@Lámadmirális: téleg nem vagy jó fizikából :)

amúgy a madarak nem tudnak repülni? aszittem...

@gpetersz: 2 A4-es lap osszetuzve bal felso sarkon, majd a fedlap lehajtva pont igy nez ki :)

@bonebear: Kb. 10 éve érettségiztem, tuti, hogy "sima" középiskolás tananyag volt a ferde hajítás. Akkor.

Hancu, csak nehogy úgy járj, mint én a felelőtlen viszkis ígéretemmel pár éve. :)

Igaz ez matek, de volt ilyen dolgozat:
1, Pannika plüss állatait szeretné sorba rendezni.

a, Hány sorrend képzelhető el, ha 1-1 tevéje, malaca, mackója, fókája, és kenguruja van?

b, Ha kap még 3 egyforma lila majmot hányféleképpen rendezheti sorba a plüssöket?

2, Hófehérke ezüst hócipőjét naponta 4 törpe tisztítja. Kettő kívülről szidolozza, kettő belülről takarít gázálarcban. (Ilyenkor tele van Hófehérke hótopánja!) Hány féle takarító brigád szervezhető a hét törpéből, ha a brigádon belül végzett munka nem számít?

3, Barney lakásának átkutatása közben Robin és Ted véletlenül ráakad egy fényképgyűjteményre. A fényképeken Barney látható egy-egy leányzóval. 46 fényképen szőkével, 26 barnával , 12 feketével, és hármon vörös hajúval. Mindegyik képről egy-egy óriás posztert készítenek Nem tőlem kaptad el? felirattal és elhelyezik a város forgalmasabb pontjain.

a, Hány plakátot kell a gyanútlan Lily Aldrinnek látnia ahhoz, hogy biztosan lásson 3 különböző hajú lányt Barney mellett?

b, Hány darab „A nénikédet!” tartalmú SMS kell a lányoktól kapnia Barneynek ahhoz, hogy biztosan mondhassa, hogy már szőke is küldött, ha minden lány csak egyet küld és csak a képeken szereplők küldenek?

4, A hét törpe benevez az Élenjáró vágathajtók éves versenyére. A gonosz mostoha a környék összes bányászát mosónővé változtatta, így más nem indul a versenyen. Hányféle dobogós sorrend lehetséges?

A mi generációnk az ilyet már akkor vágta, mikor még az anyaméhben forgolódott.
Mit tanítanak manapság????????

naaaaaaaaa. az ilyen feladatokon elhasalók simán mennek bme műszaki karra...

Találtam egy piaci rést: ezennel megszületett az 'Angry Birds - The Text Adventure' ötlete, lehet portolni HT1080Z-re, Primo-ra, vagy csak nyomtatóval rendelkező mainframe-re is.

@bonebear: A ferde hajítás benne van a gimn. anyagban.

kozegellenallas a vizszintes komponensben nincs? szel se fuj? ugy ertem a jatekban, mert sose Angry Birdoztem, mert ilyet en mar jatszottam 20 eve, akkor eleg volt, azert kerdezem.

egyebkent egy tanora egy gimnaziumban mondjuk 25 ezer forint, tehat gyerekenkent ezer. namost hanyszor jon elo az eletedben kiszamolando ferde hajitas, hogy annyira muszaj legyen mindenkinek megtanulni? fizetnel ezer forintot erte, hogy megtanuld? ha nem, akkor minek fizetteted ki masokkal, adobol?

@is: a játék, csakúgy, mint a példa, egyszerű, mint a faék. Tömegpontok vannak, szélcsend, slussz.

A "hányszor jön elő az életedben kiszámolandó ferde hajítás" kérdés meg egyrészt terelés (mert senki nem mondta, hogy ezt mindenkinek tudnia kell, csak azt, hogy aki nem tudja, az a FIZIKÁHOZ nem sokat ért), másrészt flamebait (mert most mindjárt azt mondom, hogy még mindig inkább erre fizessen az állam gyerekenként ezer forintot, mint arra, hogy melyik év melyik hónap hányadikán volt a königgrätzi csata - ilyen adatok tárolására a lexikon való, nem a gyerek feje:))

@kerdesek05: segíts kicsit, mi az a bme műszaki kar? :)
@magyar tarka nagy barom: '95 óta sokat változtak a kérdéseid :D utólag is köszönöm amit sikerült átadnod matekból

valaki kiszámolná, hogy a zöld (bumerángos) madarat mekkora szögben kell kilőni, ha t sec múlva fogják aktiválni a bumerángját? kösz

ez beugratós kérdés. egy madár nem elég, hisz köztudott, hogy csak sok lúd győz le egy disznót.

tovább arra egészen pontosan emlékszem, hogy a ferde hajítást mi már általános iskola első osztályában tanultuk. testnevelésből.

Na és mi a bánatért lenne ez akkora dobás? Aligha először fordulna elő ilyesmi dolgozatban, és ha igen, akkor mi van? Nem vagytok kicsit elmaradva az idővel? :)

A példa aranyos - bár nem hiszem, hogy a ferde hajítás képletezésének manapság középiskolai anyagnak kellene lennie. Ennél ezerszer fontosabb lenne az oktatásban alapvető önismeretet, együttműködést, kommunikációt, társadalom- és pénzügyi ismereteket tanítani.

Mindenki tanulta ezt úgy látszik, igaz eddig 2 ember írt megoldást, az egyik pedig nem volt benne biztos. Fizikatanárok vagyunk na.

