HTML

IDDQD

Félkomoly játékblog azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.

Itt támogathatsz minket

PayPal:

Patreon:

 patreon_fejlec_kicis.png

Utolsó kommentek

Heti retro: Nodes of Yesod

2011.09.03. 12:00 Stöki

A Heti retro rovatban általában olyan játékok szerepelnek, amelyek valamilyen újdonságot hoztak a játékiparba, sőt esetleg új műfajt teremtettek. A most következő opusz nem ilyen, csak egy egyszerű klón – de jó példa arra, hogy a klónok között is akadhatnak emlékezetes darabok.

Az 1985-ös Nodes of Yesodról van szó, ami elég pofátlanul nyúlt egy egy évvel korábban megjelent hasonló játékot, az Underwurlde-ot, Tim és Chris Stamper (a későbbi Rare alapítói) művét. A Nodes of Yesod azonban kicsit kiforrottabban és szebben prezentálta ugyanazt az ugrálós-gyűjtögetős játékmenetet, amit példaképe, ezért sikeresebb tudott lenni az Underwurlde-nél.

Érdekes, ahogy a játék készült: nem magányos hős próbálkozása volt, hanem a frissen megalakult brit Odin cég első programja, a vállalat pedig üzletként tekintett a játékokra. A Nodes of Yesodon egy egész team dolgozott – a programozók közül Steve Wetherillt és Geroge Barnst, a grafikus-designerek közül Stuart Fotheringhamet és Colin Grunest érdemes kiemelni –, és rögtön több platformra folyt a fejlesztés. A fő platformnak tekintett ZX Spectrum mellett C64-re és Amstrad CPC-re készült a játék, később pedig Enterprise verzió is született. A játék 256 képernyős térképét először papíron tervezték meg, utána kezdték begyűrni a 48K-ba. A fejlesztés legemlékezetesebb része egy kisebb katasztrófa volt: a microdrive-on tárolt félkész program egyik napról a másikra elveszett, mert az adathordozók tönkrementek. Wetherillék így majdnem a nulláról kezdhettek mindent.

A Nodes of Yesod titka talán a szép (mármint az akkori spectrumos mércével mérve szép, nagy sprite-okat használó) környezet volt, illetve a jól választott űrhajós főhős, akit Charlie-nak hívták, de teljes nevében – Charlemagne Fotheringham-Grunes – easter eggként őrizte a két grafikus nevét. Charlie dolga az volt, hogy a Holdon megkeressen egy titokzatos fekete monolitot (na vajon melyik filmből ismerős ez), ehhez pedig nyolc, alchiemnek nevezett bigyót kellett összegyűjtenie. A nehézséget a platformjátékokban szokásos dolgok jelentették: az életerőnket apránként leharapdáló szörnyek és a nagy magasságok (a lezuhanás azonnali halállal járt). Voltak viszont olyan lények is, amelyek továbbpattintották Charlie-t, ezt jól ki lehetett használni néhány helyszínen, máshol viszont alchiemrabló szemét űrtolvajokba futott bele a játékos. És meg kell említeni még a vakondot, akit a Hold felszínén lehetett elkapni, és aki aztán járatokat fúrt a játékosnak, felfedve a labirintus újabb részeit. A hatalmas bejárható játéktér miatt a Nodes of Yesod igazi „spirálfüzetbe rajzolom a térképet” játék volt, nem a legkönnyebb fajtából. Töredelmesen bevallom, hogy én anno az örökéletes verziót sem játszottam végig, meguntam egy idő után a sok ide-oda mászkálást. (Bocs, csak belepofázós videót találtam a játékról.)

A játék annak idején kilencvensok százalékokat kapott minden szaklaptól, és Wetherill emlékei szerint a kasszáknál is jól szerepelt, ezért az Odin gyorsan rádobott egy folytatást: még 1985-ben megjelent az Arc of Yesod, ami ugyanazzal az engine-nel készült mint elődje, így nagyon hasonlított hozzá (gyakorlatilag csak a térkép volt más). Később a cég tervezett egy harmadik játékot is Heart of Yesod néven (ez már Atari ST-re és Amigára jelent volna meg), de végül nem lett belőle semmi, mert az Odin a nyolcvanas évek végefelé becsődölt. A Nodes of Yesod szép emlékét viszont jól jelzi, hogy tavaly, megjelenésének 25. évfordulóján készült belőle egy iOS- és egy flashváltozat is. Mindkettőben lehet játszani az eredeti, és egy szebb grafikájú új verzióval.

Aki kipróbálná a flashverziót, itt találja, aki ragaszkodik a C64-es verzióhoz, ide, aki a spectrumoshoz, ide kattintson. Térkép itt, ez pedig egy magyar nyelvű topic, ahol szekértő Yesod-rajongók gyűltek össze. Szavazás még mindig nincs, de jövő héten már lesz, mert véget ér a szabim. A konzervanyagokról visszatérünk a kívánságműsorra, de hamarosan lesz hardveres Heti retro is, régen volt olyan.

