Hogy mi az a kódtárcsa? Persze, ezt a mai, internethez, DRM-törésekhez és olcsó akciókban megvett legális játékokhoz szokott gémerek már nem feltétlenül tudják. Szóval régen, még a web megszületése előtt többé-kevésbé hatékonyan lehetett védeni a játékokat a kalózmásolatoktól azzal, hogy a játék egy (vagy több) ponton egy szót kért a gyári kézikönyvből. Akinek nem volt boltban vett verziója, az ekkor nem tudott továbbjátszani. Persze a kalózok ezt is többféle módon kijátszották; volt, amikor ki tudták szedni a játékból a kódkérést, máskor meghekkelték, hogy a kódkérés bármilyen választ elfogadjon, és volt, amikor egyszerűen a másolt példány mellé csapták egy .txt fájlban a kézikönyv bekért szavait (pl. az Eye of the Beholder 2-ből eléggé terjedt egy ilyen verzió).

A kilencvenes évek elején aztán egyre több játék nem szavakat, hanem ábrákat vagy titkosírást kért (ezeket nem volt olyan egyszerű szöveges fájlként mellékelni), a kiadók pedig pofás forgatható kódtárcsákat mellékeltek a programokhoz. Aztán pár év múlva elkezdett terjedni a net, és ez a megoldás hamar értelmét vesztette, de azért megért egy rövid fénykort. Ez előtt tisztegett az oldgames.sk retrojátékoldal, amikor hét játék kódtárcsáját felélesztette egy aloldalán, forgatható formában. Sok értelme nincs ma már, de szép tribute, és rá lehet csodálkozni pár dologra (most már értem, hogy az Another World mit kért annak idején kezdéskor).

A kódtárcsákat itt lehet megnézni, a hét játék: The Secret of Monkey Island, Monkey Island 2: LeChuck's Revenge, Pool of Radiance, Another World, Indiana Jones and the Fate of Atlantis: The Action Game, Elvira II: The Jaws of Cerberus, Waxworks.