@Grrr: "Ennél ezerszer fontosabb lenne az oktatásban alapvető önismeretet, együttműködést, kommunikációt, társadalom- és pénzügyi ismereteket tanítani."

Fizikából? Vagy ahelyett?
Nem tudom, melyik a rosszabb verzió.

Tudom, manapság nem divat, de könyörgöm, valami minimális kis természettudomány hadd maradjon már a tantervben a sok bullshit tréning meg szórakoztató fantasy műfajok (irodalom, hittan, lassan már a történelem is) mellett.
Máshol is tanítják. Nem véletlenül.

A pénzügyi ismeretek tényleg hasznos, és tartalmas is. De ez az önismeret, kommunikáció, együttműködés, peace, love, unity... ezek tipikus szabadon választható, házi dolgozatos, beadandós tárgyak max 2 kreditpontért. Illetve otthon anyunak-apunak kellene a gyereket bevezetniük ezekbe a rejtelmekbe.

bocs ez offtopic volt és szigorúan magánvélemény.

Ferdehajítás... Ilyet középiskolában nem kell tudni, mi viszont már tanultuk. Ehhez a feladathoz elég néhány szögfügvény, ami viszont középiskolai anyag. Annyi csavar lehet benne, hogy 2m-rel magasabban an a cél...

Ezt '86-ban, amikor volt már számtech fakt, áltisi 7.-ben, le is kellett tudni programozni. Mivel az iskolában akkor még C16 sem volt - csak 8.ban jött pár darab C+4 - mindezt egy TI-57 típusú programozható zsebszámológépen kellett elkövetni.
Mondjuk a számtech tantónéni speciel kémiaszakos volt, úgyhogy mint fizikatanárt nem tudom nevezni...

@flea: Szerintem meg mindkettőre elég a lexikon/net/ahol megtalálod. Én közgazdasági szakközepet végeztem ('92) és sosem értettem, minek erőltetik a fizikát/matekot azon a szinten, amin (tanáraink jegyezték meg komplett tankönyvi fejezetekről, hogy azt ők egyetemen tanulták). Ráadásul az utánunk következő évfolyam már fizikából is érettségizett! Minek?! Az elmúlt húsz évben fizikából SEMMIRE, matekból majdnem semmire nem volt szükségem abból, amit tanultam, pedig dolgoztam kőművesként, árusként, diszpécserként, nagyösszegű pénztárat kezeltem - főnökeim nagy megelégedésére. Az amerikai rendszer sokkal életszerűbb és jobban felkészíti az embereket az életre. Nem kell lexikonokat bemagoltatni az emberekkel. Volt osztálytársaim nagy része is elmondhatja ezt. A legjobb rendszer a LifeLongLearning, vagyis amire a legnagyobb szükséged van, ahová állász kínálnak arra megszerzed a képesítést - akkor. Fölösleges teletömni az agyat olyan információkkal, amelynek 90 %-át már a vizsga után elfelejti az ember. Mondom ezt úgy, hogy 4-es fölötti átlaggal érettségiztem és az utolsó 3 évben jeles volt az átlagom.

mókás látni a reakciókat, pedig szerintem az eredeti fizikai feladat adathiány miatt eleve nem is oldható meg. (hiányzik pl. a légellenálláshoz, ill. a röppálya számításához az adatok)

Vagy redukáljuk a feladatot egyszerű matematikai képletek számítására?

Hm...Ez azert gaz, mert a szakmam miatt naponta kell viszonylag egyetemi szintu matekot tartalmazo modelleket epitenem, de ehhez hozza se tudnek szagolni. Ugyanis gyenge kezu volt a fizikatanarunk gimiben...Mindig teevezgetem, hogy eloveszek egy gimnaziumi fizika meg kemia konyvet, ranezek a kovalens kotesre es a tobbiekre meg a sima alap newtoni fizikara, de hat az elet nem igy alakul.
Na mire kolykom lesz es idaig eljut, addigra muszaj lesz hogy be ne egjek...

@Süni Papa: Igen aki nem tudta megoldani a feladatot az nalunk is mindig adathianyra vonatkozott, meg en is eljatszottam ezt Bolyai versenyen de nem jott be. :)

lehet, hogy valamiben tévedek, de nekem elsőre ez csak egy trükkös gimis trigonometrikus matekfeladat, a háromszög egyik befogója 22 (m/s) a másik 6,65 (m/s) ezért a szög kb 17 fok

@is:
A középiskolai fizika, matek és bármi amit nem lehet kvázi beseggelni mint a kommunikációt nagyrészt nem arról szól, hogy használd azt a tudást a való életben. Egyikrészről olyan mélységben, hogy igazán pontos számításokat lehessen vele végezni csak egyetemen tanítják, másikrészről meg minek is.
A dolog lényege még mindig az, hogy talán a 25 nebulóból 5 hajlandó gondolkozni, megérteni mi van a feladat mögött, és nem csak azt látja, hogy "lol ilyen úgysincs az életben, mitnekem a másodfokú megoldóképlete!" Belőlük lesznek egyetemisták pl.

Sima szelekció ez is.

@Süni Papa:
Mármint mi hiányzik? Tömegpontokat számolunk, légellenállás nincs, a röppálya minden további nélkül kiszámítható, mert az egyetlen gyorsulás a g, amit ízlés szerint 9,81 vagy 10 m/s^2-nek veszel és jónapot.

