Az id Software egyértelműen jelezte, hogy Quake III Arenát multiplayer meccsekre szánja: amikor a játék 1999-ben megjelent, nem volt benne hagyományos egyjátékos mód. Csak pár tucat, egyre erősebb botot lehetett legyőzni hat ligában, majd egy főellenfelet. A botok többnyire rusnyaságok voltak – szörnyek, kiborgok, katonák –, de akadt köztük pár hölgy is, egyikük különösen mutatós, a második liga legerősebb botja, Hunter.

Bénácska háttérsztorija szerint Hunter a Tau Ceti egyik bolygóján élt, amíg a sorgok (randa, hüllőszerű űrlények, egyikük, Sorlag szintén a játék egyik botja) le nem dózerolták a szülőfaluját. A hölgy erre fegyvert ragadott, és elindult univerzumot látni azzal a nemes céllal, hogy megszorongassa szorgosan a sorgokat. Ehhez nem öltözött fel rendesen: zöld rucija férfimagazinokat idéz, az egyetlen valamirevaló páncélja a sorgkoponyából készült sisak, amit tollakkal díszített fel. Egy szó mint száz: Hunter a Quake III legszexibb jelensége.

Nyilván ő lett a játékosok egyik kedvenc botja. Természetesen rengeteg fanart készült róla, de van Huntert levetkőztető nude patch is. A Heavy Metal egyik illusztrátorát, Simon Bisley-t egy borítóképre ihlette a hölgy, de a Doom 3-ba is bekerült easter eggként (természetesen egy férfimagazin borítójára). Minderről egy galériát is összehoztunk, klikkre az egyes képek eredeti méretben is megcsodálhatók.

Egyébként Hunter kedvenc fegyvere a Lightning Gun, messziről és középtávról azzal lövöldöz, ha elfogy a lőszere, akkor nyúl csak railgunhoz vagy rakétavetőhöz. Ellenfeléhez közeledve gyorsan shotgunra vált, és azzal adja meg a kegyelemlövést. Ezt a taktikát viszonylag könnyű kijátszani, ha az ember feltápolja magát páncéllal, és folyton messziről osztja Huntert rakétákkal, esetleg még kempel kicsit a pályán levő Lightning Gun előtt (hiszen Hunter azt mindenképpen fel akarja majd venni). Valahogy így: