olyan görbe nincs hozzá, hogy mely részeknél káromkodott istenesen, amikor lelőtték a sunyi csipák és kemperek? :-)

Én apám szívverésére lettem volna kíváncsi, amikor anno a 286-oson az F-19-essel repülés közben hirtelen megtámadták a semmiből Tripoli felett, kilőttek rá két rakétát, ő meg úgy rántotta fel a gépet, hogy kitérjen előle, hogy eltört a joystick.

Vagy az enyémre, amikor először kipróbáltam az első Alien játékot fülhallgatóval és az első szörny leugrott elém a plafonról. Az ijedtségtől hanyattvágódtam a fotellal, kitépve a billentyűzet és egér kábelét a gép hátuljából.

Én egy league of legends vagy Dota esetleg HoN meccsre lennék kíváncsi, főleg egy rage módban lévő anyázós emberkére :)

@dester:

vagy az enyémre, amikor takony koromban hajnal 2kor, fülessel a fejemen Diablóztam, a vicceskedvű öcsém meg beosont a szobába és lazán vállon veregetett :)

@Dester: Én szörnyet még nem is láttam, csak kimászva az első pályán valami gödörből, a mozgásérzékelő pittyegni kezdett és eldurrant egy gőzvezeték mellettek.

Eldobtam az egeret, hátrabollentem a fotellel amiről leestek az odakészített szatelit-hangszórók.

Azóta se nagyon volt ilyen...

@Törökátok: az se lehetett gyenge. :)
Említhettem volna még a Duke3D-ben a már korábbi posztban említett mancer01 pályát, ahol 3-4 másodpercenként vörösödött a képernyő. Tömény akció. :D
Vagy a COD5-ben (?) a zombis pálya a tévén, amikor már visszaszorultunk az egyik szobába, fogytán a skúló, az egyik csapattársból meg éppen falatoznak...

@Dester: szervusz, kolléga! :)
Én a Quake2-től konkrétan fostam, jobban, mint egy horrorfilmtől, de székről leesni csak a Tomb Raider alatt sikerült...

@Törökátok: haveromék közlekedésmérnök-hallgató korukban tolták délután egytől hajnali kettőig a Half-Life-ot mindjárt a beszerzése napján. Nem kicsit bejött nekik. Azért hagyták olyan korán ;) abba mégis, mert egy szobatárs horkantott egyet, amire ők egy emberként összecsinálták magukat, majd röhögtek, és rájöttek, hogy talán ideje egy kis szünetet tartani...

@Dester: Havernál játszottunk resident evil 2-vel, senki más nem volt náluk otthon, és hirtelen megreccsent mellettünk a redőny... az is szép volt. Illetve Alone in the Dark 4-ben volt rendszeresen, hogy ha egy bizonyos zenét kezdett játszani, akkor tudtuk a menetrendet: villany felkapcsol, mentés, pár lépés előre, rettentően megijed.

Vajon ilyesmi tesztet a kiadók/készítők/fejlesztők is csinálnak egy-egy film vagy játék esetében? Megnézni, hogy tényleg elértik-e a kellő hatást egy-egy jelentnél?
(Vagy, hogy hogyan reagál az egyszeri user egy-egy bugra - amit mellesleg néha-néha egy egér, billentyűzet, egyéb kézre eső tárgy is bánhat:) )

@Before: tiszteletem :) A Tomb Raidernél miért? Az annyira rémisztő volt? Nem játszottam vele, azért kérdem.
A Quake2 meg tényleg beszaratós volt itt-ott.

Jut eszembe, a Dead Space 2-nél is csinálhatnának a "Your mom gonna hate this" kampány mellé reklámnak. :D

Én pont akkor leszek ideges mikor meghalok! :D

Engem a Bioshock tud kikészíteni, és rendesen be szoktam rezelni időnként :)

@Dester: A TR nekem csak idegölő volt...az egyet még végigvittem, de nem tudom, hogy a 2 vagy 3-nál volt olyan, már rögtön a legelején, hogy tizenxedik nekifutásra is elcsesztem egy csapdát...az ilyen jobban stresszel, mint amikor paráztat egy játék és alig merek bemenni egy ajtón :)

régen volt már, de soha nem felejtem, Silent Hill 2 PC port. az elején, mikor először kezdett sisteregni a rádió és elment a fény már majd összefostam magam, moccanni alig mertem, hörgések a ködfüggöny mögött, kész voltam aztán az első zombiizénél akkorát üvöltöttem, hogy átjött a lakótársam éjjel egykor.

azóta csak az egeret dobálom, a FEAR egyik része emlékezetes még, mikor egy létrán felmászva egyszer csak ott áll 2 centire Alma. ott is kiakadt volna a pulzusmérő.