Ha gondolod itt a három alap kinematikai egyenlet, állandó gyorsulás esetére, lehet próbálkozni:

I. v1 = v0 + a*t
II. x1 = x0 + v0*t + 0.5*a*t^2
III. v1^2 = v0^2 + 2*a*(x1-x0)

Komponensekre bontani (x,y) és hadd szóljon! ;)

Akit érdekel a megoldásom:
v1=55/2,5 m/s
v2=t*g=6,65 m/s
(ahol a 1/2*g*t-1/2*g*(2,5s-t)^2=2m )

@Lasombra:
Ehhez csak csatlakozni tudok, futottam már köröket sokszor, de lassan csak "anyanyelvi kommunkiáció", "fiszfaszismeret" és hasonlók maradnak a középsulikban. Tisztelet a kivételnek ofc.

@Crystah Mastah:
vicces, hogy egy ilyen pofon egyszerű 14 éveseknek szóló feladatot hogy sikerült így felfújni :o

nem tudom, a te megoldásod jó-e, mennyi is jött ki neked?

egy madár ferde hajításánál miért ne lenne légellenállás?

@Süni Papa:
Vicces hogy milyen sok buta ember van, és büszkék is rá. :o

Nem számoltam ki, miért tenném? "Kicsit" bonyolultabb dolgokat kell számolnom viszonylag sűrűn az egyetemen, leírtam a három egyenletet ami kell hozzá, szinuszt, koszinuszt ismeri mindenki, akit érdekel kiszámolja.
Valószínűleg egyszerűbben is ki lehet hozni, mechanikával egyébként is ritkán kell foglalkoznom, szóval az alapokon túl süsü vagyok hozzá.

Nincs légellenállás, mert
ad1., ez nem egy madár
ad2., mint a feladat szövege is mutatja "in the game".
egyéb kérdés?

Tudom, nem igazi, való életbeli példa, jaj, minek ezzel terhelni a fejet. Bezzeg ha alekosz benne lenne! :p

ja és ez egyáltalán ferde hajítás vagy a csúzli mérete is számít? :P

@Crystah Mastah:
persze, hogy játék, a valóságban miért lövöldöznénk madarakat?

@Süni Papa: hopps elszámoltam magam egy :)

a 1/2*g*t-1/2*g*(2,5s-t)^2=2m ből következik, hogy t=1,33s ennyit megy fel
ezért 2,5s-1,33s a lefelel idő, azaz 1,17s
s ezért a függőleges induló sebesség 1,33s*g=kb 13m/s (és nem 6,65 :)

tehát a háromszög befogók 13,22

@Süni Papa: nincs közegellenállás, mert nincs benne a feladatban.
A kérdés pedig a kezdeti hajítási szög volt.
Két egyenletből lehet a vízszinteshez mért α szöget meghatározni:
1.) 55m = v0*2,5s*cosα
2.) 12m-10m=(v0*2,5s*sinα)+((2,5s)ˆ2*g/2), ahol g értéke földrajzi hely szerint szabadon behelyettesíthető: haladóknak itthon 9,81 m/(sˆ2) vagy becslésnek 10 m/(sˆ2)

Nálunk az osztályban a legjobb matekos a derékszíjat x-el írta. Inkább szarok a madárra, de a következő kérdést ezen formában soha ne tegyem fel:"Ienkor kell felkelni?" Egyetemet végzett földimtől MSN-en küldött üzenete. Szomorú, hogy a hozzá hasonlókat egyáltalán középiskolába engedték. És tovább is. Van, akiből köztársasági elnök lesz. :)))))

@hackbard.celine:
sztem egyszerűbb az általam javasolt megoldás, mert

12m-10m = 1/2*g*t_fel^2 - 1/2*g*(2,5s-t_fel)^2
kb.:
2m = 25*t_fel - 31,25
t_fel=1,33

nem is kell hozzá még másodfokú egyenletet sem megoldani :P

@Süni Papa: ez nem másodfokú, csak két ismeretlenes.
v0-ra kell rendezni az egyenleteket, aztán ízlés szerint cos/sin alapján az értékek behelyettesítésével kiszámolni egy mezei kalkulátorral a szöget. Alapvetően vektoros a két mozgásegyenlet, de itt a blog írásmód nem engedi jelölni, szóval a g vektort negatív előjellel illik figyelembe venni.

szerintem az eredmény minden kétséget kizáróan : 42 !

@hackbard.celine: "nincs közegellenállás, mert nincs benne a feladatban"

DE! A 'népszerű játékban' mondja a példa,
márpedig ott VAN közegellenállás.

Hoppá.

@riviera: Igen ezzel én is így vagyok. Régen volt, de a 4jegyűben minden ilyen benne volt. Ami meg nem azt beleírtuk. :D

@tükörfúró: a konkrét feladat szempontjából értelmetlen szőrszálhasogatásnak tűnik, de azért válaszolok:
a www.rovio.com-on lehet erre találni érdemi hivatkozást?
Csak a próba kedvéért letöltöttem a telefonomra a free változatot: az első pályán semmi nyoma közegellenállásra utalásnak, de sem a beállításokban, sem az infók között nem lehet a fizikai modellről olvasni.

