HTML

IDDQD

Félkomoly játékblog azoknak, akik tudják, mi az IDDQD, és azoknak, akik nem. Kazuárokat is szívesen látunk.

Itt támogathatsz minket

PayPal:

Patreon:

 patreon_fejlec_kicis.png

Utolsó kommentek

Checkpoint Mini #31 (és Kétheti Retro): Drakan: Order of the Flame

2016.12.18. 22:52 Stöki

cpmini_31.png Üdv minden régijáték-rajongónak, megint itt van 2in1 rovatunk, a Checkpoint Mini, ami cikk és podcast is, attól függően, ki hogy fogyasztja. Szokás szerint a lejátszó után egy cikkecske is jön a játékról azok kedvéért, akiknek a podcastes formátum annyira nem jön be, de pár bekezdést bármikor elolvasnak.

Az év utolsó Checkpoint Minije természetesen a Golden Axe... helyett egy legalább olyan szép és jó videojáték. Illetve nem olyan szép. Meg nem is olyan jó. De videojáték! Szóval a Drakant próbáltuk ki újra, ezt a 17 évvel ezelőtti pc-s külsőnézetes akció-kalandjátékot, amit annak idején mindenki a Tomb Raiderhez hasonlított. Pedig eléggé különbözik Lara Croft kalandjaitól, és érdemeit ma is el lehet ismerni, még ha a grafika nem is öregedett szépen. Ha kíváncsi vagy arra, hogy tetszett nekünk ennyi idő után a játék, irány a podcast, embed lent, letöltőlink a nyilacska alatt >>illetve itt<<, RSS feed itt, iTunes-oldal itt, Soundcloud-oldal itt. Ha viszont csak olvasnál egy posztot a játékról, scrollozz a lejátszó utánra (bár teljes élményt a podcast ad).

Ha már a Tomb Raidert említettem, azzal definiálom a játék korát: a harmadik és a negyedik Tomb Raider között jelent meg, 1999 nyarán. A harmadik Tomb Raidernél már kezdett kopni kicsit a sorozat nimbusza, ezért a szaksajtó nagy része ünnepelte az új ötleteket hozó Drakan: Order of the Flame megjelenését. A játékosok viszont inkább a nem sokkal később megjelent negyedik Tomb Raiderre szavaztak a pénztárcájukkal, a Drakanból nagyjából 250 ezer fogyott - ami bukásnak nem nevezhető, de azért annak idején többet érdemelt volna ez a játék, még ha kicsit sorjás volt is.

Hogy sorjás, azt a vezető fejlesztő, Alan Patmore is elismerte, az ő ars poeticája ugyanis az volt, hogy nem kell a részleteket tökéletesítgetni, hanem egy összességében pöpec játékélményt (vagy ahogy ő fogalmazott: "fun factor"-t) kell adni - és a Drakan ezt a kor sztenderdjeihez képest meg is tette. Patmore a Surreal Software égisze alatt hozta össze a játékot, ami egy amerikai cég; 1995 és 2010 között létezett, legnagyobb sikere pedig egy Gyűrük Ura-játék volt 2002-ben. Érdekes, hogy a tengerentúli csapat brit kiadóval állt össze, és a Drakant a Psygnosis adta ki, ami ugye a Commodore-korszak egyik legnevesebb angol fejlesztő-kiadó gárdája volt.

A Drakan és a Tomb Raiderek közötti hasonlóságot szinte csak a dögös és harcias női főhős jelentette: a játékban leginkább Rynnt kellett irányítani, ezt a bőrszerkós-kardos amazont, aki néha Arokh nevű sárkányára pattanva vágott rendet egy random fantasy birodalomban (a sztorira kár is a szót vesztegetni, az ügyeletes gonosz elrabolja Rynn tesóját, és őt kell kiszabadítani). A játékmenet viszont eléggé különbözött a Tomb Raiderekétől: egyrészt ládatologatós fejtörők helyett a "nagy kaland" érzés dominált: a játékos kapott egy hatalmas, dánzsönökkel telepakolt, bejárható (berepülhető) világot, ahol Rynnek ráadásul nem két Berettából kellett tüzelnie, hanem főleg közelharcokban helytállnia. És ott volt még Arokh, a legmenőbb jármű az addigi külsőnézetes akciójátékokban, akivel légicsatákat is lehetett és kellett vívni.

