HTML

IDDQD

Félkomoly játékblog azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.

Itt támogathatsz minket

PayPal:

Patreon:

 patreon_fejlec_kicis.png

Utolsó kommentek

Heti hardveres retro: Amstrad GX 4000

2014.09.12. 16:10 Adsr

Valamikor a nyáron az Amstrad GX 4000 konzolt szavaztátok meg a heti hw retrora, toronymagas szavazati aránnyal. Készüljetek, gigantomán cikk lesz, ha már az Amstradra szavaztatok, akkor nem hagyom ki az alkalmat, és egy kicsit foglalkozok a cég történetével is, hiszen talán sokan tudjátok, nem kevés köze volt a cégnek a Sinclair gépekhez is.

A történet tehát 1968-ban indul, amikor is Sir Alan Michael Sugar megalapította az angliai Brentwoodban Amstrad nevű cégét. A név egy rövidítés, az Alan M. Sugar Trading összevonásának eredménye. Az 1960-as és 70-es években alacsony árú hifi, autóhifi és tévékészülékeket gyártottak, később sztereó erősítőket deckeket és tunereket, majd videomagnókat is. 1980-ban a cég belépett a londoni tőzsdére és a 80-as évek elején évente megduplázta méretét.

1984-ben megkezdte saját háziszámítógépeinek piacra dobását is, megpróbálva egy szeletet kihasítani a Commodore és a Sinclair elől a virágzó piacból az Amstrad CPC készülékcsaláddal. A CPC 464 típust először az Egyesült királyságban, Franciaországban, Ausztráliában, Új Zélandon, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban mutatták be, amit később a CPC 664 és a CPC 6128 modellek követtek, majd 1990-ben ezeknek a "Plus" variánsai is megjelentek, némi funkcionális többlettudással. A CPC gépeket licensz alapján a nyugat-német Schneider is gyártotta és forgalmazta saját neve alatt a német nyelvterület országaiban. 1985-ben mutatták be az Amstrad PCW számítógépcsaládot, amely elsősorban szövegszerkesztő volt nyomtatóval együtt. Ezek a gépek CP/M operációs rendszert is futtattak. Az Amstrad Amsoft divíziója látta el az Amstrad gépeit szoftverrel és fogyóeszközökkel.

1986 ápr. 7-én az Amstrad bejelentette, hogy megvásárolta a Sinclair Research Ltd-től a meglévő és jövőbeni Sinclair számítógépek gyártásának és értékesítésének egész világra kiterjedő jogát a márkanévvel és a szellemi tulajdonjogokkal együtt 5 millió fontért. A raktáron álló ZX Spectrumok és Sinclair QL-ek eladásából önmagában több bevétele származott, mint ez az 5 millió fontos vételár. Megkezdték a Spectrum új verzióinak a piacra dobását: a ZX Spectrum +2 -t, aminek a Spectrum 128+ volt az alapja, csak beépített magnóval (a CPC 464 mintájára), majd a következő évben a ZX Spectrum +3 -t, az Amstrad gépekben is használt, beépített 3"-os floppy meghajtóval (a CPC 664 és 6128 mintájára) (egy rövid szösszenet: ez a floppy a Jánosi Marcell féle kazettás floppylemezre legjobban hasonlító koppintás).

Amstrad PC1512

 

A 80-as évek közepétől kezdve az Amstrad MS-DOS és Windows alapú, megfizethető árú számítógépeket is gyártott, amelyek közül az első a PC1512 volt 1986-tól kezdve, ami annyira sikeres lett, hogy a nyugat-európai számítógép piacból több, mint 25%-os részesedést szerzett. 1988-ban megpróbálta az első alacsony árú hordozható számítógépét piacra dobni a PPC512, majd 640 modelleket, egy évvel megelőzve a Microsoft Portable-t.

Amstrad PPC512 és 640

Az Amstrad utolsó próbálkozása a Sinclair márkanévvel egy saját kompakt desktop PC volt, az Amstrad PPC512 alapján a Sinclair PC200, majd az Amstrad PC1512 alapján a Sinclair PC500 volt. Az Amstrad második generációs PC-i a PC2000 sorozat 1989-ben jelent meg. Az első készülékeket a beépített Seagate vinyók hibája miatt vissza kellett hívni és WD-kre cserélni. A rossz sajtó miatt a cég elveszítette vezető helyét a nyugat-európai PC piacon.

