Na, ünnepi leárazások, csomagban árult játékok, humble bundlék megvoltak, gondolom, a blog olvasói közül sokan vettek a napokban egy-két – vagy inkább egy-két tucat – játékot itt-ott, Steamen, GOG-on, meg ahol még volt holiday sale. Aki mondjuk tíznél többet vett, főleg annak ajánlom ezt a bejegyzést, amit ezzel a kérdéssel vezetnék fel: és mikor fogod végigjátszani azt a sok játékot?
Pár napja remek cikket írt a Kotakura egy veterán játékfejlesztő, Ethan Levy, aki a cikkben inkább játékosi oldalát mutatta be. Mint írta, ő bizony habzsolja a pc-s játékokat, annyira, hogy sokkal többet vásárol, mint amennyivel egyáltalán játszani tud. (A poszt címében azért terjesztettem ki a habzsolást T/1-be, mert úgy sejtem, az általam nagyon szeretett IDDQD-kommuna egy része is ebben a cipőben jár, legalábbis a facebookos megnyilvánulások alapján.)
Levy készített egy felmérést is, 1400 (főleg amerikai) játékost kérdezett meg a vásárlási szokásairól. A válaszokból elég érdekes dolgok derültek ki, és ezek függvényében Levy két részre osztotta a válaszolókat: az átlagos játékosokra és a megszállott gyűjtőkre.
Az átlagos játékosok játékaik 60 százalékát veszik nagy leárazásokon, teljes áron csak kb. 20 százalékukat. Az átlagos játékos az elmúlt évben 11-25 darab játékot vett, de ezek 40 százalékát nem is próbálta ki. E csoport tagjai átlagosan 18 játékot parkoltatnak várólistán, vagyis a teljes játékgyűjteményükből másfél tucattal egyáltalán nem játszottak még. Az átlagos játékos heti 15 órát játszik, vagyis napi bő 2 órát.
Megszállott gyűjtő a válaszolók 30 százaléka lett, az került ebbe a kategóriába, akinek legalább 50 olyan játéka volt, amit megvásárolt, de nem játszott vele. Ebben a csoportban az átlagos megszállott a játékok 80 százalékát vette nagy leárazáson, és csak 10 százalékát teljes áron. A megszállott gyűjtő 26-50 játékot vett az elmúlt 12 hónapban, de ezek 60 százalékával nem játszott, pedig átlagosan heti 20 órát játszik, vagyis majdnem napi 3 órát. Az átlagos megszállott gyűjtő körülbelül 100 játékot parkoltat a várólistán.
A továbbiakban Levy ír arról, hogy az AAA kategóriás játékok hogyan tudnak nyereségesbe fordulni a mindenféle akciós vásárok révén (mint a Sleeping Dogs, ami a leárazásai előtt még 1,75 milliós eladással is veszteséges volt), hogy az akciók milyen jót tesznek az indie fejlesztőkkel, és hogy a játékosok egy részénél hobbivá vált a játékgyűjtés, nekik nemcsak maga a videojáték okoz örömet, hanem a gyűjtemény bővítgetése is. Érdemes elolvasni az egész cikket, akinek pedig kedve van hozzá, részt vehet Levy új, a korábbinál alaposabb felmérésében.
A kommentekbe pedig várom az impulzusvásárlókat, megszállott gyűjtőket – magatokra ismertetek? Mekkora a várólistátok? (Nekem most kb. 20-25 játék, de én általában nem veszek olyat, amivel nem játszom, inkább azért gyűltek fel, mert egy ideje kevés az időm játszani.)
Utolsó kommentek