A GamePro jó szokása, hogy fontosabb scifi játékoknál megkérdeznek tudósokat arról, mennyire hihetőek az adott játék fantasztikus elemei. Volt már ilyen cikk a Mass Effect 2 megjelenésekor, most pedig a Starcraft II-t vesézték ki így. Mi meg jól ellopjuk átvesszük forráshivatkozással.

Az Overmind, vagyis a zergek kollektív tudata hihető fikció, legalábbis ezt mondta a portálnak Gene Robinson, az Illinois-i Egyetem entomológiaprofesszora. A játékban ugye az Overmind nevű lény irányítja a zergeket, és a kis közkatona zerglingek annyira függnek tőle, hogy önálló akciókra nem is nagyon képesek (vagy csak nagyon korlátozottan). Az életnek pontosan ilyen szerveződését nem találni a Földön, de hasonlót igen. A méhek és a hangyák ugranak be először, hiszen ezeknek az állatoknak a populációiban van jelen az, hogy a sok ezer – vagy akár millió – egyed egyetlen közös célért dolgozik. Viszont éppen az Overmind hiányzik ebből a modellből (mert a hangya- és a méhkirálynő nem irányít sok mindent), bár az eredmény hasonló. Sőt, még a világhódítás is megvalósítható: 2009-ben felfedezték, hogy az argentin hangya egyetlen kolóniája uralja a szárazföldek kb. felét.

Sarah Kerrigan esete, a megfertőzött terranok, illetve a terranok ghostjai (amik protoss szövetekkel is rendelkező emberek) felvetik a kérdést, létezhetnek-e hibrid fajok. A válasz egyértelmű igen, egy faj DNS-e kombinálható egy másikéval. A GamePrónak nyilatkozó szakértő, Michael Alfaro, a UCLA evolúciósbiológia-professzora szerint a világban nap mint nap ilyesmi történik a transzgéniukus állatokkal machináló kísérletekben: emberi betegségeket is szoktak genetikai úton kísérleti egerekben előidézni, de csináltak már olyan kecskét, aminek pókselyem volt a tejében, nem is beszélve a zölden fluoreszkáló emlősállatokról (a fluoreszkálás egy medúzagén kifejeződése). Szóval Kerrigan átalakulásának alapjai nagyon is valósak és hihetők.

Az előbbivel határtéma a zergek asszimilációja, vagyis az, hogy a játék univerzumában a zergek képesek más fajok kedvező tulajdonságait beépíteni a saját DNS-ükbe. Az elgondolás alapja itt is hihető, mondta a fent említett Alfaro. Bár soha nem láttunk még pontosan ilyesmit, a tudomány úgy tartja, hogy a fotoszintetizáló növények is így alakulhattak ki. Egy széles körben elfogadott elmélet szerint az ősi növények (itt moszatokra tessék gondolni) átvették a fotoszintézis képességét egy baktériumtól, és mivel ezzel az új tulajdonsággal sikeresebbek lettek, az evolúció őket vitte győzelemre.

A kizsákmányolt Föld olyan toposz, ami már évtizedekkel ezelőtt megjelent a scifikben, és a Starcraft II-ben is megtaláljuk – a terranok azért mászkálnak az űrben, mert a Földön már 23 milliárdan voltak és már nem fértek el ott az emberek, akik amúgy is a végsőkig kihasználták a bolygó természeti kincseit. Ebből az egészből a 23 milliárd az, ami igazán hihetetlennek hangzik, ugyanis már most is túl sokan vagyunk ahhoz, hogy fenntartson a bolygó ennyi embert – mondja Charles A. Hall, a New York Állami Egyetem rendszerökölógia-professzora. A szakértők többsége szerint elértük az olajtermelés csúcsát, és tovább nem növelhető, és ez másra is kihat. Többek között ezért sem lehet a farmok összméretét a mostaninál sokkal tovább növelni – márpedig a mezőgazdaság gyors növekedése tette lehetővé az elmúlt 100-150 év demográfiai robbanását. A WWF egyébként is évről évre egyre riasztóbb adatokat hoz ki az egyes országok ökológiai lábnyomáról, szóval örüljünk, ha ezt a hétmilliárd embert eltartjuk valahogy.

A teleportálás alatt a tudomány kicsit mást ért, mint az űroperák: nem a teleportálandó dolog másik helyre történő azonnali mozgatását, hanem az eredeti tulajdonságainak tökéletes lemásolását, és ezek alapján egy másolat létrehozását a kívánt helyen (ezek után az eredeti megsemmisítése már fakultatív). Persze mit számít ez, ha a végeredmény az, hogy a protoss Stalker az egyik helyen eltűnik, a másikon meg felbukkan, és szarrá aprít egy sereg zerglinget. Azonban egyelőre nemhogy protoss hadigéppel, de egy szabad szemmel látható bármivel sem képes ezt jelenleg eljátszani a tudomány. A tudósok a részecskék tulajdonságait leíró kvantumállapotot próbálják egyik részecskéről egy másikra másolni, és ebben már vannak szép sikerek – mondta a GamePrónak Joshua Bienfang, a kvantum-telekommunikáció egyik amerikai kutatója. Csak a léptékek nem scifibe illők: ma nagyjából azzal szenvednek a szakterület tudósai, hogy egyetlen atomot tíz méterre elteleportáljanak. Egy átlagos emberi testben pedig körülbelül hétezer kvadrillió (7 * 10²⁷) atom található. Ezek tulajdonságait egyenként lemásolni és tökéletes másukat a megfelelő sorrendben felépíteni több ezer kilométernyi távolságban – ez még bőven scifi és még nagyon sokáig biztosan az marad.

A zergek utazása az űrben az utolsó téma, amiről a GamePro megkérdezett egy szakértőt – ugye több videóban is láttuk, hogy a zergek mindenféle szkafander és védőcucc nélkül rosszalkodtak az űrben, ahol pedig az ember másodpercek alatt meghalna. Meglepő lehet, de ilyesmire is láttunk már példát: 1969-ben a NASA felfedezett egy Streptococcus mitis baktériumot a Holdról visszahozott Surveyor–3 kameráján. A kamera bő két évig volt a Holdon, a baktérium az első jelentések szerint eddig vígan éldegélt a légkör nélküli égitesten – később többen megkérdőjelezték ezt mondván, a baktérium már a Földön került a kamerára. Akárhogy is volt, Harold Geller, a George Mason Egyetem asztrobiológusa szerint tudományos szemmel nézve nem túl hihető, hogy egy légköri nyomás alatt kifejlődött, bonyolult faj csak úgy pucéran utazgat az űrben.