A középiskolai matek, sőt fizikaoktatásnak is az az egyik célja, hogy megtanítsa a kölköt gondolkozni.
Az itteni feladatot valójában nem ferdehajításként kell nézni, aztán mindenféle képletekbe helyettesítgetni, hanem annyi kell hozzá, hogy a madár (mint tömegpont), annyi ideig repül fel-le irányban, mint vizszintes irányban. Az előbbi egyenletes gyorsulás v0 kezdősebességgel (itt a v0-t kell kiszámolni, végtelenül egyszerű), a másik 55m/2,5s. A két sebesség, mint egy normál, mezei derékszögő háromszög két befogója szerepel. Aztán lehet tangeselni, meg cotangelselni, sőt ha valaki Pithagoras-t is ismeri, akkor (co)sinusolni.
Köszönöm

Az előbbi csak akkor érvényes, ha nincs közegellenállás.
De ha valaki oldott már meg ilyen feladatot, pl. dolgozatban, akkor kezdheti úgy, hogy feltételezi, hogy nincs közegellenállás.
Ha van közegellenállás, akkor durván elbonyolódik a helyzet. Kifejtsem?...

@flea: Hülye vagyok fizikához, de ehhez tudni kellene integrálni, nem? Olyan középiskola meg talán csak négy van az országban. Hol van itt behelyettesítés? Ja, itt alább írkáltak többek kinematikai vagy milyen egyenleteket, de ezek megértéséhez tudni kell, mi az az integrálás. Remélem, nincs olyan állat, aki ilyen képleteket tanítgat a levezetés elmagyarázása helyett.

@pantsula: OK, de arról, hogy az egyenletes gyorsulásnak mi köze az idő négyzetéhez, egy átlag középiskolában mit mondanak?

A levezetés elég egyszerű: a kezdeti (vízszintessel szöget bezáró) sebességvektor felbontható egy függőleges és egy vízszintes komponensre. A függőleges komponens mentén a mozgási energia helyzeti energiává, majd a holtponttól lefele helyzeti energiából mozgási energiává alakul. Ezért lehet a tömeget elhagyni, mert az m*g*h=(1/2)*m*vˆ2 egyenletből az m kiesik. A feladatban ezért nem is közölték a madár tömegét.
Integrálni egyáltalán nem kell a feladathoz, alapfokú differenciálszámítási ismeretekkel ezt talán még egy ló is meg tudná oldani. De szerencsére a négyjegyű függvénytáblázatban benne van, tehát még differenciálszámításra sincs szükség. :)

Jól emlékszem az egyetemi felvételim egyik példájára. (40 éve volt...) Ottan arról volt szó, hogy eldobunk egy labdát adott erővel és szögben, a kérdés az volt, hogy milyen távolságban pattan a földre másodszor.

@hackbard.celine: És honnan tudod vagy a max h-t vagy a végső v-t?

Leadtam a drótot apámnak. De jobb lett volna suliidőben kitűzni szerintem. :P

@hackbard.celine: Azzal tisztában vagyok, hogy lináris függvényt integrálni technikailag nem nehéz, de, hogy ezt miért tesszük itt, azt érteni kellene. És nem gondolom, hogy ilyen szempontból a differenciálás és az integrálás között lenne nagy különbség.

@Mister Gumpy: egyik sem szükséges a feladat megoldásához, mert a két mozgásegyenlet (ahogy fentebb írtam) v0-ra rendezhető, onnantól egyismeretlenes, mert a két oldalon sinα és cosα maradnak.

@Mister Gumpy: nem integráltunk semmit. A mozgásegyenletek ds/dt, illetve d2s/dtˆ2 (ha gyorsulásról van szó) formában írhatók fel, ahol s a pályavektor.

@Mister Gumpy:
Ennyi erővel minek tanítanak hullámegyenletet középsuliban, honnan tudjuk a gömbtérfogat ill. gömbfelszín képletét, meg mintha az a szimpla energia/munka meghatározása is integrálalapú lenne, és ezeket mégis röhögve használja minden középiskolás, általában képlet alapján. :)

A kinematikai egyenletek alapvető megértéséhez kb. annyi kell, hogy tudd mi az a dimenzióegyeztetés, illetve, miért lesz méter az eredmény, ha a sebességet idővel szorzod.
Nem kell túlmisztifikálni ezt, valószínű a legtöbb felnőtt sem tudja mit jelent az átlagsebesség pontosan.

@hackbard.celine: Ezeket érted te, értem én, de pl. Mister Gumpy nem fogja érteni, csak az esik le neki, hogy ez egy nehéz feladat, holott középiskolai alapfizika, meg egy kis alapszögfüggvénytan.

De ha nagyon szőrszálhasogatni akarok, a sebesség-idő függvény itt alapvetően egy egyenes, és az 1/2*a*t^2-s tag átírható 1/2*v*t alakba, ami egy szimpla derékszögű háromszög területének meghatározása, szóval el lehet ezt magyarázni integrál nélkül is.

@hackbard.celine: Ez: m*g*h=(1/2)*m*vˆ2 itt most nem helyes

Pontosabban helyes, csak nem ezt kell alkalmazni.

@is: Az egyik jó válasz arra, hogy miért is hasznos egy ilyen feladat, mert például segít az absztrakt és szimbolikus gondolkodás elmélyítésében. Abban, hogy hogyan lesz megfeszített csúzliból egzakt tudomány. De ahogy már előttem többen is leírták, főleg azért jó, mert egy ilyen feladatot nem lehet seggeléssel megoldani, muszáj gondolkodni hozzá.