rynn3.jpgA játéknak két gyenge pontja volt, és mostani tesztünkben mindkettő előjött. Az egyik a primitív harcrendszer, ami már annak idején is túl egyszerű volt. A másik a grafika, ami a Surreal saját motorjával, a Riot Engine-nel elég alacsony poligonszámokat villantott - hiszen csak így lehetett nagy világot csinálni, ami elketyegett az akkori pécéken. Maga Rynn például 538 poligonból állt (ma már egy Final Fantasy-szereplő hajában több ezer van), és több animációja nem volt túl életszerű. 1999-ben ezeken aránylag könnyen túltette magát az ember - ma már sokkal nehezebb

Mint említettem, a játék nem volt bombasiker, de azért hozott a konyhára, és a 250 ezer példány mind pécén fogyott - más verziója ugyanis nem volt a játéknak. A reklámkampányában egy Rynn-nek öltözött modell, Myrna Blankenstein is népszerűsítette a Drakant (ami újabb Tomb Raider-áthallás), a német verzió pedig kevésbé volt erőszakos (nem volt benne vér és csonkolás, és a hullák is hamarabb eltűntek). Annyi pénzt azért behozott a program, hogy érdemes legyen folytatást csinálni; ez volt 2002-ben a Drakan: The Ancients’ Gates, már erősebb gépekre tervezett szebb grafikával (Rynn már szédítő 3000 poligon volt). Viszont iszonyat bugosan jelent meg, amihez talán az is hozzájárult, hogy Patmore két héttel a játék premierje előtt nősült meg, szóval az esküvő szervezgetése valószínűleg kicsit eltérítette a fejlesztéstől. Az amerikai premier után az európai verzióval meg is vártak egy rakás bugfixet, így a játék hónapokkal később jelent meg Európában.

A Surreal a Gyűrűk Ura-játék után megcsinálta a The Suffering című horrort, 2004-ben pedig a Midway megvette őket - a Midway meg 2009-ben ment a Warnerhez, a Surrealt pedig bezárták, illetve részben a Monolithba olvasztották. A Drakan kiadója, a Psygnosis is ekkortájt halt meg: a neves liverpooli céget még 1993-ban megvette a Sony, de 2010-ben bezárta (a két évszám között főleg Wipeoutokat csináltak szakmányban). Alan Patmore a Sureal után rövid időt eltöltött a Double Fine-nál, majd a Zyngánál, aztán Kixeye nevű, kisebb online multis játékokat gyártó cégnél kötött ki. A Drakan meg jelenleg nem érhető el legálisan sehol, bár hosszú fórumtopicok követelik Steamen és GOG-on is.

12338-drakan-order-of-the-flame-windows-front-cover.jpg

Legközelebb jövőre lesz Mini, még nem tudjuk, pontosan mikor - de előtte idén még lesz egy utolsó vendéges Checkpoint, szóval az ünnepekben sem maradtok podcast nélkül. Addig is visszajelzések, észrevételek továbbra is jöhetnek bátran, és azért is hálásak vagyunk, ha share-elitek a mostani adást (vagy valamelyik korábbit).

A második évad korábbi adásai:

Checkpoint Mini #11: Jagged Alliance 2
Checkpoint Mini #12: Katakis
Checkpoint Mini #13: The Horde
Checkpoint Mini #14: Street Fighter II
Checkpoint Mini #15: Pang
Checkpoint Mini #16: Gobliiins
Checkpoint Mini #17: Dark Sun
Checkpoint Mini #18: Metal Slug
Checkpoint Mini #19: Quiz & Dragons
Checkpoint Mini #20: Pushover
Checkpoint Mini #21: The Dig
Checkpoint Mini #22: Ōkami
Checkpoint Mini #23: Z
Checkpoint Mini #24: I Have No Mouth, and I Must Scream
Checkpoint Mini #25: Septerra Core
Checkpoint Mini #26: Broken Sword
Checkpoint Mini #27: Paradroid
Checkpoint Mini #28: Pandora's Box
Checkpoint Mini #29: Magic: The Gathering
Checkpoint Mini #30: Toonstruck

