HTML

IDDQD

Félkomoly játékblog azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.

Itt támogathatsz minket

PayPal:

Patreon:

 patreon_fejlec_kicis.png

Utolsó kommentek

Heti hardveres retro: HNF kiállítás, Paderborn

2014.09.23. 11:17 Adsr

Ez év áprilisa óta főállásban a hobbimnak hódolhatok, ugyanis a szegedi Informatika Történeti Kiállítás munkatársa, tárlatvezetője lettem. A múzeumunk fejlesztését szem előtt tartva, szeptember 5-7 között Németországba, Paderbornba utaztunk, hogy megtekintsük a Heinz Nixdorf MuseumsForum elnevezésű informatika történeti kiállítást.

Elöljáróban annyit, hogy ismét hosszú menetre kell készülnötök, a kb. 400 fotó mellé több órányi videó is készült, bár nyilván mindenki csak annyit néz meg, amennyi számára érdekes.

Az utazás első részében meglátogattuk a Linzben (Ausztria) található Ars Electronica Centert, ahol éppen a "Festival for art, technology and society" nevű rendezvény zajlott. Ez a helyszín egy állandó kiállítótér, tudományos bemutató helyszínekkel, előadótermekkel, kamaratermekkel. Az említett fesztiválon pedig extra programok, a világ több tájáról érkezett különleges alkotások és bemutatóik zajlottak.

A programsorozat és maga a helyszín is nagyon profi módon megszervezett, még a németül nem értők is (mint én) el tudnak nézelődni órákig. Itt viszonylag kevés fotót készítettem, videón viszont betekintést nyerhettek a rendezvényre. Mindenféle béna kameramozgást, sutaságot nézzetek el nekem, nem profi felszereléssel dolgoztam.

A képre kattintva galéria nyílik!

A rendezvényen két dolog volt, ami számomra extra öröm volt, az egyik a retro videojátékok, illetve a második videón látható játékterem. Mint a felvételen hallható, béna angolsággal érdeklődtem a személyzet egyik tagjától a működésről. Kiderült, hogy lézeres érzékeléssel oldották meg a személyek követését, érzékelését, és hogy egyszerre max. 10 ember játszhat. A látogatásunk utáni héten rendezték meg a 2. retro börzét magamfajta elmebetegeknek, de Sakman kolléga hamar lehűtötte a "lelkesedésemet", szinte biztosra vette, hogy a nepperek minden olcsó gépet pillanatok alatt felvásárolnak, és csak a "teliáras" gépek maradnak a piacon a később érkezőknek. Sebaj, olyan nagy bánat nem nyomta a lelkemet, de azért jó lett volna látni egy osztrák zsibi kínálatát, már csak az esetlegesen előforduló érdekességek miatt is.

Utazásunk fő célpontját szombaton értük el, itt betekintést nyerhettünk egy világszínvonalú informatikatörténeti kiállításba. Fontos kihangsúlyozni, hogy informatika, ugyanis nem csak számítógépekkel és számolóeszközökkel foglalkozik a múzeum, hanem gyakorlatilag minden olyan területtel, amely végső soron fontos "lépcsőfoka" volt a fejlődésnek.

Paderborn, Németország. Heinz Nixdorf museumsForum

Az épület kifejezetten erre a célra készült, több mint 6000 négyzetméter kiállítási területtel. Kb. 5000 évet ölel föl a teljes anyag, több mint 2000 kiállított tárggyal.

A kiállítás az írás kialakulásának történetével kezdődik, végigvezet minket a különböző ókori kúltúrák írásrendszerén, rengeteg szemléltető képpel, eredeti, vagy másolt tárgyakkal. Már itt látszik az a megdöbbentő alaposság, amivel létrehozták a kiállítást. Egy felületes szemlélődő számára is garantált a többórás időtöltés.

Az írás kialakulásának története, Mezopotámia

A nyomtatott írás megjelenésével világszerte hatalmas változások zajlottak le, így természetesen megtekinthető többféle nyomdagép, sokszorosító eljárás.

A számolás képességének kialakulása az őskorra tehető, számolóeszközöket már akkor is használtak az emberek (számolókavicsok), a fejlődés ókori szakaszából láthattunk többféle eszközt, módszert. Egyik ilyen technika a madzagokkal való számábrázolás, vagy a szinte mindenki számára jól ismert abakusz, melyből többfélét is láthattunk.

Számolás madzagokkal

Az abakusz működésének megértetésére egy szellemes megoldást is készítettek, egy kamera érzékeli az elmozdított golyókat, ennek megfelelően a képernyőn leolvasható az érték.

A középkorban már megjelentek a mechanikus számolóeszközök, ezekből is több példányt megcsodálhattunk. Elképesztő, hogy mennyi féle ötlet és működési mód merült fel a tervezők fejében!

Johann Helfrich Müller mechanikus számológépe

A mechanikus számológépekből fejlődött ki a kereskedelem igényére a pénztárgép, melyből igen míves darabokat mutattak be. Egy-egy ilyen eszköz láttán elgondolkozik az ember, hogy mennyi munka lehetett egy ilyet elkészíteni, micsoda precíz kézműves munka eredménye!

Egyre jobban haladunk a számítógépek felé, a sorban megjelennek a lyukkártyás adatfeldolgozó gépek. A képeken látható lyukasztó, rendszerező, feliratozó és feldolgozó gépek alapja a Herman Hollerith féle lyukkártya feldolgozó gép, melyet az 1890-es amerikai népszámlálás adatainak feldolgozására fejlesztett ki. "Mellesleg" Hollerith cégéből nőtt ki az IBM, gondolom ezt a nevet senkinek sem kell bemutatni.

IBM elektromechanikus tabulátorgép

Hollerith egyik nagy ötlete az adatrögzítésre a lyukkártya bevezetése volt, amit akkor már kb. 100 éve ismertek, szövőgépeken, automata zongorákon használták. (Egy ilyen lyukkártya vezérlésű szövőgép ki is van állítva, fotót nem készítettem róla, de a videón meg tudjátok keresni.)

Az írás, sokszorosítás fejlődéséhez visszakanyarodva egy pillanatra, írógépek erdején bandukolhattunk, számunkra is ismert és egészen különleges példányokat megtekintve.

Az informatikához hozzátartozik a távközlés-technika, szorosabban itt a telefon fejlődése. Egy tökéletesen működő és kipróbálható elektromechanikus automata telefonközpont segítségével megismerhetjük a digitális központok előtti időszak technikáját. A fejlődés fontos állomása volt egyébkét az ilyen telefon- és elektrotechnikai alkatrészekből készült elektromechanikus programozható számológépek megjelenése, melyeket utólag 0. generációs számítógépeknek neveztek el.

A kiállítás egyik mérföldkövéhez értünk, az ENIAC 1:1 arányú "másolatához". Azért nem pontos a másolat ebben az esetben, mert csak a méretek szemléltetésére alakították ki a területet, magát a gépet, még szekrények szintjén sem építették meg, "mindössze" egy kondenzátor szekrény látható, ez egyébként eredeti. A többi részlet üvegre fotózott, de így kicsit bután néz ki az egész. Egyrész a külső fénytől nehezen látható a kép, másrészt nem ad igazi térérzetet, és így nem tudjuk rendesen felbecsülni, mekkora gépről is volt szó.

eredeti Eniac részlet, kondenzátorok

Ebből az időszakból én nagyon hiányoltam még egy valódi elektroncsöves számítógépet, amely igazán szemléltené a méreteket.

1947. december, fordulópont az elektronikai iparban. Ekkor mutatták be az első tranzisztort, mely, mint tudjuk, később forradalmasította a számítástechnikát is. Meglepő, de az ipar elég lassan ismerte fel egyébként az eszköz jelentőségét, és csak lassan ment át a mindennapokba. Ez az első tranzisztor, pontosabban a hiteles másolata is megtekinthető.

Az első tranzisztor pontos másolata

Mivel német kiállításon vagyunk, ezért természetesen túlnyomórészt az innen származó gépek tekinthetők meg. Ebben a sorban Konrad Zuse munkássága az első, ő már a háború alatt épített relés, elektromechanikus számítógépet, mely három évvel előzte meg az amerikai Mark I-et.

Volt még egy, a korát megelőző konstrukciója Konrad Zusének: a világ első digitális rajzgépe, a Graphomat, vagy más néven a Z64. A gép első konstrukciója főleg azért volt nagyon különleges, mert az még akkor készült el, amikor még nem volt olyan léptetőmotor, amit a toll mozgatásához alkalmazni lehetett volna. Konrad Zuse a léptetőmotorok helyettesítésére egy hallatlanul precíz fogaskerék áttételt tervezett a géphez, amivel így igen pontos rajzokat lehetett készíteni.

Az adattárolók fejlődéséhez egy igen szemléletes kompozíciót hoztak létre, egy piramist, mely jól szemlélteti a méretek és a kapacitás fordított arányú változását.

1969-ben a Szovjetunió, hogy behozza a saját és a KGST országok több éves számítástechnikai lemaradását, elindította az ESzR, Egységes Számítógépes Rendszer nevű programját. A rendszer szokásaihoz híven a legegyszerűbb megoldást választották, a koppintást. Az alap az akkor már majd 5 éves IBM 360 rendszer volt (jól behozták a lemaradást, igaz? 5 éves technika ;-).), amit egy az egyben lemásoltak. (Itt említem meg Muszka Dani bácsi poénját ezzel kapcsolatban: a KGST mérnökök alkotó munkája annyiban kimerült, hogy a kapcsolók és a kijelző lámpák máshová kerültek ezeken a gépeken...)

ESzR 1055, IBM 360 klón, NDK

1971, újabb jelentős változás: az Intel bemutatja az első kereskedelmi forgalomba kerülő mikroprocesszort, a 4004-es, 4 bites processzort. Sokan általánosan elsőnek nevezik, de a Texas Instruments megelőzte a céget a TMS 1000 nevű mikrokontrollerével, amely csak 1974-ben került kereskedelmi forgalomba.

Intel 4004 processzor

A processzor megjelenésével lehetővé vált az igazán nagy teljesítményű szuperszámítógépek megépítése. Egyik legismertebb példánya ezeknek a Cray-2, egyik példánya megtekinthető a múzeumban.

A számítógépek egyik fontos "mellékága" a szövegszerkesztő célszámítógépek megjelenése volt, mely az egyszerű írógépnél bővebb lehetőségeket nyújtott.

Lassan elérkezünk a személyi számítógépkhez, de előtte fontos megemlíteni az első, méretét tekintve is valódi miniszámítógépeket. Ilyen korai gépek voltak a Wang cég termékei.

Természetesen nem maradhatnak ki a sorból a különböző számológépek, csak itt percekig el lehet nézelődni!

Az első mikroszámítógépek egyike volt az Altair 8800, mely kortársaival szintén ott szerepel a kiállításon. Persze, mint ahogy az lenni szokott, ma sincs megegyezés abban, hogy melyik cég készítette el az első mikroszámítógépet, így mi maradjunk annyiban, hogy az Altair 8800 egyike az elsőknek.

Altair 8800, 1975; Sphere I, 1975; Mark-8, 1974; Intellec 8, 1973

Sok Apple rajongó ennek a képnek a láttán térdre fog borulni, ugyanis Woz műhelyének másolatát is elkészítették, az asztalon természetesen az Apple I. géppel. (Németül nem tudok, így nem sikerült rájönnöm, hogy eredeti, vagy utánépített gépről van-e szó.)

Woz műhelyének másolata

A következő képet leírás nélkül illesztem be nektek, egy találós kérdéssel: ki ismeri fel ebből a nézetből? Segítségül annyit, hogy rendkívül fontos számítógépről van szó, minden, ma használt grafikus felületű operációs rendszer őse ezen a gépen futott.

A Xerox Alto gépről van szó, mely 1973-ban készült el, és a világon az első, grafikus felületű operációs rendszerrel működő gép volt. Bizonyára sokan tudjátok Jobs-ék gyakorlatilag (és a többi cég is) innen nyúlta le az ötletet, ugyanis a Xerox cég vezetői nem védték le a találmányt és nem is nagyon foglalkoztak vele. Hatalmasat tévedtek, ezt már tudjuk.

1970-es évek közepe, a mikroszámítógépek lassan elkezdenek beszivárogni a köztudatba, a szerencsésebbek már a 80-as évek elején találkozhattak háziszámítógépekkel. A kiállítás ezen részét egy kicsit szerénynek véltem, túl kevésnek találtam ezt a szekciót, fotókon majd láthatjátok. Valamint a kevés gép között eltúlozva éreztem az Apple gépek arányát, ugyanakkor nem volt ZX Spectrum, se Amiga kiállítva! (Ez kb. olyan, mintha egy autómúzeumban, amely a világ legnagyobb autómúzeumának nevezi magát, nem lenne kiállítva a Ford T Model, vagy a VW Bogár...)

Sinclair gyűjtők Szent Grálja: ZX80

Külön sarkot kaptak egy rövid szösszenet erejéig a videojátékok is, köztük két alap géppel, a Magnavox Odyssey-jel, és az egyszerűen csak Barna Doboznak nevezett, Ralph Baer által épített első pong játékkal. Ez utóbbi "persze" csak másolat, de az eredetivel teljesen megegyező.

Említettem, hogy nem csak egyszerűen a számítógépek fejlődését mutatja be a múzeum, hanem mindent, ami az informatika fejlődésében fontos állomás volt, így a titkosírások, kódfejtő gépek (eredeti Enigma gép is ki van állítva!), rádió, televízió fejlődése, a processzorgyártás folyamata, a korai hackerek bemutatása, a számítógépes zenélés is bemutatásra került.

Ez utóbbit, mint műkedvelő zenész, külön áhítattal jártam körbe, két, Atarival összekötött szintetizátort is láthattunk, valamint egy Fairlight CMI-t, amely a világ első digitális samplere, 1979-ből. Sajna egyik gép sem volt bekapcsolva, pedig borzasztó kíváncsi voltam, főleg utóbbi működését próbáltam volna ki.

És mivel a mobiltelefonok is már huszonéves múltra tekintenek vissza, ezért természetesen jó pár készülék kiállításával megtekinthető a fejlődés. Természetesen itt mindannyian legalább egyszer felkiáltottunk: Jéé, ilyen volt nekem/anyukámnak/tesómnak!

Többféle robot is megtekinthető, köztük a leglátványosabb a "színész" robot, mely filmek különböző, ismert jeleneteit játszotta el. Nekem a legjobban az Alien filmből származó rész tetszett, amikor a szerencsétlen űrhajósból kimászik az idegen lény (videón megtekinthető)!

Egy, a 70-es évekből származó összeszerelő műhely részlet is megtekinthető, a falon látható újsághírdetés a legérdekesebb: 15-23 év közötti lányokat keresnek erre a munkára!

Nixdorf gyár, összeszerelő műhely részlet

Az előzőekben bemutatott robot mellett mindkét szinten járt egy-egy tárlatvezető robot is, mely közeledésünkkor üdvözölt minket, és az érintőképernyőn ki lehetett választani, hogy mit mutasson meg nekünk. Ezután (Petra vagy Peter) elkalauzolt minket a célhelyre, kikerülve az esetleges látogatókat, kiállított tárgyakat, sőt, ha nagyon lemaradtunk mögötte, akkor bevárt minket! Tudom, hogy ez már a jelen technikája, de számomra megdöbbentő volt és nagyon ötletes, hiszen ilyen géppel még személyesen nem találkoztam!

A képre kattintva galéria nyílik!

 

Összességében elmondható, hogy megdöbbentő alaposságú a kiállítás, csak "nézelődéssel" több órát el lehet tölteni. Gyűjtőként és megszállottként viszont hiányoltam egy bővebb számítógép kínálatot, főképp azért, mert a gyűjtemény jóval több gépből áll, mely a raktárban porosodik.

16 komment

Címkék: retro ausztria németország kiállítás heti retro hardver

A bejegyzés trackback címe:

https://iddqd.blog.hu/api/trackback/id/tr376702093

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SakmaN · http://www.sargakazi.hu 2014.09.23. 13:34:27

Semmi konzolos motyó??? Ezek a Kréjek, meg Suzuki Alto-k kit érdekelnek??? :-P

SakmaN · http://www.sargakazi.hu 2014.09.23. 13:36:40

Na jó, azt a lézeres – gigafalas izét elfogadom konzolos motyónak...

SakmaN · http://www.sargakazi.hu 2014.09.23. 13:43:02

Az első videóban 19.40 körül azok a kockák... Úgy néznek ki, mint a Reactable kockái, csak nagyobbak. Reactable nem volt?

Adsr 2014.09.23. 14:59:05

A lézeres gigafal Linzben van az Ars Electronicában. Reactable tudtommal nem volt. A funkcióját sem tudom azoknak a nagy kockáknak, annyit láttam éppen belőle, hogy a jóember állt rajta, mozgott a kocka, de hogy mire volt jó az egész, azt nem tudom.

Paderbornban pedig az a 8-10 konzol volt kiállítva, amit fotón is láthatsz, meg lent a földszinten a játszós rész.

GrofZero 2014.09.23. 20:55:05

Pont Paderbornban nincs kiállítva Amiga?
Az ftp.uni-paderborn.de a legnagyobb forgalmú Aminet mirror volt a réééégi szép időkben...

csedársajt 2014.09.23. 21:25:48

Nem rossz, bár lehetne emberközelibb, interaktívabb. Egy laikusnak keveset mond, hamar unalmas a régi rész és elveszíthető a fonál, egy szakmabelinek maximum annyi, elmondhatom, hű, láttam az eredeti almaegyest, 4 réteg alaposan lecsavarozott törhetetlen üveg mögött, egy kordon mögött, egy asztalon. Ok, bakancslista pipa..
4040est nála nagyobb csillogó talapzaton tokjában mutogatni, mint valami "kvázi egyedi" dolgot, egyenesen gagyi.
Vannak jó ötletek, csak valahogy széteső az egész, nem igazi régivágású infósok, hanem történészek-művészek informatika-értelmezését tükrözi

Nekem máris jobban tetszik a szegedi magyar tárlat, pl ez:

www.youtube.com/watch?v=usthDG-HE3Y&feature=player_embedded

Adsr 2014.09.24. 08:13:23

@csedársajt: Ez a videó nálunk készült ;-).
Van elég sok interaktív dolog, talán nem jött le annyira a videón se. Érdekes a felvetés, egy kollégám is mondta, hogy szerinte is hézagkitöltés a sok egyéb téma az infó mellett. Szerintem pont a laikusok unnák meg hamar a rengeteg gépet, kell mellé más is, ami számukra is ismerősebb lehet. Mondom én ezt, aki a mi kiállításunkon jobban érzi magát, de én megszállott vagyok e téren ;-).

Adsr 2014.09.24. 08:14:36

@GrofZero: Ugye? Én is meglepődtem.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2014.09.24. 08:45:42

melyik videóban van az alienes rész?

Adsr 2014.09.24. 09:12:40

@manson karcsi: Csak akartam felvenni? Mindjárt megnézem...

Wilson11 2014.09.24. 13:11:57

a blizz megnyomta a cancel-t a TITAN-ra

False_GOD 2014.09.25. 10:52:25

Haha. Nekem paderbornról valami más, egy egész más rendszer jut az eszembe. :D

Adsr 2014.09.25. 14:28:14

@False_GOD: És megosztod velünk eme infót? :-D