A közhiedelemmel ellentétben a középiskola nem csak az oktatásról szól (szemben az egyetemmel), hanem a nevelésről is. A természettudományos tárgyak bár gyakran népszerűtlenek (mint ahogy az is népszerűtlen, hogy a sörért fizetni kell, mégis így van), még így is átvihetnek egy fontos leckét az élettel kapcsolatban, konkrétan azt, hogy az életben olyan dolgokat is el kell végeznünk, amihez esetleg semmi kedvünk nincs. A hasznosságukról nem kívánok vitába bocsátkozni, mert arról feljebb írtam már pár szót.

Aki nem tud egy vektort felbontani, attól hogy lehet elvárni, hogy kiszámolja a plazmatévére felvett svájci frank hitelének a törlesztőrészletét? Egy kamatos kamat számítás kb. egy szinten van ezzel nehézségben.

Az egy óra 25.000 forintba kerül dolgot meg nem tudom honnan szedted. Én tanárként egy óráért kb. nettó 1.200 forintot kapok, az mondjuk bruttó 1.500, ha az iskola rezsijét is beleszámítjuk akkor talán két rongy. Még ha a diákért az állam által kifizetett családi pótlékot is beleszámítjuk, akkor se jön ki nagyságrendileg sem ilyen összeg.

A fizikatanítás elméletileg tehát arról szól, hogy elemzésre, gondolkodásra nevelje a diákot. Gyakorlatilag pedig arról, hogy a sok száz diák között megtaláljuk azt a pár gyöngyszemet, akiből mérnök, fizikus, kutató, tanár, orvos stb. lesz. A többieknek minden bizonnyal meg van a maga egyéb tehetsége, bár a tapasztalat nem feltétlenül ezt igazolja :)

Matematika nélkül nem lehet érteni a világot, ez ennyire egyszerű, ez a legvégső tükör, ha így öt sör után szabad így fogalmaznom, maga az igazság kvintesszenciája :)

Mondom ezt biosz-kémia tanár létemre ;)

@pantsula: a röppálya függőleges komponense a kinetikus és helyzeti energia alakulásából adódik, a feladat megértéséhez nem árt tudni, hogy a tömegnek ezért nincs szerepe. Szerintem arra a felvetésre válaszoltam, ami a képletek bebiflázott alkalmazása helyett az értelmezésről szólt.

@Gergice: kémia tanári szakra idén a felsőoktatási felvételin országosan összesen 4 jelentkező volt...

@hackbard.celine: Hja, az idő nekem dolgozik, hamarosan válogathatok az állások között ;)

@Gergice: ez okés, gratulálok a következő millióhoz, de ki fogja a fulleréneket és a szén nanocsöveket elmagyarázni a kölköknek a gimiben 10-15 év múlva? :)

@hackbard.celine: Én igazán igyekszem, de nagyon nehéz elmagyaráznom mondjuk az egyensúlyi állandót olyan középiskolásoknak, akik például százalékot sem tudnak számolni. Idén egyetlen kémiából érettségizőnk sem volt...

Nem véletlen, hogy középsuliban is a 7. osztályos anyaggal kezdem, mert általános iskolában valahogy semmi nem ment át belőle :(

@flea:
@dawey:

+1 fazekasos, most leszek végzős higanynál. még mindig minden hallható az említett mondat. :)

@gpetersz: már pedig a fizikusoknak/fizikatanároknak van humoruk, ajánlom szemezgess itt:

ortvay.secureweb.elte.hu/hmain.html

"A régi birodalom hívei nem adják fel! Néhány sikertelen prototípus és hosszas tervezés után végre elkészült a 42.
Halálcsillag, és egyenletes sebességgel útnak indul egy titkos bázisról..."

@is: No hát én meg azért nem adnék két fillért se, amit irodalomból tanítottak, 1:1..

Nah!!
Kedves gyerekek:
30 fok 42 fokperc
Addig számoljatok, míg ez ki nem jön és akkor adjátok be! :D

@timarg: nálunk simán voltak 2000-ben ilyen feladatok az Apáczaiban Holics tanár úrnál:):):)

@madbence: persze egy darab egyenlet, de melyik!?
a fizika erről szól, hogy melyik az az egy egyenlet, ami jó lesz. :D

Amúgy itt a halászcsárdában-is-rántotthúst-rendelek szintű fantáziával ellátott országban ilyen fizikatanár nemigen van.

@pizsama: aztak.rva, ezt még nem halottam :D

A feladat megoldása: Mighty Eagle :)

@szcsongor: hát az attól függ, hogy hol.
még meg nagyon is.

@Gergice:

"Matematika nélkül nem lehet érteni a világot, ez ennyire egyszerű, ez a legvégső tükör, ha így öt sör után szabad így fogalmaznom, maga az igazság kvintesszenciája :)

Mondom ezt biosz-kémia tanár létemre ;)"

És mennyire igazad van! Mondom ezt közgazdász létemre.

Az egész bejegyzésed nagyon szimpatikus.

A matematika szerepét/jelentésgét/szépségét egyszer a Fibonacchi-számok/csigavonal/ananász "pikkelyei" kapcsán próbáltam megértetni eléggé szkeptikus kollégáimmal. Persze el voltak képedve, "hogy nem is tudtuk, mi az, hogy a művészetekkel is összefügg", ők ilyet nem tanultak!

