HTML

IDDQD

Félkomoly játékblog azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.

Itt támogathatsz minket

PayPal:

Patreon:

 patreon_fejlec_kicis.png

Utolsó kommentek

Checkpoint Mini #38 (és Kétheti Retro): North & South

2017.04.16. 18:45 Stöki

 

cpmini_38.png Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogy fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak.

A mostani játékkal ritka kivételt teszünk, erről ugyanis már írtam hosszabban a blogban, és ilyeneket nem szoktunk beválogatni a Checkpoint Minibe (és nem is csinálunk belőle rendszert). De az a poszt már vagy öt éve volt, senki sem emlékszik rá (alant recikláltam), illetve Grath nagyon-nagyon szeretett volna csinálni róla egy adást. Mondjuk, ezt úgy mondta, hogy még nem próbálta ki a játékot - ami nevezetesen a North & South -, és hát ez a stratégia a majdnem harminc év alatt elég csúnyán öregedett. Ha kíváncsi vagy arra, hogy Grathnek mennyire jött be a játék, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad).

A játékipar mindig is szívesen nyúlt sikeres képregényekhez (már Atari 2600-ra is volt egy Spiderman), és ezek a feldolgozások általában Japánból és Amerikából érkeztek. E két ország mellett azonban van még egy harmadik, ahol igen régi hagyományai vannak mind a képregényeknek, mind a videojátékoknak: Franciaország. A franciák olyan neves játékklasszikusokat adtak nekünk, mint az Another World vagy az Alone in the Dark, képregényeiket meg Asterixtől Moebius műveiig lehetne sorolni. Azt azonban kevesen tudják, hogy a nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb stratégiai játéka, a North & South is egy francia képregény-feldolgozás.

A játékot a Párizsban alapított Infogrames fejlesztette, aminek vezetője, Bruno Bonnell nagy képregényrajongó volt. Ebből következően elég gyakran vett konverziós jogokat – persze eleinte nem volt sok pénze ilyesmire, ezért kezdetben az inkább csak Franciaországban ismert képregényekből próbált átiratokat készíteni. A cég egyik első játéka például az 1985-ös Passengers of the Wind volt, aminek alapja a Les Passagers Du Vent című képregény. Aztán Bonnell megpróbálkozott a Les Tuniques Bleues játékra vitelével is – ebből lett a North & South.

les-tuniques_bleues_presentent-cavalerie.jpg

A képregény francia földön igen népszerű (1970 óta több mint ötven album jelent meg a sorozatban), de angol nyelvterületen szinte ismeretlen. Címe (Les Tuniques Blues = Kékkabátosok) arra a ruházatra utal, amit az északiak viseltek az amerikai polgárháborúban – és ezzel el is helyeztük a képregényt térben és időben. A képregény a háborút francia humorral mutatta be a két főhős – a szarkasztikus, a feladatokból magát mindig kivonó Blutch tizedes, illetve a lelkes és hazafias Cornelius M. Chesterfield őrmester – életén keresztül. Az Infogramesnél gyorsan összedobtak a licenchez egy félkész programot, ami főleg egy ügyességi minijátékból állt (hogy ezt ki készítette, azt sajnos nem tudtam kideríteni), ebben egy katonának el kellett rohannia egy erőd végébe, miközben akadályokat kerülgetett, lyukakat ugrált át és ellenséges katonákkal verekedett. Ez a minijáték egy másik változatával együtt – amiben egy vonaton kellett végigugrálni – bekerült a végleges programba, de a North & South alapjaiban mégis stratégiai játék akart lenni. Ezeket az alapokat pedig Bonnell Stéphane Baudetre bízta (lásd a képen), akinek korábbi, Hostages című játékából úgy tűnt, van érzéke a taktikai elemekhez.