Sinclair PC200 (Hmm, vajon melyik gépre hasonlít?)

A 90-es évek elején asztali gépek helyett hordozható PC-kkel és a GX4000 játékkonzollal próbálkoztak, ez utóbbi ötlete a Commodore C64 Game Systemből jött. A CPC 464 Plus alapú konzol teljes piaci bukás volt, mert még a 8-bites technológián alapult az akkor piacvezető Sega Mega Drive és Super Nintendo 16-bites konzoljaival szemben. 1993-ban az Amstrad elkezdte licensz alapján gyártani a Sega TeraDrive hoz hasonló rendszerét Amstad MegaPC néven, hogy megpróbálja imázsát visszanyerni a játékpiacon. Ez a gép viszont a magas ára miatt nem hozta a várt sikert. Ugyanebben az évben jött ki az Amstrad PenPad is, pár héttel a hasonló Apple Newton előtt. Ez a gép teljes bukás lett több műszaki és használhatósági problémája miatt.

Amstrad GX4000

Ezek után a cég a számítógépek helyett a kommunikációs technológiára kezdett összpontosítani, megvásárolt több telekommunikációs céget, pl. a Betacom-ot, a Dancall Telecom-ot, a Viglen Computers-t és a Dataflex Design Communication-t a 90-es évek első felében. 1989-től az Amstrad lett az egyik legnagyobb beltéri egység szállítója a brit Sky műholdas tévétársaságnak, analóg és digitális boxaival, majd Sky+ digitális video recorderével. 1997-ben az akkori Amstrad Plc-t megszüntették, részvényeit felosztották a Viglen és a Betacom között. Ezután a Betacom Plc-t átnevezték Amstrad Plc-re. Ugyanebben az évben az Amstrad megkezdte beltéri egységek szállításást az ausztrál Foxtel, majd 2004-ben az olasz Sky Italia tévétársaságok számára. 2000-ben a cég megjelentette első kombinált telefon és e-mail készülékeit E-m@iler néven. ezt követte 2002-ben az E-m@iler Plus, majd 2004-ben az E3 Videophone. Az Amstrad E-m@iler üzletét egy Amserve Ltd. nevű külön cég bonyolítja, amelyből 89.8% az Amstradé, 10.2% a DSG International Plc (korábban Dixons Plc) tulajdona. 2007-ben a céget 125 millió fontért átvette a BSkyB (British Sky Broadcasting), amely addig az Amstrad legnagyobb vásárlója volt. 2008 július 2-án Sir Alan visszavonult, amit már a 2007-es BSkyB átvétel óta tervezett.

Eme rövid bevezető után következzen cikkem tárgya az Amstrad GX 4000, amely a konzolpiac legnagyobb buktáinak top 5-ös listájában dobogós helyen szerepel.

A GX 4000 az Amstrad rövid életű póbálkozása volt, hogy betörjön a Sega és a Nintendo sikerein felélénkülő videojáték piacra. Hasonlóan a Commodore-hoz (C64 Gaming System), az Amstrad is egy meglévő, ráadásul kiöregedő számítógépét formázta át, meglehetősen merész köntösbe, a CPC 6128 Plus-t.

Hiába rendelkezett a gép továbbfejlesztett grafikus és audio lehetőségekkel: 64 darab, egyenként 32 színű sprite, hardveres scroll, dedikált zajcsatorna, a 8 bites rendszerek felett addigra már eljárt az idő, így rövid időn belül megbukott a gép. Kb. 15.000 db-ot sikerült belőle értékesíteni úgy, hogy a ciklus végén diszkont áron, 29.99 Fontért dobták a vásárló után. Egy videojáték-lap felmérése szerint pedig minden idők egyik "legérdektelenebb" konzolja volt.