A matematika az alap, mindben ott van. Csak érteni kell, hogyan, miként!

No ez az: ahhoz, hogy az átlag diák jobban értse az őt körülvevő világ és a matek/fizika/kémoia/bioloógia jelentőségét, több, a posztban hasonló feladat kellene.
Plusz több olyan tanár, mint te vagy.

Az öt sör meg külön lájk.

Üdv.

@Crystah Mastah: Szerintem a hullámegyenlet, gömbtérfogat, stb képletek megtanításának egyetlen értelme van: hogy megmutassuk, hogy bizony, van itt egy csomó dolog, amit rohadtul nem értesz, kisfiam. Jó esetben kiderül a gyereknek, hogy azért nem tudjuk neki elmagyarázni ezeket, mert tényleg bonyolultak, és amikor miniszterelnök lesz, akkor kicsit tisztelni fogja a tudósokat és a tanárokat. Rossz esetben meg azt gondolja, hogy talán nem is igaz, ez is csak olyan "elmélet", mint az evolúció (hihi), és szimplán utálni fogja a tudományt, meg a nála okosabbakat.

Amikor meg nekiállunk számolni bizonyítatlan formulákkal, akkor jó esetben megmutatjuk, hogy mennyire hasznosak ezek a formulák, rossz esetben meg csak megalkudni, követni, bambán behelyettesíteni tanítunk, illetve ez ellen (okkal vagy ok nélkül, senkit sem érdekel) lázadni.

Úgyhogy ezeknek a képleteknek pont a misztifikáció a fő értelme. A deriválás-integrálás meg a valóság maga. Van, aki megérti, van, aki nem, de így van ez a valóság más részeivel is: a másik nemmel, a gyerekekkel, a cigánykérdéssel. Na, ezt lenne jó megtanítani: hogy bizonyos dolgok megértéséhez tényleg tanulást és energiát kell befektetni.

@Gergice: Hihi, ezt csak most olvastam, "Matematika nélkül nem lehet érteni a világot, ez ennyire egyszerű, ez a legvégső tükör, ha így öt sör után szabad így fogalmaznom, maga az igazság kvintesszenciája :)" Én kicsit szikárabbul azt írtam eggyel feljebb, hogy "A deriválás-integrálás meg a valóság maga", de én öt gin után vagyok.

Erről az jut eszembe, hogy nekünk a fizika tanárnő rágyújtott órán, hogy szemléltesse a gázok terjedését. :)

@hackbard.celine: @pantsula: Azt hittem, hogy a mozgásegyenleteid levezetésére írtad az energiás egyenletet. Úgy látszik, hogy mégse vagyok tök hülye a fizikához, mert az világos volt, hogy a tömeg nem számit. De hogy kapod a d^2s/dt^2-es egyenletekből a v_0-ás egyenleteidet integrálás nélkül, azt nem értem.

@Crystah Mastah: De mi köze a háromszög területének a megtett úthoz?

@Johnfive: pocketnow.com/smartphone-news/angry-birds-text-based-adventure
geeks.thedailywh.at/2011/07/01/angry-birds-text-adventure-of-the-day/

Az istenért!; mér kell madárral lőni a disznóra?? Mér nem U szöggel a madárra?

@guszti: Az a zsebszámológép 1 autó ára volt. Kinek lett volna?

Itt minek van tömeg, ha nincs légellenállás?:
www.walter-fendt.de/ph14hu/projectile_hu.htm

@hallari: az, hogy egy ilyenfajta kinematikai feladatot hogyan oldasz meg, nem írható le egy lexikonban. Ez egy módszer, illetve gondolatmenet, amit csak megtanulni lehet, triviálisan és közérthetően leírni nem. Lehet, hogy az életben soha nem használod ugyanezt a módszert - azt hiszem, én sem tettem. Viszont kiszámoltam számtalan olyan dolgot, aminek valószínűleg neki se tudtam (vagy mertem!) volna állni, ha nincs meg az a tapasztalatom iskolás koromból, hogy különféle, például ilyen problémákat milyen megközelítéssel és gondolkodásmóddal lehet megoldani.

Aminek nincs értelme, az az, ha úgy tanítanak ferde hajítást, hogy csak a szimmetrikus alapesetet (tehát ahol a disznó ugyanolyan magasan van, mint ahonnan a madár indul), ami valóban benne van a függvénytáblában, és úgy is "meg lehet oldani" a feladatot, hogy megérteni nem muszáj.

@Mister Gumpy: helyből tudnék neked csak Budapestről 6 olyan középiskolát mondani, ahol tanítanak integrálást, de ez mellékes.

Szigorúan véve a négyzetes úttörvénynek becézett szabályszerűség, ami az egyenletesen gyorsuló mogzást írja le, valóban egy lineáris függvény határozott integráljából adódik. Azonban a lineáris függvény integrálja sokkal könnyebben felfogható szemléletesen, mint általában egy tetszőleges függvény integrálja, ezért jó fizikatanár le is rajzolja a dolgot (ami vagy háromszög, vagy trapéz, vagy éppenséggel 2 háromszög), és elmagyarázza úgy, hogy megértsék. De kevésbé jó fizikatanár esetében is csak annyi történik, hogy azt az egy képletet beseggelik és nem értik, ettől még a feladatban van számos olyan más gondolat, amit értenek és érdemes megjegyezni.