Baudet tehát kapott egy szinte kész ügyességi minijátékot, és a feladatot, hogy fejlesszen hozzá egy stratégiai programot, ami a Kékkabátosokra épül. Furcsa kérés, de ha valahol, egy fiatal, még független fejlesztőcégnél előfordul ilyesmi, és Baudet remekül megoldotta a feladatot. Real-time stratégiát szeretett volna, úgy tervezte, hogy a játéktér a (Még Nem Annyira Egyesült) Államok térképe lesz, és a játékos azon irányíthat minden egységet, valós időben. Ez végül technikai korlátok miatt nem tudott megvalósulni (évekkel a Dune II előtt járunk), ezért az országtérképen maradt a körökre osztott lépegetés, az egyes csatákat viszont valós időben lehetett lejátszani. Baudet ehhez a koncepcióhoz főleg a táblás társasjátékokból és gyerekkori élményeiből merített (nagyon szeretett műanyag játékkatonákkal háborúkat vívni). Más játékokból nem nagyon lopott, mert mint a RetroGamernek elmondta, a Defender of the Crown túl egyszerű volt, a Civilization meg túl bonyolult – ő valahol a kettő közé akarta belőni a North & Southot (érdekes amúgy ez a kreatív múltidézés Baudet-től, mert a játék fejlesztésekor a Civilization még sehol sem volt).

Baudet főleg a real-time csatákat programozta, a körökre osztott, térképes részt egy másik programozónak Vincent Belliardnak adta ki (később egyébként ő készítette az egyik első francia internetes portál motorját). „Én nem voltam olyan jó programozó, mint Vincent” – mesélte Baudet a RetroGamernek. „Nem a kód szépsége érdekelt, csak a végeredmény, ezért sokat kellett utólag optimalizálnom, hogy elfogadható legyen az eredmény.” Érdekesség, hogy a vezető fejlesztő elsősorban kétszemélyes módra tervezte a játékot, az AI csak utólag került bele, és eleinte csak azért, hogy hibákat tudjanak tesztelni vele. Néha például a programozók munka végén ott hagyták egy gépen futni a játékot, hogy két gépi ellenfél játsszon egymás ellen, és amikor reggel visszajöttek, látták, hogy egy ló beakadt a csatamezőn, vagy valami más hasonló bug bukott ki. A valós idejű csata egyébként csak három egységre – gyalogos, lovas, ágyúk – épített, de ezekkel elég jól lehetett taktikázni (például ágyúval szétlőni a hidat, hogy a lovasok ne tudjanak átkelni egy folyón).

Sztorija nem nagyon volt a játéknak, de a képregény stílusa így is átjött, az eredeti albumok látványvilágát az Infogrames művészeti vezetője, Didier Chamfray adaptálta jól. Egyszer a Kékkabátos-képregények rajzolója, Willy Lambil is benézett a céghez, és teljesen le volt nyűgözve attól, hogy látja mozgás közben a figuráit. A képi humornak más forrásai is voltak, ezen a téren elég sokan hozzátettek a játékhoz. A kezdő főmenüben például volt egy fotós, akit lehetett a kurzorral abuzálni – ezt a mókát maga Frederic Raynal, az Alone in the Dark alkotója javasolta kollégáinak. A játékot komikus hangeffektek is kísérték, még jobban tompítva a háborús téma élét. A végeredmény egy igen szórakoztató és változatos játékká állt össze, ahol a körökre osztott és a valós idejű stratégiázást egész jól hígította pár ügyességi betét (bár ma kipróbálva már nagyon öregecske mindegyik minijáték).

Furcsa, de amikor a North & South 1989-ben megjelent, elsőként Franciaországban, a hazai sajtó nem esett hasra tőle, elég közepes kritikákat kapott. Csak amikor Németországban és Angliában is kiadták, akkor kapták fel igazán a játékosok, és akkor születtek meg az első 85-95 százalékos kritikák. A program eredetileg Amigán és Atari ST-n készült, és ez a két verzió a legszebb, legélvezhetőbb. Nem rossz a DOS-os sem, csak kicsit ronda (16 színű EGA), a NES-változat viszont aranyos. A 8-bites átiratok (C64, Spectrum, Amstrad CPC) pedig nagy vállalások, de épp ezért leegyszerűsített és kényelmetlen verziók. A spectrumos változat például három darab, kétoldalas kazettán jött ki, minden oldalon egy-egy játékrész volt, és rengeteget kellett töltögetni (mondjuk, így is 96 százalékot kapott a Crash magazintól). Számomra egyébként a DOS-os verzió a legkedvesebb, monokróm monitoron. A gimnáziumi játéktermünkben Hercules monitorok voltak, ami eléggé lecsökkentette az élvezhető játékok számát, de a North & Southot fekete-fehérben is ronggyá játszottuk.