 

Ebből a posztból elérhető a teljes első évad

 

És itt találod a vendéges (nem mini) Checkpoint adásokat

17 komment

Címkék: retro közösség podcast checkpoint mini

A bejegyzés trackback címe:

https://iddqd.blog.hu/api/trackback/id/tr7712055659

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Emori Spike 2016.12.19. 09:22:50

Ennek a második része szubjektíve egy rettenetes játék, ötlettelen, random fantasy elemek, hihetetlenül rossz sztori stb. Az 576-ban kapott kb. 9 pontot, aztán beszerezvén már pár óra múlva hánytam tőle, annyira unalmas és csúnya volt. Annyira kifogytak az ötletekből, hogy az egyik pályaszakaszon konkrétan egy lézert lövő robot (!!!) volt az ellenség, de kedvencem még az óriástyúk, meg a békaemberek, akikből ötmilliót kellett legyilkolni az első dungeon-ben.
Mondom, rettenetes játék.

Keresztény szellemiségű luxuskurva 2016.12.19. 11:24:26

Stöki bekonferálhatná a Nyugati pályaudvart is a villamoson, legalább olyan jó a kiejtése.

NorbiGO 2016.12.19. 11:26:55

Én anno az első részével játszottam elég sokat, többször végigvittem. Az talán megérdemel egy említést, hogy a sztori azért elég komornak mondható (főleg a végkimenetel miatt), de pl. az is kuriózum volt anno amit mondtatok, hogy Arokhot hívni/utasítani lehetett. Erre előtte nem sok játékban (egyben se?) volt lehetőségünk. A különböző világrészek is szépen kidolgozottak voltak, nem csak mélységei hanem magasságai is voltak a pályáknak ami miatt tényleg jóval többnek lehetett érezni egy szimpla Tomb Raider klónnál. Illetve hiába a ma már nevetségesnek tűnő grafika, annak idején szinte véres kardként vitték körbe a Drakan vizualitását, az akkori videókártyákat (V3, TNT2) rendesen megdolgoztatta. Én '99-ben egy 200-as MMX-en 32 mega rammal és egy Voodoo 2-es kártyával játszottam, szerencsére szépen futott azon is :) A folytatással nem volt dolgom, de lehet, hogy egy PS2 emulátorral áthidalom majd ezt a hiányosságot.
Arra azért kiváncsi lennék, hogy a Psygnosis mennyire szólt bele a fejlesztésbe, mert a nevük nagyon sok esetben garancia volt a minőségre.
Nagyon tartalmasak amúgy ezek a podcastek, látszik, hogy felkészültek vagytok és nem csak a kommersz infók átadására törekedtek. Keep it up!

0motig0 2016.12.19. 18:09:18

jeszus atya úristen... Itt a mai fiatalok síránkoznak hogy a dark souls de nehéz akkor EZ?????????? Még 12 sem voltam és god modba került 1 évbe mire végig játszottam!(tényleg nem voltam 12 se!) És most így elötört a brutális nosztalgia. A speed runt meg ajánlom mindenkinek végig nézni belőle. Ha a fél órás half life brutális akkor ez maga lesz a pokol!(Fél pályát átugoja. Nem egyszer.) Bár a vége boss kicsit wtf volt.(rohadt könyű volt szerintem. Már ha tudtad a trükött)

Kopter Géza · http://koptergeza.blog.hu/ 2016.12.19. 18:20:44

Az elso resznek sztem ez lehetne a magyar cime:
Drakan, add az eleted

0motig0 2016.12.19. 18:31:29

Meg most így a podcast vége felé eszembe jutott hogy volt tervbe véve egy Drakan Online game is(igen Drakan mmo!) de sajna nem lett belőle semmi. Pár képet réges régen találtam de az szerintem manapság már nem lesz sehol sem meg.(ha lesz linkelem)

