban ( www.imdb.com/title/tt0106175/fullcredits?ref_=tt_cl_sm#cast ). Volt köze annak is a cyberpunkhoz, bár az is elég egyedi hangulatú, történetű film volt.

anarchoid · http://www.stormriders.hu 2014.07.01. 11:04:59

@Void Bunkoid:

swapper az rendesen a democsapatok kapcsolattartoit jelentette akik a prod -okat postaztak korbe (ugye internet hirbol sem volt) emlexem azokra a belyeggel trukkozos idokre ;)

szoval ilyen tolvaj nyereszkedore vetek pazarolni

amugy szerintem ahogy teis es masokis a progszolg -al keveritek ossze, ok arultak jatekokat a cov-okban

hogy ne csak offoljak, nagy goibson rajongo voltam/vagyok egyik haver neuromancer-bol valasztott nicket maganak ;) es sajna akkoriban meg csak abaratkoztam az angollal nemsokra jutottam egy angolnyelvu kalandjatekkal...

de a softokra maig emlexem comlink v3.0 meg ilyenek ;) ha jolremlik

Bobby Newmark 2014.07.01. 11:14:38

@anarchoid: "egyik haver neuromancer-bol valasztott nicket maganak"

Megesik az néha... :P

SakmaN · http://www.sargakazi.hu 2014.07.01. 11:55:26

Húúú... nagyon keveset és nagyon régen játszottam vele. Annyira emlékszem belőle, hogy ha nem volt ZS-nk, akkor el lehetett adni a szerveinket, kaptunk helyettük "olcsó műanyagokat"... :-D Rá fogok nézni.

Egyébként nem véletlenül nem lett belőle film, mert hogy a könyv - mint regény - borzasztóan rossz. Eszement jó ötletek vannak benne, valóban Sci-Fi alap, elvitathatatlan. Nem véletlenül nyúltak le belőle más írók szinte mindent, de így szület(het)tek jó könyvek, filmek.

armitage 2014.07.01. 12:11:03

de jó ilyen cikket olvasni, és alkalom arra, hogy ismét tiszteletemet tegyem, már csak azért is, mrt anno pont ez a játék vezetett el a regény a magyar fordításához.
Persze előbb még megírtuk a CoV-ba a normálisabb ismertetőt: rajzoltam térképet, összeállítottam az adatbázisok, szoftverek, zónák és MI-k táblázatát, de hogy CoVboy honnan szedte a "Mark" nevet Gibsonnak, azt már akkor se értettem.

Tojásos Nokedli Fejes Salátával 2014.07.01. 12:39:41

Neuromancer! Hogy imádtam a játékot és a Gibson könyve(ke)t is! A kedvencem a híd trilógia, de most nem olyan rég is írt egy új trilógiát (érdekes, idővel egyre közelebbi jövőben játszódnak, a legújabbak konkrétan itt és most :) )

@Bobby Newark , @Armitage : És még milyen sűrűn :D
(és elnézést hogy leBobbyztam, Gróf úr :D )

The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) 2014.07.01. 13:00:54

Ezzel bizony nem játszottam, de azért van néhány okostojás megjegyzésem ;)
Tényleg nem készült belőle sosem film, de a Johnny Mnemonicban (ami Gibson azonos című kisregényéből készült középszar film volt) elég sok minden visszaköszön a regényből.
A Devo zseniális, korát megelőző együttes volt, sajnálatosan kevesen ismerik (bár a Ready Player One óta talán ez megváltozott).
Nagyon örülök, hogy @megott kolléga felismerte David Byrne-t, a Talking Heads megint csak óriási zene volt :)

armitage 2014.07.01. 14:06:28

@The Drunken Master (a.k.a. Eltiron):

A "Some Things Never Change" így, 8 bites változatban pittyegve az igazi, mint ahogy a játék is a C64-es verzióban volt a legtetszetősebb. És azok a hangeffektek! Emlékeztek még a cybertérben a Debug funkció aktiválásának kísérőhangjára? Meg a hülye poénok, House of Pong és Holy Joystick, a spammel reklámozott, önveszélyes szoftverek, PikUpGirls és társai. meg a chipekkel nepperkedő Emperor (még jó, hogy nem Commander) Norton stb.

(Az egész egy jópofa, vicces, fura kalandjátéknak tűnt, egészen addig, amíg a velünk játszó, magát szerényen csak Brainnek nevező coder barátunk száján ki nem csúszott az, hogy "Nekem ez megvan könyvben." A többi már történelem.)

Celtic 2014.07.01. 15:06:13

Ah, igy mar ertem, mit keresett Leary a jatakban :)
Ha jol remlik, az egyik ROM chip is az volt (bar asszem tokmindegy volt, melyiket valasztotta az ember) meg idezgettek is a PAX-on. Vagy vmelyik adatbazisban lehetett rabukkanni az irasara en meg tokre nem ertettem, mit keres itt az LSD-guru.

De teny, az egyik legjobb program volt, amivel jatszottam. Egyszer valaki fel akarta ujitani (sajna csak techdemo van belole, az is Quick Time 5-ost igenyelt asszem), nagyon hangulatos lett volna.