@...::: :::...: gondolom, akkor az is, hogy "kétszer aláhúzza, megtapsolja magát, és tartja a markát a honoráriumért". :)

@Lasombra:
Én az alaptantervre gondolok; egyes elitgimnáziumok taníthatnak persze ilyesmit: a gyerekek nem egyformák, egy kisebb részüket lehet és kell is terhelni, hogy kihozzájk magukból a maximumot.

De a "soft" ismeretek fontosságára vonatkozókat nagyon komolyan mondom: az életben való siker ezen fog leginkább múlni - és nem a bonyolultabb matematikai-fizikai, vagy akár kémiai-biológiai-földrajzi ismereteken. Ki használja az életben a zigótákról, genetikáról vagy a kettős kovalens kötésről elméletben tanultakat? Ki emlékszik még rá? A kísérletezgetés jó lenne, hogy néhány alapösszefüggést valóban megértessenek az átlagos diákok - de arra nagyon kevés helyen adottak a feltételek.

Én részben nem magyar általános- ill. középiskolába jártam - egy teljesen átlagos nyugat-európai iskolából mentem vissza anno egy jó budapesti gimnáziumba. A nyugati iskola sokkal többet adott - kiskertben növénykísérleteket végeztünk, kémiai kísérleteke, együtt zenéltünk. Csoportmunkák is voltak, egyéni projektek. Azzal együtt, hogy a tananyag valamivel kevesebb volt.

A tehetséges és csláadi támogatással rendelkező gyerekek kis hányadának megfelelhet a mai magyar rendszer, de úgy érzem (nem szakértőként mondom ezt, persze), hogy a többségnek valószínűleg nem ez kellene.

@flea: marpedig fontos lenne felhivni az integralassal valo kapcsolatot mert akkor rogton kiderul mit keres az az az 1/2 a 1/2*gt^2 kepletben.

Szvsz a kozepiskolai (az altalanos meg plane) oktatas lenyege hogy megtanitson gondolkozni, tanulni, kommunikalni. Az aktualis anyag csak mint fokusz vagy tema szerepel ami a fenti harom kepesseg fejlesztesehez anyagot ad. Ezert nevetsegesek ezek a mirejo ez jellegu kommentek.

A masik funkcio hogy kivalasztodjanak azok az emberek akiknek kedvuk vagy tehetseguk van egy temahoz es azt a temat valasszak hivatasuknak. Az egyetemen ugyis megtanitanak mindent nullarol hiszen nehany alapveto osszefuggeshez 15-16 evesen meg siman eretlen az ember es nincs is ido olyan szinten belemenni a tananyagba.

@Grrr: "De a "soft" ismeretek fontosságára vonatkozókat nagyon komolyan mondom: az életben való siker ezen fog leginkább múlni - és nem a bonyolultabb matematikai-fizikai, vagy akár kémiai-biológiai-földrajzi ismereteken. "

Ja tuti, en pl matematikai elemzo vagyok, megneznem hogy csinalnad ezt soft skillekkel. Csak azert mert te nem mozogsz ilyen korokben attol meg masoknak lehet szukseguk ra. A szazezernyi kozepiskolasbol egy evfolyamban csak par ezer lesz orvos. Nade 15-16 evesen nem tudod hogy melyikbol lesz majd az, ezert a biologia/kemia tanitas mintegy teszt mukodik ami kivalasztja azokat akik kesobb vegyeszek orvosok vagy biologusok lesznek.

@Grrr: BTW a teljes nyugateuropai oktatas csodben van pontosan emiatt a Discovery chanel jellegu oktatas miatt. Keptelenek a fejlodo iparukat magasan kepzett mernokokkel es tudosokkal feltolteni mert amire a diakok az egyetemre jutnak hianyzik beloluk a tanulas tudasa es azok az alap kepessegek amik a nehezebb es magasabbszintu tudast lehetne epiteni.

Ezert aztan mindenki a szolgaltato iparba megy ahol az emlitett "soft skilleket" lehet hasznositani a mernoki munkat meg outsourceoljak Indiaba.

@xstranger: A felesleges személyeskedés jó példa a magyarok nehézségeire az együttműködéssel és toleranciával. Amúgy közgazdász-elemző vagyok, egyszerűbb statisztikai-ökonometriai modellekkel is gyakran dolgozom. Nem igazán értek egyet; én azt tapasztaltam, hogy érdeklődés esetén a komolyabb természettudományi ill. matematikai ismeretek megszerzésésre elég a főiskola/egyetem. Nem kell a mélyebb elméleti munkát annyira korán kezdeni, azt csak frusztálja a gyerekek 90%-át, a későbbi virágüzlet-tulajdonosokat, gépsor mellett dolgozókat, buszsoföröket.... Akiket viszont pont teljesen más jellegű ismeretekkel - és sok-sok gyarkollással - kellene szerintem felkészíteni az életre.

@xstranger: az átlag középiskolásnak semmi sansza felfogni bármit az integrálásból azon a szinten, ahol a fizikatanárnak lehetősége lenne elmagyarázni pusztán a négyzetes úttörvény kedvéért. Viszont amelyik nem teljesen zöld, az vágja, hogy a derékszögű háromszög területe az a téglalapénak fele. Persze olyan diákok esetében, akiknek megvan rá a kapacitásuk, hogy integrálni tanuljanak, hiba lenne nem megemlíteni, hogy ez tulajdonképpen az.