Alter Egon 2016.12.20. 09:54:03

Nagy kedvenc volt annak idején, pedig nem kenyerem a stílus (Tomb Raider-részekkel egyáltalán nem játszottam: csak a TR 2. demóját raktam fel anno, jött valami tigris, ami másodpercek alatt felzabált úgy, hogy azt se tudtam hol vagyok, mert mintha egy epilepsziás rángatta volna egy kötélen a kamerát). A fantasy környezet is szimpibb volt, mint Lara kalandjai, Rynn pedig nőként is jobban bejött, szóval...:)
Nehéznek nem volt könnyű: pár keményebb ellenfelet célszerűbb volt lenyilazni a kevéske speckó nyílvessző beáldozásával. A sárkánnyal rögtön egyszerűbb lett történet...:)

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2016.12.20. 18:00:45

-arohk! *füttyenés* arokh? arokh! *füttyentgetés*
-*zaklatottan* jövök már, rynn!

nekem ez maradt meg; a sárkánycsicskáztatás.

glezmen 2017.01.02. 17:34:38

az adas kozben jutott eszembe: a Chasm cimu, emlekeim szerint orosz FPS-t is kiprobalhatnatok, szerintem baromi hangulatos jatek volt, horrorisztikus kis rohangalo pok-rak-arctamado-nemtommikkel, levaghato-leloheto vegtagokkal...

Atisz 2017.01.16. 14:19:31

A mai napig megvan CD-n, de elindítani nem nagyon tudom, már csak azért sem, mert a lemezt a meghajtóba helyezve egyből a menü zenéjét kezdi játszani...

Annak idején nagyon tetszett, felüdülés volt az akkoriban még nem annyira bejáratott fantasy környezet és sokkal jobb volt a lejtmenetben lévő Tomb Raider akkori részeinél (3 ás 4), de persze ez csak akkor érvényes, ha mindenáron hasonlítgatni akarjuk valamihez.
A sárkányos lövöldözés nagy móka volt, de a Rynnel való harc a különböző lények ellen olykor meglehetősen nehézre sikeredett (az ugrálós részekről nem is beszélve, a hősnő itt pl. nem nagyon tudott kapaszkodni és távolugrásban sem remekelt úgy, mint ahogyan ezeket a TR-ben megszokhattuk).

A játék egyetlen igazán gyengének mondható pontja a vége volt, ahol (spoiler következik) a kisöcsénket kellett elintézni, miután megszállta a gonosz, majd egy hydra következett és annak halála után megnyílt egy portál, amibe berepültünk. Ennyi. A folytatás (aminek nem sok köze volt az OotF-hez) pedig soha nem jelent meg PC-re. Kár érte.

Bobby Newmark 2017.01.17. 22:11:19

@Atisz: A fantasy környezet hogy a francba volt szerinted "nem annyira bejáratott" 1999-ben?

Atisz 2017.01.20. 12:59:38

@Bobby Newmark: Számítógépes játékokat és mozifilmeket illetően például. Lehet, hogy ki kellett volna írnom, valóban.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2017.02.26. 16:23:09

hát... ez az egyik Legkedvesebb Játékom :D ami szerintem bőven túlkompenzálta a buta harcrendszert (nekem pl a Die by the Sword sofisztikált rendszere annyira értelmezhetetlen volt, hogy egy óra szenvedés után sikítva kapcsoltam át casualra)

az a sárkányháton való röpködés, a végtelen szabadság, hogy gondolkodni kellett benne (egyik barátom nem tudott továbbjutni már hetek óta, erre elmentem hozzá, és míg elment a Wc-re továbbvittem neki)

aztán a zene, micsoda mennyei és fennkölt muzsika volt, ami végig elkísért ha Aarokon repültél, máskor meg épp azzal értek el hatást, hogy elhalkult, és csak a barlangokban lehetett hallani a vízcseppek csepegését

aztán a sárkány hangja, méltóságteljes, és szinte érezted a kettő szereplő közti kapcsolatot, ahogy lassan elkezdik szeretni majd tisztelni egymást

a szörnyikék szivatása, ha pl nagyon kifogyóban volt az életerőd odacsaltad Aarokhoz őket és az meg jól szanaszéjjelsütötte őket :D