Amstrad GX 4000

A gépet 1990-ben augusztusában mutatták be a párizsi CNIT Centerben, hónapokig tartó "lebegtetés" után, egyszerre a CPC 464 Plus és a CPC 6128 Plus gépekkel. Bolti megjelenése egy hónappal későbbre tehető, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, és Olaszországban lehetett megvásárolni. Kezdő ára Nagy-Britanniában 99.99 Font, Franciaországban 990 Frank. A legtöbb játék ára 25 £ volt. A gép mellett a tápegység, két vezérlő és a Burnin 'Rubber autóverseny is a csomagban volt.

A gép fogadtatása eleinte kedvező volt, az angliai Computer and Video Game magazin technikailag lenyűgözőnek tartotta a konzolt, és olcsó ára miatt nagy jövőt jósolt neki. Pozitívan bírálta a graikai képességeket a lap, de erős kritikát kapott a hangbeli teljesítménye, és a kontrollerek minősége, kialakítása miatt. Az ACE (Advanced Computer Entertainment) magazin hasonló következtetésekre jutott: hozza a 8 bites rendszerek színvonalát, de alulmarad a NEC PC-Engine-hez képest.

Bemutatásakor 20 millió fontot(!!) költöttek a marketingre, a reklámokban a játéktermi arcade gépek otthoni alternatívájakánt kívánták bemutatni a GX 4000-et.

A GX4000 végül is kereskedelmi kudarc lett. A rendszer élettartama során kevés szoftver jelent meg, és azok is lassan csordogáltak. A fogyasztói érdeklődés alacsony volt, a népszerű magazinok nem foglalkoztak eleget a gép bemutatásával. Jó néhány olvasó panaszkodott az információk hiánya miatt (Az Amstrad saját kiadású Amstrad Action című magazinja volt az egyik, amely bővebben foglalkozott a géppel). Néhány héttel az indulás után a rendszert már diszkont áron értékesítették, majd 1991 júliusában néhány üzlet 29,99 £ áron próbált szabadulni az elfekvő készlettől.

A gép alaplapja

Több oka van a sikertelenségnek. Ebben az időben már elérhetőek voltak a 16 bites számítógépek, az Amiga és az Atari ST, de a 8 bites konzolok és számítógépek is uralták a piacot. A 16 bites Sega Megadrive rohamosan növekvő népszerűsége, valamint a Super Nintendo Entertainment System sikerei is megpecsételték a gyengébb teljesítményű gép sorsát. A sikereket erősen befolyásolta, hogy az Amstrad jóval kevesebb összeget költhetett marketingre, mint a Sega és a Nintendo.

Sok szoftverfejlesztő cég panaszkodott, hogy párhuzamosan kellett fejleszteniük a megjelenő játékokat több platformra, így a megjelenések ideje jelentősen csúszott. A gép bemutatásakor ezért csak kevés játék állt rendelkezésre, soknak elnyúlt a fejlesztési ideje, vagy egyszerűen törölték. Végül is sok GX4000 játék csak a CPC 6128-ra kiadott program cartridge formájú változata volt minimális, vagy semmilyen változtatással. A megjelent játékok sem voltak túl sikeresek, a fogyasztók nem keresték őket. Sokan nem voltak hajlandóak fizetni 25£-t egy cartridge játékért, amikor ugyanezt 3,99£-ért meg lehetett vásárolni kazettán.

Amikora a piaci kudarc okán megkérdezték Cliff Lawson tervezőt, azt válaszolta, hogy technikailag legalább olyan jó a gép, mint a SNES. A bukás okaként ő is a gyenge szoftvertámogatottságot és az Amstrad pénzügyi helyzetéből következő gyenge reklámkampányt emelte ki.

CPC 6128 Plus, a konzol számítógép testvére

Műszaki adatok:

  • CPU: 8/16-bit Zilog Z80A, 4 MHz
  • ASIC: sprite-ok, hardver scroll, programozható megszakítás, DMA hang

Felbontás:

  • 0. üzemmód: 160x200 pixel, 16 szín
  • 1. üzemmód: 320x200 pixel, 4 szín
  • 2. üzemmód: 640x200 képpont, 2 szín

Színek:

  • Színmélység: 12 bites RGB
  • Elérhető színek: 4096
  • Maximális színek száma a képernyőn: 32 (16 háttér, 15 sprite, 1 keret). Megszakítások segítségével minden üzemmódban növelni lehet a képernyőn megjelenő színek számát.