44731-north-south-atari-st-front-cover.jpg A North & South (majd később az Alone in the Dark) sikerének köszönhetően az Infogrames megerősödött, és nagyobb képregénylicenceket is tudtak venni, így csináltak Asterix-, Tintin- és Hupikék törpikék-játékot is. Aztán miután a cég felhízott, és kezdtek anyagi gondjai lenni, Baudet átment a Ubisofthoz, ahol többek között a Splinter Cell: Double Agentetn és a Test Drive Unlimiteden dolgozott.

Aki kipróbálná ma a játékot, itt talál amigás, itt meg DOSboxban futtatható pc-s verziót (16 szín, EGA felbontás a max). 5 euróért a Steamen akad egy pofás remake is, de a játékmenet ma már azért nem okoz annyi örömet, mint 1989-ben. Legközelebb két hét múlva lesz Checkpoint Mini, jövő héten pedig érkezik az év hetedik vendéges adása. Továbbra is válasszatok bennünket, és visszajelzések, észrevételek jöhetnek bátran (iTunes-ra is, mert akkor jobban észrevesz minket a drága), és azért is hálásak vagyunk, ha share-elitek a mostani adást (vagy valamelyik korábbit).

Ebből a posztból elérhető a teljes első évad, ebből a posztból pedig a teljes második évad.

A vendéges (nem mini) Checkpoint adásokat itt találod.

 

A harmadik évad korábbi Checkpoint Mini adásai:

Ezek pedig vendégszerepléseink A hiányzó darab podcastben és a Fun With Geeks YouTube-csatornán.

22 komment

Címkék: retro közösség podcast infogrames checkpoint mini

A bejegyzés trackback címe:

http://iddqd.blog.hu/api/trackback/id/tr3112425183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

krcsirke 2017.04.16. 19:04:00

NES-es volt csak meg, elég sokat játszottam vele, a mini játékok feldobták eléggé a játékmenetet. AI eléggé jó volt szerintem. Fő cél mindig a tengerparti területek megtartása és védése volt az utánpótlás miatt.

Di Patrone! 2017.04.16. 20:22:52

Amigán nyomtam annak idején még kölyökkoromban, nem volt rossz, akkor még el lehetett vele szórakozni. És tényleg, a Defender Of the Crown akkor is jobb volt, ez utóbbi még most is játszható. Akkor is átvillant bennem a gondolat: Amikor a csatakezdő animáció van, az ágyúgolyó mindig a gyalogosok feje felett lő el, sosem találja el őket- kicsit furcsa volt már akkor is, dehát biztos csak ilyen képregényesen jópofa akart lenni. Más szelek fújdogáltak még akkor.

Majdénmegmondom 2017.04.17. 10:06:42

BLEUES, nem Blues, ti pallérozatlan krakélerek!

Stöki · http://iddqd.blog.hu 2017.04.17. 10:36:17

@Majdénmegmondom: Köszi, javítva.
A felelősöket guiullioutiune-nal végeztük ki.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2017.04.17. 15:45:15

Höjj, vagy 25 éve találkoztam ezzel a játékkal Amiga 500-on, de szuperbéna voltam hozzá. Arra mindenesetre emlékszem, hogy mennyire kidoglozott volt azokhoz a C64-es játékokhoz képest amikkel addig találkoztam.

FikkFakk 2017.04.17. 16:08:07

Mennyit nyomkodtuk ezt a jatekot!

