Volt ez a hír, hogy egy középiskolában valaki összeszurkált két srácot egy WC előtt, aztán kiderült, hogy valójában a könnyebb sérült bökte nyakon a súlyosabbat. Valószínűleg volt egy pillanat a kihallgatáson, amikor egy rendőr az előbbi fiú szemébe nézett, és megkérdezte: miért?
Annyi mindent lehet erre válaszolni, és aki már csinált hülyeséget, tudja, mi minden keresztülszalad az ember agyán egy szempillantás alatt. Nem tudom, csak úgy, a hangok mondták, Isten akarata, féltem, akármi. De amennyire én tudom, Magyarországon először hangzott el: egy videojáték miatt. Legalábbis, ha hiszünk a lenti, TV2-s hírnek, akkor ez történt. (Bocs mindenkitől a TV 2 nevében is, a stream nem az igazi.)
Tekintsünk el attól, hogy a Puzséros, Batmanes affér után most azért kezdjük el aljasul körberöhögni a Tények szerkesztőit, mert szerintük egy még meg sem jelent játékkal "játszott rendszeresen" a tettes (a videón a 2012-ben megjelenő Counter-Strike Global Offensive-ből látunk képeket, nem a korábbi CS-kből), tartsuk meg az energiát a Blikknek, ahol elképesztő ügyességgel fabrikáltak videojáték-ellenes kampányt a történtekből.
"Krisztián [...] háromszor mártotta kését Bencébe, azt képzelve, hogy a Counter Strike című brutális számítógépes játék egyik halálosztó harcosa." És az illusztráció:
Nyilván a Blikk fő profilja az, hogy felnagyítva, eltúlozva ad hírt közepes fontosságú dolgokról, így ne akadjunk meg a szóhasználaton. Az anyuka szerint fiával minden rendben volt, kicsit ugyan visszahúzódó, de korlátozták a gép előtt töltött időt... Nem értik. Segítek: nem az a lényeg, hogy a gyerek mennyit bámulja a monitort, hanem hogy mit lát rajta, és ki segít neki feldolgozni az agyát ért impulzushalmazt. Ha egy 14 éves srác másfél éve egy felnőtteknek szóló tevékenységgel üti el a szabadidejét, az azt sugallja, hogy esetleg a "most már kapcsold ki a gépet, fiam" szólamnál nagyobb energiát kellett volna öln... fektetni ebbe a dologba. Nem akarok pálcát törni senki felett, de a szülőknek el kell fogadniuk, hogy ha a gyerekükből megkérdőjelezhető tudatállapotú bűnöző válik, akkor lehet, hogy nekik, a nevelést végzőknek is szerepük van ebben a folyamatban.
(Hancu zárójeles megjegyzést hiányolt, tessék, itt van egy. A Blikk.hu híreiből szemezgetnék: Így mészárolt a csepeli banda, 120 métert futott lángolva a férfi, Négy embert vitt halálba az öngyilkos fiú, Véresre harapták a látogatót a majmok, és a slusszpoén: Lilu lesz Ördög Nóri műsorvezető társa. Ezt a tartalmat sem szívesen adnám oda önálló feldolgozásra a gyerekemnek...)
"Szerencsére" annyi minden történt tegnap még itthon a politikában, hogy nem ez az egyetlen hír, amin csámcsogni lehet, ez már eleve elveszi kicsit a kijelentés élét, de szerintem 2011. novemberében már nem lehet ezzel a dumával megvezetni senkit. Egyrészt mert 1950 óta számos dologról kiderült, hogy nem lesz tőle agyament barom senki, sem a rockzene, sem Elvis, sem a szerepjáték, sem a TV, sem Marilyn Manson nem dobott csavart a rajongók mentális fogaskerekei közé, ráadásul az elmúlt 20 évben felnőtt egy olyan generáció, amelynek szinte minden egyes tagja összefutott már hosszabb-rövidebb időre a számítógépes játékokkal, és mindenki tudja, hogy önmagában attól, hogy valaki sokat játszik, még nem lesz késelő idióta, vagy szigeten lövöldöző tömeggyilkos. Számos egyéb körülmény kell, például az, hogy a család ne ellensúlyozza a gép előtt töltött időt, a játékokban elkövetett bűnöket.
De lehet, hogy nincs igazam, hiszen általánosítok. A körülöttem élőket veszem alapul, és a munkatársaimat, akik mind megveszekedett játékosok, több évtizednyi monitor előtt elfecsérelt idővel. Elvenné a józan ítélőképességemet, hogy virtuális háborús bűnösökkel, bandavezérekkel, stricikkel, tolvajokkal élem a mindennapjaimat? Valóban elég lenne néhány kör Counter-Strike ahhoz, hogy megbökjek valakit, mert beáll elém a csapnál? Potenciális gyilkosok között tengetjük a mindennapjainkat, csak nem veszünk tudomást róla?
Az utolsó 100 komment: