Egy kontrollertől nem várunk el sokat: passzoljon a kezünkbe, vagy legalábbis legyen fájdalommentes a használata, és reagáljon gyorsan és pontosan, hogy irányítani lehessen vele a játék eseményeit. A játékipar kb. fél évszázados történelme során persze kitermelt egy-két olyan irányító kütyüt, amik nem tudták hozni ezt a minimumot. Ezeket szedtem csokorba különösebb sorrendi koncepció nélkül, rémüldözzetek.

Xbox „Duke” (2001)

Kezdjük egy egyszerű esettel, a legelső Xbox legelső gyári kontrollerével (a képen balra). Ami azzal írta be magát a rossz kontrollerek toplistáiba, hogy hatalmas volt. Még egy felnőttnek is kényelmetlenül nagy volt, hát még egy gyereknek – ezt belátta a Microsoft is, mert hamar kihozta az S-jelű kisebb változatot (a képen jobbra), aminek a d-padja is használhatóbb volt (ez volt az óriáskontroller másik problémás része).

Resident Evil 4 láncfűrészkontroller (2005)

Persze az Xbox-kontroller is eltörpül a Resident Evil 4-hez a Nuby Tech által gyártott, láncfűrészt formázó kontroller mellett. Első pillantásra azt hinnénk, a kütyüvel lehetett mozgásérzékelősen láncfűrészelni, de nem: ez csak egy sima kontroller, ami történetesen ilyen alakú. Dísztárgynak nem rossz, de kontrollernek csapnivaló volt, rettenetesen nehézkes volt fogást találni rajta.

Atari Jaguar (1993)

Csak nézzünk a képre: hány gomb van ezen az izén? És mekkora? És hova kell felnyúlni a d-padhoz? Bárki tervezte is ezt, gyűlölte a felhasználókat. Mindez 1993-ban, amikor a világ boldogabbik fele már sokkal letisztultabb, párgombos kontrollereket használt, amik nem néztek ki úgy, mint egy irodai telefon. És ebből a szörnyűségből egy Pro változat is készült, 3 helyett 6 akciógombbal. Nem csoda, hogy nem kellett a játékosoknak, és hozzájárult az Atari (második) hanyatlásához.

Power Glove (1989)

„I love the Power Glove… it's so bad” – mondja a májer kiscsávó A varázsló című filmben, és mennyire igaza van. A film szemérmetlen Nintendo-reklám volt (olyan színészekkel, mint Christian Slater és Beau Bridges), aminek sztorija szerint otthonról elszökött gyerekek mérkőztek meg egy kaliforniai játékbajnokságon (spoiler: a májer kicsávót lenyomta a végén egy nem annyira májer mégkisebbcsávó), és közben mindenféle Nintendo-terméket mutattak fullban. Itt van a filmről egy több ponton is hangosanröhögős kritika, akit érdekel. A Mattel kontrollerkesztyűje meg olyan szarul működött, hogy a béna hardverek toposza lett azóta. Bár ugye láttuk már menő felhasználási módját is.

U-Force (1989) / Sega Activator (1993)

Nem, ez itt balra nem egy Halálcsillagon használt laptop, hanem egy másik NES-periféria, a Broderbund által gyártott U-Force. A mozgásérzékeléses irányítás egyik előfutára, de annyira előfutár, hogy gyakorlatilag nem is működött. Infravörös fényt használt, és a játékosnak a szenzoros felület előtt kellett mozgatnia a kezét, hogy történjen valami, de nem nagyon lehetett a reménytelen hadonászással elérni semmi érdemit. A NES-tulajdonosok, akik megvették, általában egyszer kipróbálták, aztán onnantól csak a port fogta, mert tényleg semmire nem volt jó. És akkor említsük meg vele párban a hasonló elven működő Sega Activatort is – ez egy nyolcszögletű keret volt, és a játékosnak ebből kiütve-rúgva lehetett elérni ugyanazokat az akciókat, amiket a sima kontroller gombjaival is elért, csak az Activator pontatlanabb volt.

View-Master Interactive Vision Television System (1988)

Bíró úr, a védelem megtekintette ezt a konzolt és kontrollerét. A védelem visszavonul. Az amerikai View-Master Ideal Group nevű cég szörnyszülöttje, amire minimáljátékokkal kiegészített videokazetták formájában jelentek meg a játékok. Mind a hét (négy Szezám utca-, két Muppet Show- és egy Disney-játék). Egyáltalán, hogy kell ezt fogni? És a konzol is, uramatyám. Pont így képzelem a nyolcvanas évek síremlékét.

eDimensional Access Controller (2008)

Végy egy alap platformot, amire kedved szerint helyezheted fel a gombokat, joystickokat és d-padokat, és így a lehető legkényelmesebben, akárt egy kézzel játszhatsz! Olyan koncepció ez, ami elmondva jól hangozhat, de az eDimensional próbálkozásával a valóságban az derült ki, hogy egy jól kitalált ergonomikus célarchitektúra sokkal jobb, mint egy moduláris hardvernek nevezett Frankenstein-szörny.

Intel Wireless Series Gamepad (2000)

A drót nélküli gamepad nagy mutatvány volt, amikor ez megjelent, de az Intel patkó alakú kontrollere formatervezési zsákutcának bizonyult. A játékosok szeretnek „kapaszkodni” a kontrollerbe, így jellemző user error volt, hogy egyszerűen kettétörték a drága, drót nélküli cuccot. Valamelyik techshow-n nekem is alkalmam volt kipróbálni egy autóversenyes játékkal, pár perc után egy hevesebb mozdulattól reccsent egyet. Akkor letettem, és gyorsan eloldalogtam, hogy ne nálam adja meg magát végleg, és tegye fel a kezét, aki nem így tett volna a helyemben.

Atari Mindlink (1984)

Egy kontroller, ami annyira rossz volt, hogy meg sem jelent. Oké, az mindenképpen az Atari javára írandó, hogy már több mint 30 éve azzal kísérletezett, hogy a játékosok miként irányíthatnák a játékokat a puszta gondolataik erejével. De a megvalósítás átverés volt: nem volt semmi tudati irányítás, a Mindlink a játékosok arcizmainak változását figyelte. A tesztek során sokan fejfájásról panaszkodtak, plusz ugyebár beütött a 83-as nagy videojátékkrach, ami igencsak érintette az Atarit – így végül a Mindlink-projekt hamar a süllyesztőbe került, elkészült prototípusai ma értékes ritkaságok.

ASCII Gamecube Keyboard Controller (2002)

Ez a mutáns kimondottan a Phantasy Star Online-hoz született, mert abban sokat kellett gépelni. De könyörgöm, erre tényleg az a legjobb megoldás, hogy egy billentyűzet két végére rakunk egy-egy fél kontrollert? Vagy rajtam kívül mindenki szeret úgy játszani, mintha azt mutatná, hogy mekkora halat fogott a hétvégi horgásztúrán?

Persze lehetett volna még találni továbbiakat, nekem is van egy „futottak még” listám; Sega Saturn 3D kontroller, Intellivision kontroller, Atari 5200 kontrollere, Spacetech Spaceorb 360, Philips CD-I kontroller, és persze a különféle Wii-kiegészítők környékén is érdemes körülnézni. De inkább átadom a szót nektek, kommentekbe jöhetnek tőletek is rossz kontrollerek.