26 komment

Címkék: retro spectrum heti retro jatek

A bejegyzés trackback címe:

https://iddqd.blog.hu/api/trackback/id/tr563194808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DnP 2011.09.03. 12:37:40

Arc of Yesod megvolt anno, de nem jatszottam vele par percnel tobbet :)

twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX · http://freewaresoftwarenews.blogspot.com/ 2011.09.03. 12:43:15

Neha jatszottam vele Speccyn, de mindis is agyverzest kaptam az ugri-bugri jatekoktol.

Gatts 2011.09.03. 13:15:50

Hogy én ezzel mennyit szórakoztam gyerekkoromban az Enterprise-omon... :) De sose játszottam végig, nem volt egy egyszerű darab.

pause 2011.09.03. 14:23:45

waa,a kedvencem:D a huje osemberes jatekon kivul meg ezzel jatszotam ,utana a kovetkezo az angry birds volt:D

TH 2011.09.03. 15:14:56

@Gatts: -hoz hasonlóan én is Enterprise-on játszottam (asszem...vagy spectrumon???), és én sem jutottam a végéig soha...

domika_ 2011.09.03. 15:40:53

@Gatts: Szintén Enterprise-on játszottam vele. Azt hiszem ez volt hozzá az első (vagy második?) játékom. Még megvan a gyári kazetta (is)... :)

powerage 2011.09.03. 19:30:03

Az odintól nekem inkább a Robin of the Wood maradt meg, de ez se volt rossz játék...

moli 2011.09.03. 20:38:12

igy elnezve a videot es visszaemlekezve a spektrumos jatekokra, makom volt, hogy a csalad c64-et szerzett be.

TH 2011.09.03. 21:03:46

@moli: nálunk otthon spectrum, később enterprise volt, nagyszüleimnél volt commodore. A commodore-t szerettem a játékok miatt, de a spectrumra lényegesen egyszerűbb volt programokat írni, elsősorban a sokkal kulturáltabb BASIC-nek köszönhetően, amivel grafikát is meg lehetett jeleníteni (emlékeim szerint ez C64-en nem volt magától értetődő, és nem voltak basic parancsok a képernyőre rajzoláshoz). Szóval én gyerekként is jobban szerettem a Spectrumot sokkal, de elismerem, hogy ez nem feltétlenül normális hozzáállás. :-)

TH 2011.09.03. 21:12:48

@powerage: hű, az nagy kedvenc volt, és azt sem tudtuk végigjátszani soha...:-)

Meggymag81 2011.09.04. 00:17:30

Borzalmas ez a játék.

The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) 2011.09.04. 13:32:55

Szívem csücske, talán ezzel a játékkal lettem végérvényesen kocka. Csak szuperlatívuszokban tudok írni róla: a grafikája a korhoz képest gyönyörű volt, az SFX fantasztikus, az egésznek volt egy olyan igazi "ott vagyok" hangulata. Akkoriban jelent meg (87), amikor rácsobbantam A.C. Clarke-ra, monolitot keresni a holdon, ftw.
Persze szemétparaszt gém volt, borzasztó sokat izzadtam vele, nem is emlékszem, hogy végigvittem-e, de nem az volt a fontos, hanem a (mondjuk úgy) fíling.
Nagyon kár, hogy nincs androidos verzió, szétkockulnám vele az agyam :) (bár a flasht így is kipróbálom)
Sokszor jutott eszembe ez a játék, de nem emlékeztem a nevére, tehát duplán óriási kösz a posztért!
Ps: Az Enterprise-om beépített joystick-ját ezzel nyírtam ki :)

Karvaly 2011.09.05. 10:33:47

Igen, nagyjából ekkortól datálódik az a korszak, amikor a hobbisták/magányos programozók helyét a csapatmunka vette át, a grafikát rajzolók, az effekteket zenészek készítették.
Én az Odintól a Robin of the Woodot láttam először C64-en, hatalmas minőségi ugrás volt a korábbi játékokhoz képest, a zenéjét pedig még mindig fel tudom idézni. (mellékesen akkor a játék egész máshogy volt 'közösségi élmény', mint most:)
Enterprise-on is ütős anyag volt a Nodes of Yesod, leírásom nem volt, csak arra rájönni volt egy csomó idő, hogy a 'pingvin'-nel (én annak neveztem) ki lehet fúrni a falakat. Ha jól emlékszem, többször is végigjátszottam örökélet nélkül, most megnéztem a flash verziót, nem tudom, mivel kellene most kecsegtetni, hogy hajlandó legyek egyáltalán megpróbálni, persze akkor még fiatalok voltunk, mindenre volt időnk, és nem volt jobb :)

Amit ha jól emlékszem, nem tudtam az Odintól végigvinni, az a Heartland volt.

