Gondolom, többeknek megvan minden idők egyik legelborultabb mémje, a Nyan Cat, ami olyasmi, mint a Csillámfaszláma, csak kicsit idegesítőbb. Aki mégis kimaradt volna belőle, annak gyors összefoglaló: egy fehér macska, aminek a törzse egy pop-tart (amerikai édesség), repül az űrben, szivárványt húzva, és közben olyan zene szól, amit már egy tizedmásodperc után is ki akarsz kapcsolni. És ha ez nem lenne elég, a Nyan Catnek van gonosz ellenpólusa is: Tac Nayn, a gofritestű fekete macska, aki koponyás vörös háttér előtt szeret rohanni a semmiben a végtelenségig. Nézzük is meg a két mémcicát:
A mém pixeles, régi játékokra emlékeztető dizájnja megihlette J. R. Barker amerikai grafikust (még tavaly, de csak most találtunk rá a blogjára). Barker elképzelte, milyen lett volna Nyan Cat, ha az eredetije egy NES-játék lett volna. A grafikus a Konami korabeli doboztervét felhasználva elkészítette a képzeletbeli játék borítóját és hátulját:
Gyönyörű munka. Barker 1988-ba helyezi el a kitalált játékot, én akkor 13 éves voltam – ha akkor találkoztam volna ezzel a borítóval, egészen biztosan játszani akartam volna a Nyan Cattel. Koponyák, űr, a jó és a rossz, a fekete és a fehér, a gofri és a pop-tart örök párharca – ide vele. A borítóillusztráció egyébként nagyon bejött Barker olvasóinak, így akinek van erre húsz dollárja, meg is lehet rendelni printben a macskákat együtt is, külön is. Ez pedig az alkotó bejegyzése a mű születéséről. Aki pedig mindenképpen Nyan Cat-játékot akarna, ide kattintson.
Utolsó kommentek