A nagy kinectezés, move-ozás, retrózás közben ne felejtsük el, hogy ma indul be igazán az OnLive nevű on demand játékszolgáltatás, ami egyes szakértők szerint az egész játékipar jövőjét meghatározhatja.
A rendszert másfél éve mutatták be egy fejlesztői konferencián, és idén júniusban már pc-n elérhető volt. De az elmúlt pár hónap tesztüzemként is felfogható, Amerikában ugyanis ma jelenik meg a szolgáltatáshoz kapcsolódó mikrokonzol, és az OnLive készítői ettől várnak nagy áttörést. A mobiltelefonnál nem nagyobb kütyüt tévére kell dugni, a kütyübe meg egy szélessávú netet, és már lehet is jó pénzért játszani. A mikrokonzol és egy kontroller együtt 99 dollár, ami elég jó ár, ráadásul a vevők most 50 dollár levásárolható kreditet (tehát gyakorlatilag egy új játékot) is kapnak mellé. Az eredeti tervek szerint az OnLive-nak lett volna (és pár hónapig volt is) előfizetési díja, de erről a készítők letettek, már ingyenes a szolgáltatás.
Az OnLive lényege ugye az, hogy a végfelhasználónak nem kell költenie nagy teljesítményű hardverre, nincs megkarcolódott dvd, nincsenek patchek és update-ek, mert a játékok az OnLive szerverparkjaiban futnak. A júzer csak a képet kapja meg, állítólag 1,5 megabites netkapcsolattal szaggatás nélkül meg a játék alacsonyabb felbontásban, és hd minőséghez is elég 5 megabit.
Az ötlet tök jó, de hogy hogyan sül el, az erősen kétséges. Vannak, akik szerint ez a jövő, más elemzők erősen szkeptikusok. Én az utóbbi tábort erősítem. Egyrészt nem vagyok biztos benne, hogy az évtizedekig konzolhoz-pécéhez szokott játékosokban megvan már a fogadókészség egy ilyen szolgáltatáshoz. Másrészt ne felejtsük el, hogy ez nem egy videostream, itt folyamatos interakció van, aminek függvényében elő kell állítani a valós időben változó, lagmentes, 3D-s, csillivilli képet. Ez rengeteg erőforrás, és ha mondjuk egyszerre százezer júzer akar játszani, ahhoz irgalmatlan nagy szerverpark kell – lehet, hogy az OnLive alkotói akkor lesznek igazán bajban, ha sikeres lesz a szolgáltatásuk.
(via Kotaku)
Utolsó kommentek