Sprite:

  • Szám: 16 nagy felbontású sprite, soronként
  • Méretek: 16x16 (minden sprite nagyítható 2x vagy 4x X és Y irányban)
  • Színek: 15 

Memória:

  • RAM: 64 KB
  • VRAM: 16 KB
  • ROM : 32 KB

Hang:

  • 3-csatornás sztereó, AY-3-8912 chip
  • DMA

Perifériák: A GX4000 vezérlője hasonlít az akkor népszerű 8 bites gépek, a Sega Master System, és a NES vezérlőire. Az irányítókon kívűl két gombot tartalmaz. A pause gomb a konzolon található (tök jó, hogy akár meg is halhatsz amíg meg tudod nyomni a pause gombot, nem? ;-) ). Csatlakozója a szabvánnyá vált Atari 9-tűs csatlakozó.

Analóg botkormányok: Az IBM szabványú csatlakozón keresztül a GX4000 támogatta az analóg botkormányok használatát, de kevés volt az azt kihasználó szoftver.

Fénypisztolyok: Az RJ11 típusú csatlakozó segítségével fénypisztoly is használható volt, több külső fejlesztő készített ilyen eszközt és a hivatalos kiadás is támogatta ezt a perifériát.

Trojan fénypisztoly

25 játék (más források szerint 27) jelent meg a GX 4000-re, nagyobb részben angol és francia cégek, mint az Ocean, a Titus, a Loriciels, és az US. Gold kiadásában. Több játék kiadását beharangozták, mint pl. a Toki, Kick Off 2, Outrun, de ezek törölve lettek a piaci bukás miatt.

Ez a gépezet azon ritka szerzeményeim egyike, amely már régóta ténylegesen gyűjteményben pihent, így szerencsére kitűnő állapotban maradt meg. Teljesen hiánytalan, így a gép, két kontroller, eredeti tápegység (angol szabványú), Burnin 'Rubber játék cartridge, doboz, hungarocell, leírások is megvannak.

 A képre kattintva galéria nyílik!

A legnagyobb hibája a doboznak van, a nyitófülnél egy kicsit megviselt, de nem vészes, egy kis ragasztóval könnyen orvosolható. Egy kis darab hiányzik a hungarocellből, de a fő részek itt is megvannak.

A gép meglehetősen futurisztikus külsőt kapott, egy kis Star Trek hatás érződik, melyet meg is erősít a dobozon látható űrhajós figura is. Szép kis kompakt szerkezet, szerintem simán dobogós lenne a legszebb konzolok versenyén.

 UFO? Nem! Amstrad GX4000.

Sajnos a kontroller minőségére nem fordítottak ilyen nagy figyelmet, eléggé gagyinak látszik, megjelenésekor bírálták is a szaklapok. Némelyik "piacos" NES klónnak jobb minőségű a kontrollere, nem is igazán értem, miért kellett ezen spórolniuk. (A ház szerencsére jobb minőségű anyagból készült.) Mellesleg igencsak emlékeztet a NEC PC Engine vezérlőjére.

Amstrad GX4000 kontrollerek. A pause gomb a gépen kapott helyet.

 Ez pedig a NEC PC Engine kontrollere

A gép működik, rövid próba erejéig teszteltem a géphez kapott Burnin 'Rubber nevű autós játékot. Stílusában engem az Outrun-ra emlékeztet, nem is olyan rossz. A gép technikai színvonalbnan hozza a 8 bites gépek szintjét, sőt egy-két paraméterét tekintve egész jó volt, viszont a 16 bites érában már kevés volt a teljesítménye.                               

Burnin Rubber

Outrun

A képre kattintva galéria nyílik!

Bár kívülről egy kicsit pucolgatni kellett, belülről meglepően szép és tiszta volt, sok tennivalóm nem volt vele. Minden alkatrész szép, megkímélt állapotról tanúskodik.