Én Clive Barker's Undying-jával voltam úgy, hogy nem is bírtam végigtolni. Rühellem a horrort.

@Dester: A quake-et nagyon úgy játszottam végig, hogy beleéltem magam, füles, nyugi, és nyomtam. Annyira atmoszférikus volt néha, hogy borzasztó nyomasztó, félelmetes hatást keltett.
A TR-ben még az első részben volt egy hely, ahova bementél, kicsit bolyongtál valami labirintusban, majd egy kart kellett meghúzni (vagy valamit felvenni, ki emlékszik már rá), amitől egy távolabb lévő akadály leomlott. Ahogy húztam visszafele, egyszer csak előkerült egy geci nagy majom, valószínűleg a (szintén beomlott) labirintus valamelyik rejtett szobájából... Na, az annyira váratlan volt, hogy konkrétan leestem a székről.
Asszony egyébként többször mondta, milyen mókás, ahogy néha el-elhajolok egy játék közben... :)

@Malachi: Azt hiszem szintén a második SH-val, hogy átmentem haveromhoz, és leültetett elé, hogy milyen milyen paráztatós játék. Én meg nagymellénnyel leültem a gép elé, hogy oké, nyomott hangulat, démonok, szörnyek, köd, hülye hangok stb, de ettől miért is kell beszarni? Ugyanolyan TPS, mint bármi más...aztán asszem egy kórházba kellett bemenni, de nem volt meg a kulcs, szépen-óvatosan, minden mögé benézve elmentem a város másik felébe, kulcs összeszed: aztán lazán, "ááá, már mindenhová benéztem, nincs itt semmi" mentalitással elindultam visszafelé...

Nem kicsit ugrottam, mikor egy scriptelt zombi a képernyő szélén előmászott egy kocsi alól :D

@Shub-Niggurath: szerintem a SH2 minden idők egyik legjobb horrorjátéka. döbbenetesen jó a hangulata, azzal a zenével...és tényleg halál paráztatós. nem szoktam játékoktól félni, csak ijedezni néha, de annál basszus komolyan FÉLTEM.

@Malachi: Nekem az első része jobban bejött, mondjuk a kettőnél valami közbe jött, és nem toltam végig...de utána én is kevésbé vettem lazán a dolgot, elhiheted :D

System Shock 2.

@Before: ezt az én párom is szokta mondani... főleg autós játékoknál vagyok kiröhögve, hogy dőlök az autóval együtt (belső nézet). No meg FPS-ben kukucskálás, feljebb emelkedés a széken, hogy átnézzek a domb vagy akadály fölött. :D

"Fosásról" még egy friss emlék jutott eszembe: kóborlás a Fallout3-ban éjszaka, elhagyatott házakban a tűzhangyás résznél, no meg a többszintes kórházban. Van egy hangulata. Vááááá...

@Malachi: A FEAR (mind a kettő) nálam is kiakasztotta volna párszor a pulzusszámlálót.
Felugrani viszont csak az Alone in the Dark első részénél ugrottam fel, a húgommal toltuk éppen, éjnek évadján, amikor a könyökömmel ledöntöttem egy papírkupacot a polcról. Volt nagy visítás. :)

@Dr. Otto Von Schnitzelpusskrankengescheitmeyer: basszus, a FEAR! Az nem jutott még eszembe. Még az elején, amikor a kiscsaj odavissza rohangál, meg kimegy a lámpa... Komoly volt.

Amnesia: The dark descent? :D

Na az tud valamit. Semmivel nem tudsz harcolni, egyetlen menekülési mód a sötétségben való elbújás-ahol ha túl sokat maradsz, megőrülsz. Nekem annál volt rengeteg olyan, hogy na jó, akkor itt tartsunk egy kis szünetet, mert már túlságosan remeg a kezem. Például amikor szépen lassan benyitsz egy szobába (alapszabály, hogy minden szobába nyiss be, mert nagyon kevés olaj van a lámpádba, és kell találni), és azt veszed csak észre, hogy valami feltépi az ajtót és üvölt rád, te meg rohansz el, és nem tudod, hogy túl fogod-e élni...
Olyan se kevésszer volt, hogy elbújtunk egy szekrénybe a játékban, és a haverommal suttogva beszéltünk a való életben xD

Két játék volt amitől meglepődtem életemben úgy igazán...