@Grrr: tény az, hogy lexikális ismeretekből (tehát abból, ahol egy kérdésre pontosan egy helyes válasz adható és az megfogalmazható egyetlen mondatban, többnyire állítmány nélküli hiányos mondatban, illetve megtalálható egy magára valamit adó enciklopédiában) a magyar oktatásban túl sokat adnak át. Tény az is, hogy soft skillekből meg túl keveset. Viszont ha azt mondom, hogy aki a fenti két tény alapján a természettudományos oktatást (tévesen) úgy tekinti, mint ami főként lexikális ismereteket ad át, és ezért visszaszorítja a soft skillek javára, az kiönti a fürdővízzel együtt a gyereket is, akkor azt hiszem, rendkívül visszafogottan fogalmaztam.

@xstranger: A kínai tigris-anyákról olvastam; a kínai (japán, koreai) keménység legendás, sok is az gyermeköngyilkosság. Nem hiszem, hogy az a megközelítés alkalmazható lenne a "puhányabb" nyugaton. Nem vagyok benne biztos, hogy lehet egyszerű narratívát adni egyáltalán arra, ami zajlik Nyugat-Európában. Pl.: a deindusztializáció oka azért nem az volt, hogy kevés mérnök képződött ki. Biztos vagyok abban, hogy népességarányosan igen sok mérnök dolgozik továbbra is nyugaton, bár nem mind ott képződött ki. És még kevésbé mernék közvetlen kapcsolatot teremteni az általános és középiskolai oktatásban alkalmazott megközelítések és a később a mérnöki pályát választók számaránya között. A téma nagyon izgalmas, de ehhez valamilyen komoly kutatási eredményt kellene találnunk.

@hackbard.celine: Hát...honnan vettem hogy van közegellenállás?

Ehhez kicsit vissza kell menni az időben:

Számomra az angry birds simán egy az ezerféle sokadik generációs kései worms klón, utánérzés közül, semmi több..
rejtély miért ez lett közismert, sikeres(?), elterjedt......etc..

namost abban a talán olyan 92es(?) kb féldélután lekodolt szutyokban van szél és közegellenállás..

www.youtube.com/watch?v=HeHh27LBS9U&feature=related

innentöl passz, de valoszinű neked lesz valamelyest igazad

bár megjegyzem a hajítások nekem nagyon nem ideális parabolának tűnnek az angrybirds-es videokban sem

ahhoz én már öreg vagyok, hogy most itt letöltsem és szórakozzak vele

btw újszülötteknek minden vucc új, nekem még olyan kb Commodore16-ra irt assembly iskolafeladatom is van, ahol ilyet kellet kódolni...nem megoldani a matekot, hanem a helyes szimuláciot megírni a semmiből...gépikodban..na az meg olyan 85ös lehet talán

@flimo13: LOL
megoldások nincsenek valahol?

@Mister Gumpy:
Most komolyan kérdezed, vagy csak kötekedés?

@tükörfúró:
Wormsben közegellenállás? Rég játszottam vele, de szerintem szimplán szél+változtatható gravitáció volt abban is.

@Grrr:
És akkor mi alapján lenne a tervező-műszaki-mérnöki pályára a kiválasztás? Értem amit mondasz, de valami alapján szelektálni kell.
(És igen, tudom hányan hullanak ki mérnökképzésből, mert nem elég seggelni. Nem azt mondom, hogy ez a legjobb módszer.)

Egyébként a "népszerű játék" az említi, hogy mindez a Föld nevű bolygón van?

Ld: fancycwabs.com/post/7382674889/angry-birds-on-the-moon-with-moon-gravity

Nekem úgy tűnt, hogy az Angry Birds pont nem teljesen korrekt fizikai modellt használ. ANnyira nem, hogy talán nem is a 45 fokos hajítás repül a legmesszebbre.

@_Cactus_: erről volt már cikk webisztánon, valóban nem normális fizikai modellt használnak :)

ezzel mi a stájsz?

@moli: Egyelőre diáksági lógósztrájk okán a dolgozat várat magára. Pedig, ha tudnák, miből maradnak ki...

Addig is, a mai dolgozat első feladata: xkcd.com/135/ A további feladatok pedig:

"2. Tick the true statements about two velociraptors' speeds.
a. Velociraptors' speeds can be subtracted;
b. two velociraptors can have different average speeds while they have the same instantaneous speed at a moment;
c. two velociraptors can have different average speeds while they have the same average velocities;
d. two velociraptors can have the same average speeds while they have different average velocities;
e. two velociraptors can have the same average velocities while they have different average speeds;
f. the average speed of a velociraptor can only be the same as its instantaneous speed if the velociraptor is doing uniform linear motion;
g. the average speed of a velociraptor is always less than its instantaneous speed;
h. the average speed of a velociraptor is the magnitude of its average velocity.
3. A startled velociraptor accelerated to 20 m/s in two giant leaps, each of a length of 8 m. What was its acceleration?
4. During a hard sneeze your eyes might shut for as long as 0,5 s. By how much can a velociraptor get closer to you in that time?

5. Define the acceleration of a velociraptor, the instantaneous velocity of a velociraptor, the average speed of a velociraptor and the average velocity of a velociraptor!
+1. The position of a velociraptor in a computer game moving along the x axis is given in centimetres by x=9,75+1,5t2, where t is in seconds. Consider the time interval t0=2 s to t1=3 s and calculate the average velocity."

A téma holnap új feladatokkal debütál a 11.A-2-ben.