 Végül két videó következzen. Az egyik egy francia reklám, egyszerűen borzalmas!

A második pedig főként a bevezetője miatt érdekes. Az eredeti reklám felhasználásával, valamint a Magyarországon Káposztaleves címmel ismert - Louis De Funes főszereplésével készült - remek film betétdalával ötvözve telitalálat.

Ugyan, most lesz szavazás, de az nem a jövő heti cikket vetíti előre

13 komment

Címkék: retro

A bejegyzés trackback címe:

https://iddqd.blog.hu/api/trackback/id/tr766520667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bambula 2014.09.12. 16:35:52

Nagyon jó cikk ismét, én is erre a gépre szavaztam mert még nem hallottam róla, jól tettem :)
Örültem az Amstrad rövid bemutatásának is, azt is alig ismertem, bár volt cpc 664 és 6128-om is, sőt valahol még mindig kallódik egy cpc mono monitor nálam.
A gép sorsa szeritem is kódolva volt, egy olyan gép ami még a pc egnine szintjét sem üti meg, a jobb sega md/snes ellen és főleg az irdatlan mennyiségű jó játékaik mellett labdába sem rúghatott.

Remélem legközelebb Creativision lesz !

K0vasz 2014.09.12. 20:02:39

OMG, Amstrad 6128 volt az első gépünk <3 :) imádtam, azon tanultam meg nemcsak a BASIC-et, de egyáltalán írni/olvasni :D

yes...questions 2014.09.12. 20:33:26

Nem Star Trek a borító, hanem Star Wars koncepció rajz nyúlás.

Az eredeti Ralph McQuarrie munkája:

4.bp.blogspot.com/-iSr0Fyz8RiM/Tf6_x0wI4AI/AAAAAAAAvDc/4MJzFPO96j8/s1600/ralph%2Bmcquarrie.%2Bstar%2Bwars.%2B008.jpg

Kíváncsi lennék fizettek-e jogdíjat érte.

Érdekes cikk volt!

Mostly Harmless 2014.09.12. 20:34:18

fun fact: az Amstrad csinált kétkazettás VHS videót is a 90-es évek fordulóján. mind a két oldal tudott felvenni, akár egyszerre két műsort is.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2014.09.12. 21:08:50

elég összevissza lett a cikk eleje, a marketingjére 20 misit költöttek, de a reklámkampány a pénzügyi helyzetből adódóan gyenge lett. vatta fa?

artifex · http://www.amywinehouse.co.uk/ 2014.09.13. 03:41:38

@manson karcsi: "Amikor a piaci kudarc okán megkérdezték Cliff Lawson tervezőt, azt válaszolta, hogy technikailag legalább olyan jó a gép, mint a SNES. A bukás okaként ő is a gyenge szoftvertámogatottságot és az Amstrad pénzügyi helyzetéből következő gyenge reklámkampányt emelte ki."

Szerintem rendben a cikk, én legalábbis tudtam követni. A kérdésedre, a tervező mondta amit említesz. Logikusan nem magát hibáztatta.

Adsr 2014.09.13. 09:09:03

@manson karcsi: Valóban ellentmondásos lehet, amit említettél. Mivel én is csak fordítottam, ezt az infót kell elfogadnunk. Ha valaki tudná, hogy mondjuk mennyit költöttek a NES, Sega Master System, NEC PC Engine reklámjaira, akkor össze lehet hasonlítani az értékeket.

Wilson11 2014.09.13. 19:46:31

Tudom, hogy nem Kotaku-s link de talán egy cikket máshonnan szerzett infó is megér:

np.reddit.com/r/tifu/comments/2g37hj/tifu_by_deleting_the_entire_mailing_list_acquired/

Életszagú sztori, gamedev meg minden.

rognork 2014.09.15. 11:59:40

off: a káposztaleves c. film borzalmas. az első 20 perc arról szól hogy ül két öreg a padon és finganak.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2014.09.15. 18:16:13

@rognork: off: a változástól, az újdonságtól való félelemről, az öregkorról és a nosztalgiáról szól a film. de nem tetszhet mindenkinek minden.