Az egyik a Half Life, miután jössz ki a labor felől (mert ugye sikerült a kísérlet)... és az első ilyen kis mélynövésű fehér szar lehullik plafonról majd rádugrik... ááárrhhh... nahh attól eldobtam az egeret...

A másik, bár messze nem ilyen rémisztő, az Unreal volt amikor már a Nali kastély következett és azzal a frenetikus szívdobogásos zenével kezd... és persze ezt valamikor hajnali egy körül játszottam... tehát már csend... a zene kissé feszültté tett... és egy már sokadjára ellőtt poénnál, (szétlövöd a kis ládikát a szobában és valami zöldcsápos akármi ugrik rád...)... nahh ott volt végem akkor éjszakára.

ez a mondat amúgy tetszett:
"lletve akkor is lehiggad, ha éppen meghalt."
itt akkor szó szerint értendő a "nyugodjék békében"...

@Dester: Elhajlás, kanyarodás... fej elkapása ... alap... vicces lenne egyszer csak azt felvenni videóra hogy hogyan játszik az ember...

Ugyanez Sim City-re:
i.imgur.com/WnyxZ.jpg

Aprókorból emlék:
Havernál összegyűltünk 4-en, és a heverőjén ülve, lekapcsolt villanynál néztük, ahogy X-wingezik. Az egyik gyakorlópályán hátranézett, és konkrétan leesett a székről a röhögéstől, mert a heverőn sorban üldögélők (mi) automatikusan dőltünk a kanyarban, és húztuk be a fejünket, amikor közel volt a kapu teteje...:)

Beszaratós:
Resident Evil 2 PC port: éjszakai játék LAN partynál. A bedeszkázott ablakon benyúló zombiknál hárman is felugrottunk:) Illetve itt volt, hogy az amúgy ártalmatlan sötétkamrába való bemenetelkor percekig gyűjtöttük az erőt, meg vitatkoztunk, hogy biztonságos-e.:)

Fallout 3: egyetértek, az a két rész, illetve még az elején, amikor kajáért küldenek a raiderek által megszállt szupermarketbe...komolyan jó hangulat:)

@Fandi: arghh... :)

azért sc2-ben a noob csapattársak megadnak egy alap pulzust...

hm, kiváncsi lettem volna a srácok (és a magam) pulzusára én is, amikor egy átmulatott este után még elmentünk az egyik haverhez ps2-n silent hillt játszani. töksötét nappali, 8-an rázombulva a képre, valami beszaratós rész éppen, amikor hatalmasat koppant valami a bejárati ajtón. na ahogy 8 felnőtt ember egyszerre ugrik be üvöltve a kanapé mögé, szerintem epic :D

@Vészmadár: jaja, a járőrök kicselezése nem volt gyenge, ráadásul az a félhomály... Párszor vissza kellett töltenem. :)

@Shub-Niggurath: Ismerős ilyenkor szokott levezetésként hat-nyolcszor direkt fejest ugrani a talajba, hogy kicsit Lara is érezze magát rosszul...

@Bobby Newmark: bezony. Azóta is rettegek a csimpánzoktól...

...vagyis amikor az emberek megijednek, gyorsabban ver a szívük??

hiába a szent tudomány mikre rá nem jön a XXI. században.... ezek ám a csodák, nem a vizenjárás!

Én, mint kardiológus, azt mondom, hogy

(hazudtam, nem is vagyok kardiológus)

Nekem akkor megy fel a pumpa nagyon amikor Minecraft-ban egy creeper sziszeg a közelemben. :D

Amnesia: The Dark Descent szerintem messze a legijesztőbb dolog amit pc-re valaha alkottak.