Zozosoft 2011.09.05. 11:21:13

Enterprise-on saját készítésű örökélettel sikerült végig vinni :-)

ZoldAsz 2011.09.05. 11:59:29

Enterprise +1
Gyári kazi megvan +1 (klasszik fekete borítós sorozat)

flea 2011.09.05. 12:16:36

@TH: C64-en agyrém volt rajzolni, lényegében csak asm-ben lehetett, vagy különféle POKE-ok pár nap után már reménytelenül értelmezhetetlen kombinációival. Később a +4 hozott egy olyan Basic kiterjesztést, amivel lehetett már rajzolgatni, de az is csak az alapfogalmak tanítására volt jó, használatra nem, olyan eszméletlen lassú volt. (A képernyő két átlóját behúzni 6-8 másodperc volt 2 db LINE utasítással.)

Yarner · http://androlib.blog.hu 2011.09.05. 12:27:30

@powerage: @TH: Dettó. A Robint imádtam, valamiért teljesen lenyűgözött a grafikája. Bizarr módon, annak ellenére, hogy rengeteget játszottam vele, amíg az SPV-ben meg nem jelent a leírása, és meg nem tudtam, valójában miket kellene benne keresni, szabályosan SEMMIVEL nem találkoztam a térképen a katonákon és a virágokon kívül. Még egy tündérbe vagy vaddisznóba sem futottam bele.
Egyszer PC-s Speccy emulátoron már majdnem végigjátszottam (az, hogy a püspök teljesen random módon és baromi ritkán jelenik meg, finoman szólva esetlegessé teszi a sikert)...

Amúgy gyilkos volt ezeknek a mászkálós platformjátékoknak a megközelítése.
Semmi mentés: magold be az egész térképet, fedezd fel a tennivalókat, trükköket (próbálgatás útján), aztán ülj neki, és próbáld meg egy menetből végignyomni (ami magában is 1-2 óra tiszta játékidő is lehet)
Ki csinálná ma már ezt végig?

Apropó: Antiriad még kultjáték valakinek? Arról is szívesen látnék cikket. Epikus volt a grafikája...

Yarner · http://androlib.blog.hu 2011.09.05. 12:28:25

Jól tudom, hogy ez valamiért Enterprise-on afféle killer app lett?

TH 2011.09.05. 12:43:07

@Yarner:
kezdem a kötözködéssel:
hu.wiktionary.org/wiki/epikus
hu.wikipedia.org/wiki/Epika
bocs. ;-)

És igen, rohadt szivatósak voltak ezek a játékok, én a SpV-s leírással sem tudtam végignyomni a játékot, mert a püspököt megtalálni rohadt nehéz volt (lévén totál random, mint írod is), majd onnan visszatalálni ahhoz a rohadt fához...ehh...

@flea: emlékeim szerint a Simon basic 64-esen is lehetővé tette a rajzolgatást, de nem sokat kísérleteztem vele. Enterprise-on és Spectrumon egyszerű volt rajzolni, és normálisabb volt a Basic szintaxisa is (Commodore-okon elég áttekinthetetlen kódok születtek)...

Yarner · http://androlib.blog.hu 2011.09.05. 13:11:30

@TH: Elhiszed, ha azt mondom, hogy eszembe jutott, hogy "ebbe bele lehet kötni", amikor leírtam? :-)
Ereedetileg Epic-et akartam írni, de gondoltam, írjunk magyarul. persze magyarul meg nem létezik ez a kifejezés 8és azt sem mondhatjuk, hogy "eposzi grafikája van"), de gondoltam, egyszer belefér...
nem fért :-D

TH 2011.09.05. 13:12:46

@Yarner: magas volt a labda, bocsánat. :-)

lokkoLori 2011.09.06. 13:02:04

a commodore gányolni tanított

lokkoLori 2011.09.06. 13:06:05

és én annyira imádtam gányolni hogy az egyetem alig bírt róla leszoktatni :)

lojzi1 2011.09.07. 17:59:37

@Yarner: Antiriad jó volt, de sztem örökélet nélkül baromi nehéz. Örökélettel meg unalmas. Kb. ez volt a baj akkoriban az ugrálós-mászkálós-gyűjtögetős grafikusan csudálatos játékokkal.
Az Antiriadnak a poszt-nukleár-apokaliptikus kerettörténete volt nagyon magával ragadó.
Évtizedekig hittem az 1001/3-nak hogy képregény alapján készült a játék és próbáltam a neten megtalálni, de csak az első 16 oldalt leltem föl. Aztán kiderült, hogy ez a 16 oldal a játékhoz készült a gyári dobozba sztoriháttérnek :(

flea 2011.09.08. 09:18:39

@TH: valóban, most hogy mondod, a Simon's is tudta. Mellesleg az már a 64-en is jobban ment, mint a beépített a +4-en.