Mai hír, hogy John Riccitiello, az Electronic Arts CEO-ja távozik a cégtől. Aki követte kicsit is az EA sorsát az elmúlt években, azt nem lepte meg a döntés, már gazdasági elemzői blogok is pedzegették, hogy Riccitiellót ki kellene rúgni.

Pedig amikor 2007-ben kinevezték, Riccitiello jó választásnak tűnt. Elődje az a Larry Probst volt, aki elég rossz hírnévre tett szert többek között a Bullfrog kizsigerelésével, és úgy általában mindenféle mamutvállalatos manírokkal. Probst alatt az EA mégis az egyik legnagyobb játékkiadóvá nőtte ki magát, és ebben Riccitiellónak nem kis szerepe volt, hiszen 1997 és 2004 között ő volt a vállalat COO-ja (amolyan általános ügyvezető vezérigazgató-helyettes). És sok más játékipari főmuftival szemben Riccitiello aktív játékos, legalábbis elég hitelesen alakította ki magáról ezt a képet.

Amikor Riccitiellót kinevezték, egy-két évig úgy tűnt, az EA megtalálja a módját annak, hogy a sikeres brandek futószalagon gyártott újabb darabjait ésszel adja ki, és emellett eredeti játékok is készüljenek. A cég például a Rock Band szériát jóval okosabban menedzselte, mint az Activision a végletekig kifacsart Guitar Herót, és olyan új neveket is bevállalt, mint a Brütal Legend (még ha az nem is váltotta be a hozzá fűzött reményeket). És ne felejtsük el, hogy Riccitiello alatt lett a Bioware az EA egyik fő fejőstehene, Mass Effectestül, Dragon Age-estül.

Aztán beütött a válság, ami az EA-t is érzékenyen érintette (a magyar irodát is, ugyebár), és az elmúlt bő négy évben sorra következtek hol hibás üzleti döntések, hol peches bevállalások, amik miatt csak nem tudott emelkedni az a fránya részvényárfolyam. Az EA-papírok értéke ugyanis így nézett ki Riccitiello alatt:

A balsikerű projektek között volt például a GTA-ba oltott MMO-nak szánt APB: All Points Bulletin, ami több tízmillió dollárba került, viszont óriásit bukott (részben azért, mert félkészen, bugosan jelent meg). Ennél is jobban fájt viszont egy évvel később a Star Wars: The Old Republic (jegyezzük meg, hogy ez is félkészen és bugosan jelent meg), amit hiába fejlesztett a Bioware, nem bírt megmaradni az MMO-piacon az öregecske World of Warcraft mellett – annyira nem, hogy a cég végül kénytelen volt ingyenessé tenni a játékot. Amit bizonyára fogcsikorgatva léptek meg, mivel a SW: The Old Republic valószínűleg minden idők legköltségesebb játéka volt (pontos adat nincs, de iparági elemzők 150 és 200 millió közé lőtték be a büdzséjét).

Ott voltak aztán azok a felvásárlások, amik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, például a Pandemicé, amit a Bioware-rel együtt vett az EA 2007-ben, de két évvel később (részben a válság miatt) bezárta a stúdiót. A közösségi oldalakon játszható játékok piacára is sokak szerint későn lépett be a cég: megvett ugyan olyan neveket, mint például a Plants vs. Zombies mögött álló PopCap, de ez a pénz még nem igazán térült meg, és kérdéses, hogy mikor fog, hiszen a Zynga is komoly gondokkal küszködik, és úgy tűnik, hogy a Farmville-lufi kezd leereszteni.

És persze a rossz pr is eléggé megtépázta az EA-t. A játékosok az elmúlt években sokat szidták a céget, és bár gyakran igazságtalanul (talán kicsit túlzás volt például a Consumerist tavalyi szavazásán a létező legrosszabb cégnek választani), azért a vállalat okot is adott rá, nem egyszer. Például a játékosokat pofátlanul lehúzó dlc-kel és mikrotranzakciókkal. Vagy a Mass Effect-trilógia végének elkúrásával. Vagy pofátlanul lehúzó dlc-kel és mikrotranzakciókkal. Vagy legutóbb a SimCity elindulásával és DRM-jével. Vagy említhetnénk a pofátlanul lehúzó dlc-ket és mikrotranzakciókat is.

Fontos megjegyezni, hogy mindez nem egyetlen ember hibája volt, hanem a döntéseket meghozó teljes igazgatóságé, de az is igaz, hogy a céget irányító embereket Riccitiello vezette, ezért most neki kell elvinnie a balhét. És el is viszi, a lelépését kommentáló levelében írja, hogy az EA tavalyi üzleti tervét nem sikerült megvalósítani, és ezért 100 százalékosan magát teszi felelőssé, veszi a kalapot. Utódjáról még nincs döntés, egyelőre az előző CEO, Larry Probst veszi át az irányítást. Az IDDQD szerkesztősége egyrészt azt reméli, hogy Probst tényleg csak átmeneti megoldás, másrészt azt, hogy a végleges utód tanul az előző évek hibáiból. Jó lenne visszahozni azt az EA-t, amit lehetett szeretni.

(A Forbes-on a hivatalos közlemény és Riccitiello levele is elolvasható.)