Tudom, hogy Mother Brainnel már a múltkor kitoltam veletek, de most ráteszek egy lapáttal: megint nem csinos/dögös játékcsaj következik, hanem egy emlékezetes főellenség (aki mellesleg át tud alakulni dögös csajjá is, ha éppen ahhoz van kedve).

Scotiáról van szó, a Lands of Lore egyik főszereplőjéről. Ezt a játékot a Westwood fejlesztette rögtön az Eye of the Beholder első és második része után. Az AD&D-hez kötött játékok után szerettek volna több szabadságot, ezért a sorozat harmadik részét már nem ők készítették (olyan is lett), hanem indítottak 1993-ban egy saját szerepjáték-sorozatot a Lands of Lore-ral. A játék nagyon príma kis dungeon crawler volt, szép grafikával, jó szabályrendszerrel és szokványos, de elfogadható fantasy sztorival, amit a főgenya, Scotia dobott fel. A nagy orrú boszorkány a játék elején egy gyűrűtől átváltozási képességeket kapott, itt kezdődtek a bajok. Felhívnám a figyelmet az arcanimációra (azért messziről jutottunk el az L.A. Noire-ig).

Később hőseink többször is Scotiába botlanak. Egyszer például a banya elzárja előlük az utat.

Máskor pedig átváltozva próbál tőlük elkunyizni egy kulcsot, majd amikor ez nem sikerül, szörnnyé alakul, és meg kell küzdeni vele.

És persze a nagy végső összecsapás is vele van – mi tagadás, csúf dolog az ajtófélfát karmolászva meghalni. (Bocs, csak belepofázós videót találtam hozzá).

A négy évvel később megjelent második rész már 3D megjelenítést alkalmazott, amibe élő szereplős alakok voltak néha beledolgozva (ez eléggé megosztotta a rajongókat, és tényleg ronda megoldás, de emlékszem, nekem anno bejött). Ilyen formában került be Scotia is megint a játékba, ráadásul ezúttal csalódott anyaként jelent meg – a második rész főhőse ugyanis Scotia fia, Luther. (Persze végül Luther győzött.)

Utólag nézve Scotiát, azért válhatott emlékezetes játék...khm...hölggyé, mert remek főellenség volt. Végigkísérte az első Lands of Lore-t, áradt belőle a gonoszság, és végig beszélt, remek szinkronhangon (1993-ban ez még nem volt magától értetődő). Sokkal markánsabb főellenség volt, mint bármelyik Eye of the Beholder szemétládája. A neve viszont kisebb rejtély. A Scotia angolul Skóciát jelent, de itt nyilván nem úgy kell értelmezni. Scotia Írország római kori neve volt, de hogy ez az elnevezés honnan eredt, arra több magyarázat van. Az egyik szerint a görög szkotosz, azaz sötétség szóból – talán erre utalva lett Scotia a borszorkány neve (a játékban ugyanis egy Sötét Sereg nevű válogatott horda vezetőjeként is emlegetik őt). Hát ennyit Scotiáról, aki többre kíváncsi, próbálja ki a játékot (kemény hat dollárért megkapja együtt az első és a második részt a gog.comon).