2010-ben megvettem az AvP Classic 2000-et, és elkezdtem játszogatni. Nagyvonalakban emlékeztem, hogy mit miért kell csinálni, meg a pályákra, de hogy konkrétan mikor milyen szörny jön, meg melyik mit tud, arra nem. Aztán véletlenül nem nyírtam ki egy arctámadót, az meg minden Half-life-os berögződésem ellenére és legnagyobb rémületemre rácuppant a képernyőre. :)

@wmiki: Téged nem nyűgöz le az élet szent csodája? :)

@Lord_M_: Nem lehet benne harcolni? Helyes.:) A Penumbrának egyetlen hiányossága volt, hogy lehetett benne harcolni. Egy idő után megtanultam elverni a kutyákat, így az már nem volt para. Bár az első találkozáskor átadtam lakótársamnak a terepet. Ő meg adta vissza a pókoknál.:D Természetesen az alap, hogy éjjel, sötét szobában, alacsony gammán, fülessel kell játszani...:)

Bocs, az előbbi @Loler: -nek szólt.

@Vészmadár: Hú, Fallout 3-ban esti kóborlás fíling meg főleg az elhagyott vault(ok) - általában ott tettem el magam másnapra. Pl. az első Garrrry-nél nem kicsit ugrottam, aztán inkább megcsináltam nappal :)

Dead Space FTW
Azthiszem legelőször a kezdéskor legnehezebb kiválasztható fozokozattal toltam. Eredetielg úgy terveztem ,hogy csak meleezek, de ez nem az a játék volt :D
Jó volt azért.
A legdiadalamsabb pillanat, mikor molekulákra égeted azt a megölhetetlen Nekromorfot :D

Életem legparásabb game elménye az első AVP eleve hagytam magam a hangulatnak, éjféltájt külön kis házban, szép lassan haladva.(Mindig is az Alientől paráztam kiskoromba amikor egyedül csuktam be egy ajtót kapcsoltam le a villanyt :)

Sok paráztató effekt nomeg a mozgásérzékelő lüktető hangja magába szippantott rendesen a játék.
No az elős arctámadó elleni harc ami kicsapta a biztositékot és kb 180-as pulzussal sikitva mentem ki cigizni hogy ilyen nincs én ez nem csinálom végig. Nem is birtam Marine módban igazán játszani, igy a többit nyomtam végig Alien Predator majd csak jóval utána a Marine...

Izmosabb Lan party alkalmával olyan gyakran volt hogy izzad a tenyér, szád mint a tapló és folyik a hátadon a hideg veríték ha már csak te maradtál valami combosabb emy-k ellen és ketyeg az idő és rajtad múlt minden...

Szóval jó nyomon jár a srác egy komolyabb game simán felnyomja a vegetatív idegrendszert is.

@Carlos77: AVP-t én is kipróbáltam anno egy baráti gépen, hasonló parás tapasztalatokkal. Hamar bedarált az ellen, viszont az első olyan game, volt amitől tényleg féltem. Pedig az Alone in the Dark 1-ről is azt mondták, hogy hangkártyával éjjel halálgyilkos. Nem volt az szerintem.

nekem a Condemned volt az egyik legfélelmetesebb, amivel játszottam.
se lőszer, se egy normális fegyver, sötét, elhagyatott alagutak, kiégett épületek korhadó belseje, különös neszezés a közelben, majd egy ordító vadállat ránkzúdítja minden haragját az egyik sötét sarokból.

jah meg Manhunt. na annál alapból végig para van, de amikor a texasi láncfűrészesre hajazó, meztelen disznófejűt kell szilánkokkal ledöfni, egy kis folyosón bújkálva, ahol ő persze üvöltve jön utánunk beindított fűrésszel... brrr. na az nálam igazán rákészülős legyünk túl rajta pálya volt :)