és maga az egész FUN hangulat, hogy nem kurvaanyázok egyfolytában, és töltöm vissza az állást, hanem élvezem a jáűtékot, felfedezem minden titkát,

szóval mindez bőven kompenzálta a csúnyácska grafikát + harcrendszert

amúgy tényleg bugos volt, nekem pl 2001-2 környékén a 90%-nál (a dagadt hárpia) és az istennek nem akart továbbmenni, úgyhogy kénytelen voltam abbahagyni, utána meg a gépfejlesztések, új windowsok miatt el se indult, és csak nem rég fejeztem be amikor Gogon elérhető lett, és 15 év után kellett megtudjam, hogy egy annyira szar vége van, hogy a megfojtanám a készítőket, ekkora cliffhangert max akkor lett volna szabad csinálni ha máris kezdhetem a folytatást

erre az meg csak PS2-re jött ki, és ráadásul totál más a története, SEMMI kapocs az első résszel????

amúgy a Tomb raider 1-2-őt én is tavaly játszottam ki először, és bár azt hittem eldobom az első pálya után, hihetetlenül élveztem az apróságait, szóval ehhez az kell hogy az ember meg akarja ismerni a régi idők játékát nem pedig az, hogy azt keresse milyen csúnya a grafika, sokkal több ötlet volt egy egy ilyen játékban, mint a mostaniak legtöbbjében

Bobby Newmark 2017.03.27. 14:44:41

@Atisz: ??? Továbbra sem értem, hogy a fenébe gondolod ezt. Nagyjából az összes számítógépes játék harmada fantasy. Az RPGk több, mint kétharmada kb.

Bobby Newmark 2017.03.27. 15:38:36

@scal: Mehehe, Die by the Sword! :D Világ legortopédabb mozgású játéka. Egyik mítingen haverokkal szóba került, és miután gyorsan lekaptam netről, egy fél órán át vinnyogva röhögtünk rajta ismét. Valami elképesztően idétlen az a hadonászás, amit a játék "kifinomult harcrendszer"-nek nevez. :D
Nem mondom, egyedi és kreatív, de hogy használhatatlan és röhejes, az is tuti.

Kit Fisto 2021.03.22. 03:05:13

Nagy kedvec volt, és mivel nem játszottam le, ez még hátra van! Engem nem zavar a régi grafika. Akkor is éltem, és láttam amikor ez új volt. És az a feeling máig elő tud jönni. Az első Tomb Raidert sem tudom sokáig abbahagyni, ha néha előveszem kicsit nosztalgiázni. Szóval Drakan, első pilantásra megtetszett. Addig csak a Tomb Raidert láttam, mint efféle TPS-t. Tetszett, hogy itt is nő a főhős, a fanatsy világ, a kamera forgathatósága, a játékmenet, a nagy szabad terek. Más volt, de itt is egy szép nőt kellett irányítanom és kalandozni, felfedezni, harcolni, túlélni, megoldani. Azért annyit hozzátennék a fantasy világhoz, hogy én alapvetően nem kedvelem ezt a stílust. De vannak esetek, ha pl. nem kell varázsolni, klassz dolgok vannak benne, és nem a hagyományos fantasyról van szó (elfek, orkok, varázslók) előfordul, hogy tetszik egy ilyen játék. Ez a világ valójában szürreális, amit nagyon kedvelek, mint stílust. A helyszínek, ellenfelek, a hangulata nagyon bejött. A harc könnyű lett volna? Nem mondanám! Nem nagyon nehéz, de azért nem is könnyű. Éppen megfelelt nekem. Van benne brutalitás, vér, szóval elégé jó kis játék ez, csak nem kritikus szemmel kell nézni, hanem kalandvágyó szemmel! :)

Kit Fisto 2021.03.22. 03:13:35

Bocs, "akkor is éltem" ezt elírtam, akkor is játszottam már!
Még szép, hogy éltem, amikor én születtem, még működött a Beatles, és nem járt még ember a Holdon. Nem állt még a World Trade Center sem, de már épült.. Lélekben viszont 30-nál megálltam, azóta nem öregszem!
≣ : ¬ ℩
süti beállítások módosítása