Jaigen, a plusz bank betorest (kb. a masodik legnagyobb penzt hozta a jatekban) en is megtaltatam. Asszem, csak annyi kellett, hoyg ne rogton Szabadpartra menjen az ember, hanem a rasta pilotaval utazzon/beszelgessen.

armitage 2014.07.01. 16:39:58

És ahhoz képest, hogy Neuromancer, a játék merít pl. a Count Zeróból is

anarchoid · http://www.stormriders.hu 2014.07.01. 16:55:26

@Bobby Newmark: B.N az egy masik konyv ha jolremlik

@armitage: no comment (jo nick) ;)

anarchoid · http://www.stormriders.hu 2014.07.01. 17:01:54

mellesleg most hogy eszembejut, ocsemnek is neuromancerbol van a nickje ;) case kiberdeckje ;) ;)

Komojtalan 2014.07.01. 18:34:02

Ez is egy olyan játék volt számomra, amelyik CoV -ban nagyon jól nézett ki, viszont kipróbálva egyáltalán nem tetszett. Valószínűleg köze van hozzá az angol nyelvtudás hiányának, bár voltak akkoriban kalandjátékok amelyikben másoltam csak a szöveget az újságból/könyvből és mégis tetszett.

Savior 2014.07.01. 21:00:54

@anarchoid: Ha! Most, hogy mondod, én a laptopjaimnak adom azt a nevet már nagyon régóta. :)

Amúgy szerintem nem keverik, volt ugye egy hirdetések rovat is...

Bobby Newmark 2014.07.02. 12:30:45

@anarchoid: Nyilván, de ugyanaz a trilógia, sztori.

yoghurt 2014.07.02. 13:53:19

A hardwired.hu erősen épít a Neuromancer világára

Bobby Newmark 2014.07.02. 19:26:56

@yoghurt: Nem csoda, ha az egyik alapító nickje (Dixie) Flatline.... :P

Bobby Newmark 2014.07.02. 19:28:08

Egyébként a felső képen ez a ruha inkább emlékeztet Paul Atreides vizeletcirkulálós dűneruhájára, mint bármi egyébre...

carp3tm0nster 2014.07.04. 15:42:49

eladó Ono Sendai vagy Samurai Seven deck-ek... valaki?:-D

tükörfúró 2014.08.10. 18:11:04

Istenem bakker, mondjatok már 88ból (!!!) egy 4 lemezoldalas mászkálós realisztikus oldalnézetes beszélgetős (de nem szöveges!!) kalandjátékot... C64-re!

Nem ám 90es évek meg newcomer, nemnem, 90előtt mi is volt? ja lastninja és ájulás...akkor ez MI?!?

Ott volt egy komplett óriáscég cinemaware, és mindekit fel kellett mosni mikor kijött a D.o.t.c...

namost akkor ehhez képest...??!?

Digizene intró, ezer képernyőnyi helyszin, rengeteg szereplő, lehetőség, skill, játékmenet..

Olyan bonyolult játéklogika, hogy talán a 100x-os gépteljesitménnyel és jó fél évtizeddel később berobbant dune1-ben volt először újra hasonló.

Lassú játékmenet? Egy időben avval szórakoztunk, hogy miután xarrátörtük és mindig 99999 pénzekkel, full skillekkel indítottunk, mindent kijátszottunk, kitapasztaltunk, lemeccseltünk, akkor mindenféle shortcutot, bugot, kihagyható lépést kipróbáltunk, amig beszorultunk, megőrült a játék, vagy ~10perc alatt "nyertünk", vagy épp olyan helyzet lett, hogy soha nem lehetett már végigjutni....majd ezekbe a trükkökbe teljesen bele nem untunk végül.

Próbáltuk visszafejtegetni is, de már a gyorstöltője sem tul érthető, néha olyan érthetetlenül és gyorsan változik a ram tartalma, egy-egy cucc, hiába vagyunk "ugyanott", egyszerűen nem ugyanazon a cimen fut, oda-vissza lépve pár képernyőt aligalig hasonlit a memóriakép is, végül teljesen elkedvetelenitett és feladtuk.

Igazi megagame, valami szuperzsenik kódolhatták, máig el nem tudom képzelni hogyan vagy miként..

Anno csak feltételeztük hogy más, komolyabb, nagyobb gépeket használhattak, amigát, pécét, stb..ami a korszakot tekintve nem lehetetlen, bár az emulátor technika és az egész krosszplatform téma még totál gyerekcipőban járt.

Akkori C64-es szemszögböl akkor is elképzelhetetlen teljesitmény az egész.

Szószerint éveink mentek rá, ehhez képest a legtöbb korszakbeli játék hamar beleunható ügyességi vagy kitapasztalható butácska stratégia, ahol ha a pár "trükköt" ujra és ujrajátszva elkapod, már unalmas, mert onnantol csak ezeket kell nyomni a sikerhez és sima pálya, monoton kattingatás végig.

Stöki · http://iddqd.blog.hu 2014.08.10. 18:18:23

@tükörfúró: Mondasz valamit. Valszeg nekem azért nem ütött akkorát, mert csak 1992 környékén találkoztam vele.
süti beállítások módosítása