A Thief-et nem is említi senki???
Vagy nem játszottátok?
Pedig ott aztán volt fíling, de erősen! Ugye lopakodós játék, kivárós, osonós, leselkedős, harc-kerülős, tehát alapban egy higgadt, nyugodt játékmenetet követel a játék, semmi rohanás, semmi hentelés, meg ilyesmi. Sötétben kell játszani, mert a legtöbb pálya tök sötét, hisz a rejtőzködés a lényeg - tehát célszerü este 22 után hozzálátni a gamoláshoz, mikor csendes a ház, mindenki alszik, fülhallgató fel, kaja-pija bekészít, és indulás!
Nagy brutál szörnyek nincsenek tehát, vannak viszont benne zombik, amik hörögve, jajjgatva vánszorognak egy-egy pályán erre-arra. Ezeket érdemes elkerülni, mert könnyen széttépik az egyszeri tolvajt.
No, egy ilyen pályán, első alkalommal, lopakodok sarokról sarokra, hallgatózok, fülelek, merről jöhet a zombi. Akkoriban (1995?) hatalmas szám volt a térhatású hangzás, jól hallatszott, ha hátulról jött valaki, vagy jobb elölről, stb. Hát ezt a zombit nem tudtam belőni sehogy. Akárhogy füleltem, nem tudtam kitalálni, melyik folyosón lehet. Osonok tovább, egyre hangosabb a hrrrrrrr, grrrrrrr... ooooaaarghh... A pulzusom már 130, érzem, hogy elkerülhetetlen az összeütközés, de merre menjek? Következő saroknál megállok, a zombi elhallgat. Hol lehet? Csend... megint csend... óvatosan kilesexek a sarkon, erre iszonyat hangos felhördülés!!! hörrrrrrrrrrrrrrr! és ott áll előttem bakker, fél lépésre, és már kap is felém! Hát én ott üvöltve felugrottam, kitépve a fülhallgató kábeljét, csipsz, kóla, ment a szőnyegre, család rohan fel, hogy mia jóisten van???

Ugyanez a játék, de a 3. része, most jött ki 2005-ben vagy hogy? Fullos grafika, felturbózott hanghatások, dehát már nem 18 éves kis parajancsik vagyunk, hát essünk neki. Nemtom hanyadik pálya az árvaház. Iszonyat rémisztő, ködös pálya, távolban egy árvaház, amit átalakítottak bolondok házává, iszonyatos embertelen kisérleteket végeztek tán, aztán le is égett, de tán még mindig kisértenek ott beteg szellemek... Hát hajrá, közelitsük meg. Kavics ropog a cipőm alatt, valahol sikoltás hangzik fel, madarak suhannak el felettem pár méterre... minden nyálkás, nedves, csöpög.. A ködből kibontakozik a romos épület, világtalan kiszúrt szemeivel. Első bejárat zárva.. irány a hátsó. Óvatosan lopakodok fel a lépcsőn, ez rögtön a padláshoz vezet. Gyereksikítás hallatszik, majd sírás... elhal... lopakodok tovább, mintha valaki végigfutott volna a padláson felettem... lapulok, hallgatózok, semmi. Osonok tovább - már látom is a padlásajtót, nyúlnék a zár felé, mikor iszonyat hangosan ráüt valaki 6-8x !!! Valaki fentről dörömböl a padlásajtón!!!
Hát szerintetek mennyit vert a szivem ott hirtelen? Egy pillanatra megállt, aztán vagy 160-at :D Aznap nem is mertem kinyitni a padlásajtót, elmentettem azt próbáltam aludni, de vagy éjfélig olvastam szerintem :)

Hát nemtom, nekem ezek a játékok jönnek be, amikben van fantázia, van izgalom, élmény... amikre még 20 év múlva is emléxel, és felemlegeted.

hat, engem nem is ajtek szaratott be legjobban.
valamikor kurvaregen elso viruskeresom kaspersky volt (asszem az volt)
es mivel zenelek foleg a gepen, hifire kiteve van a hang (kb. 200 igazi watt, nem piaci pmpo) es csutkara van huzva mindig. vege zenelesnek, hajnali 4 korul, mikor mar orak ota halalos csend volt a hazban, en szarautott aggyal komazok a szeken, azt nse tom hol vagyok, csak suppedek bekesen es abba a csendbe beleuvult 200 wattal a malacvisitas, mert a kaspersky virust talalt.
kb abban a pillanatban fordultam le a szekrol ahogy megszolalt :D

Doom 1, mikor megnyomsz egy gombot és hirtelen lekapcsol a lámpa és jönnek a szörnyek... Az volt az első nagyon ijedelmes momentum. Meg van egy orosz csoda, aminek az a címe, hogy You are EMPTY. (A sztálini Szovjetunióban félrecsúszott egy kísérlet, csúnya, ijesztő minden.) Már maguk a szörnyek elég durvák, de a hangjaik is nagyon kitesznek érted. Legjobb momentum, mikor a kolhoz elején jönnek a sarlós, megzombult fejőlányok, megszólal egy rockos dallam, rövid shoti a kézben és DURR!