Megjelent a Dead Rising 3 legutóbbi javítócsomagja, azaz patch-e. 13 gigabájt. És ezen a ponton menjünk át kicsit Denis Leary-be.

Tizen-kibaszott-három gigabájt. Egy nyomorult patch. Mi az úristen van, elmulasztottam egy meetinget a patchekről? Egy-két éve még félgigás letöltenivaló is soknak számított, és ha elérte az egy gigát, ordítva anyáztuk az adott játék senkiházi programozóit. Ti-zen-há-rom giga. Az Apollo 11 küldetés programja kilobájtokban volt mérhető, a misszió számítógépének 64 kilobájt volt a ROM-ja, és 2 kilobájt a memóriája. Hé, Capcom Vancouver, a Nasa tizenhárom gigabájtból elvinné a kanadai seggeteket az Andromédáig és vissza. Nagyjából tizenháromszor, baszki.

Hát ilyesmi gondolatai támadnak az embernek (ember, főnév: itt: én), amikor ilyen hírt olvas. Persze van magyarázkodás is: a patch nemcsak pár bugot javít ki, hanem előkészíti a hamarosan érkező dlc-t. Előkészíti, my ass. Tizenhárom gigára egyszerűen nincs mentség, a nextgen grafika sem indokol ennyit (annyira azért nem szép a DR3). Egyszerűen belepakolták a csomagba a dlc egy részét, talán arra számítva, hogy mivel a patch letöltése gyakorlatilag kötelező online játékhoz, az amúgy választható dlc így több konzolon veti meg a lábát, és az aktiválásához már elég egy aprócska impulzusvásárlás (de csak tippelek, próbálok egy marketinges fejével gondolkodni, amitől mindig megszédülök kicsit).

Amúgy ez olyan adatmennyiség, ami már komoly problémákat okozhat az internet-ellátottság szempontjából elmaradottabb vidékeken élő játékosoknál. A Kotaku idéz egy redditort, aki "vidéki térségben" él, és a környezetében a legjobb elérhető netcsomagnak is 20 gigás havi letöltési korlátja van. Aminek ez a patch rögtön el is vinné a 65 százalékát. Röhej. Arról nem is beszélve, hogy ilyen tempóban az Xbox One félterás háttértára hamar meg fog telni.

Oké, a digitális terjesztés jó dolog, töltöttem már le én is egy-két-többgigás teljes játékot. Na de könyörgöm. Tizenhárom. Giga. Egy. Darab. Peccs.