Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogy fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak.
Múltkor a Planescape:Tormenttel sok ember kérését teljesítettük, ezért most mi választottunk játékot, illetve egészen pontosan Grath, aki egy elég ismeretlen arcade lövöldözős marhaságot ásott elő isten tudja, honnan. A Nitro Ball első blikkre átlagos run'n gun játék, aztán egy idő után az ember észreveszi a rejtett rétegeit. Ha kíváncsi vagy arra, hogy tetszett nekünk ennyi idő után a játék, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad).
Szóval Nitro Ball, amiről csak rövidke cikket tudok írni, mert nem sok infó maradt fenn róla. Annyira ismeretlen játék, hogy még Wikipedia-oldala sincs, csak játéktermi gépre jelent meg (pc-s vagy konzolos átirata nem volt), és még azt sem tudni, kik fejlesztették név szerint, ugyanis ez is a kilencvenes évek elején született Japánban - ahol akkor az volt a szokás, hogy a játékfejlesztőket legfeljebb csak monogrammal vagy becenévvel jelezték a stáblistában, mert az egyén sikere nem fért bele a helyi cégkultúrába.
A Nitro Ballt a Data East készítette, ez a cég viszont ismerős lehet máshonnan is. 1976-ban alapította Fukuda Tecuo, és eleinte cserélhető kazettás/paneles technológiában utazott az arcade iparban - többek között a Data East fejlesztései tették lehetővé, hogy ne kelljen minden játéktermi játékhoz külön szekrényt gyártani, csak pár nyákot cserélni bennük. A hardveres biznisszel párhuzamosan a japán vállalat hamar rákapott a játékfejlesztésre is, 1977-ben már meg is jelent első játékuk (a Jack Lot), később pedig olyan sikerek, mint a Karate Champ, a Sly Spy vagy a legnagyobb dobásuk, a rengeteg portot megért Burger Time. A Karate Champ körül kisebb balhé is volt az International Karate megjelenése után, a Data East szerint ugyanis a két játék túlságosan hasonlított egymáshoz, ezért beperelte az Epyxet (az ügyben végül a bíróság az Epyxnek kedvezett). A Data East később flipperekkel is foglalkozott (volt egy Checkpoint nevű gépük is!), a másodvonalbeli cég aztán a játéktermi piac szűkülésével 2003-ban becsődölt.
1992-ban viszont még vígan gyártották egyik játékot a másik után, ekkor született a Nitro Ball is - aminek fejlesztéséről, mint említettem, semmi info. Szóval inkább a játékról írnék, ami első ránézésre az Ikari Warriorshoz meg a Commandóhoz hasonló "lentről felfele megyek és mindenkit szétlövök" típusú akciójátéknak tűnik, aminek egy jövőbeli tévés játékshow ad keretet öt szinttel (focivilág, háborús világ, szellemvilág, űrlényes világ, űrállomás). A saját tematikával rendelkező pályákon azonban kiütközik, hogy a Data East flipperekkel is foglalkozott: a Nitro Ball ugyanis valójában egy virtuális akcióflipper, műfajának egyetlen képviselője. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy, hogyan öljük meg az ellenfeleket. A pályák tele vannak flippertábla-elemekre hasonlító részekkel, amik interaktívak - ezeket kell kilőni vagy belegurulni vagy ellenfeleket belelőni, és akkor sok pont, illetve powerup üti a markunkat (a pont ugye egy arcade gépnél nem másodlagos, ha a toplistán akarunk villogni). Ezen kívül a pályákon néha kis feladatokat - már-már mellékküldetéseket! - kapunk, például bizonyos idő alatt bizonyos számú ellenfelet ki kell nyírni, és így is lehet sok plusz pontot szerezni. Mindez nagyon gyors, pörgő akcióval és elég jó fegyverarzenállal (a legjobb, hogy főhősünk is flippergolyóvá alakulhat át).
Persze a Nitro Ball nem volt hosszú játék (kevesebb mint 18 perces longplay van róla a YouTube-on), viszont baromi nehéz volt, inkább a kuncsaft pénztárcájának megcsapolása volt a célja (mint oly sok játéktermi játéknak). A MAME emulátornak és a játék ROM-jának hála viszont ma gyorsan és aránylag fájdalommentesen ki lehet pörgetni, és azt a pár percet érdemes rászánni, mert ritka nagy állatság ez a videojáték-történelemben, és az ember végig arra gondol, milyen jó móka lehetett ez három játékossal (igen, három, ilyen kabinetek is készültek belőle annak idején). Sajnos nincs életerő, rögtönhalós a móka, ezért amikor kipróbáltam, én főleg arra koncentráltam, hogy életben maradjak, a flipperes mókázásra kevés figyelem jutott. De másnak talán több sikerélménye lesz vele, én már negyvenes vénember vagyok, megkopott reflexekkel.
Legközelebb két hét múlva lesz Mini egy másik játékról (egy pécés-konzolos játék, sőt egész játéksorozat), de előtte még jövő héten érkezik az év negyedik vendéges adása. Továbbra is válasszatok bennünket, és visszajelzések, észrevételek jöhetnek bátran, és azért is hálásak vagyunk, ha share-elitek a mostani adást (vagy valamelyik korábbit).
Ebből a posztból elérhető a teljes első évad, ebből a posztból pedig a teljes második évad.
A vendéges (nem mini) Checkpoint adásokat itt találod.
A harmadik évad korábbi Checkpoint Mini adásai:
- Checkpoint Mini #32: Cadillacs & Dinosaurs
- Checkpoint Mini #33: General Chaos
- Checkpoint Mini #34: Planescape: Torment
Ezek pedig vendégszerepléseink A hiányzó darab podcastben és a Fun With Geeks YouTube-csatornán.
Utolsó kommentek