Emlekszem, neha a deliek tuzgombja az eszaki seregben ervenyesult.... :)

glezmen 2017.04.17. 17:19:31

Mobilra kimondottan jó remake-je van, ajanlos :)

glezmen 2017.04.17. 17:20:24

És ha már stratégia, tudom hogy multkor is említettem, de simán jöhetne egy Advanced Wars cpmini ;)

publicbrain 2017.04.17. 17:30:52

Én is imádtam régen a North & South-tot. :)

Ha esetleg hiányzik valami hasonló potlék, mint a kis stratégia része, akkor ajánlom a II. VH-s Battle Islands Commanders nevű steam-es, ingyenes játékot.
youtu.be/4CKQS70bsS8
store.steampowered.com/app/445720/
De vigyázat, ez csak multiplayer és elég erősek sokszor az ellenfelek. :)

alien 2017.04.17. 19:24:56

@Zoltan1974: defender of the crown csucs volt. Ebben volt egy darab katona amivel tobb. Sereget vertem tönkre aztan a patakba esett. Alamoi Győző volt a neve.

Cart · http://www.retrogeek.hu 2017.04.17. 21:32:09

Á, North & South, havernak volt meg, igazából ő játszott, én nézem stílusú volt. Mint a lessszbi show, csak erekció nélkül :D

Di Patrone! 2017.04.17. 23:47:43

@alien: Vagy Gáspár Győző. Elképzelem, ahogy egyedül tönkrever egy sereget, közben kiabálva hogy "a rák egye ki a szíveteket"!

light 2017.04.18. 08:07:17

Nem cikláltad re alant ;)

nevem Johnny 2017.04.18. 09:53:32

Én a hétvégén játszottam a Spectrumos verzióval, szerintem nagyon jó a konverzió. Persze most már nem kazettázik az ember, hanem DivIDE-zik.

Savior 2017.04.18. 11:40:04

Az nem lehet, hogy a PC verzióban az extra ágyúk nem tartalékok voltak, hanem több ágyút mozgathattál egyszerre? Nekem nagyon erősen él egy ilyen kép a fejemben.

386 DX-40-n egyébként ha jól emlékszem pont két szék között a padlóra esett a játék, mert turbo nélkül nagyon lassú volt, turboval meg játszhatatlanul gyors. Ebből a szempontból nagyon irigyeltem a barátomat, akinek Amigája volt, és a 7MHz szépen folyékonyan vitte. :)

mash/the collective 2017.04.18. 17:26:18

@Grath: most az egyszer elnézik neked az Amigások a beszólásod: "...aztán rájött, hogy Amigán van..." ;o)

Wild Colonial Boy 2017.04.18. 22:49:41

Gép ellen már akkor sem ért sokat. Nade multiban!

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2017.04.19. 21:13:00

Nagyon szerettem ezt a gammát gyerekkoromban! A bolondos rajzstílus miatt már akkor is gyanús volt, hogy ez inkább csak valami Lucky Luke-szerű, dilis francia kamuvadnyugat! :D

Ződ2000 · http://autossagok.blog.hu/ 2017.04.19. 22:18:08

Androidra is van egy meglepően jó űtirat. Sok tekintetben fejlesztettek rajta, hogy az érintőképernyővel is rendesen működjön.
play.google.com/store/apps/details?id=com.microids.google.bcnorthvssouthfreemium

Pár unalmas percet sikerrel elűzött, és persze ott a nosztaliga-faktor...

Kampec 2017.04.21. 14:45:51

Rengeteget nyomtuk mi is XT-n vagy talán már 286-oson hercules monitoron :) (amikor másoknak már 386 vagy 486-osuk volt vmi VGA monitorral) valóban az ilyen konfiguráción még élvezhető kevés játéka volt

Bobby Newmark 2017.04.27. 13:18:58

@Vajda Gábor (Gabor_V): Pedig ez C64-en is elég jól néz ki. Nyilván nem Amiga szint, de nem csúnya.

Bobby Newmark 2017.04.27. 13:22:53

@Savior: Szerintem is több ágyúval lehetett lőni, ha több volt.

www.pcgamesn.com/sites/default/files/North%20and%20South.png

Ezen a képen is kettő van a jobb oldalon.