(Ahogy ígértem, a héten két retrocikket is olvashattok, az E3-ról gyűjtött régi kütyük után jöjjön Adsr kolléga szuperalapos visszatekintése a konzolos flipperekről, aminek első része itt olvasható: Flipperek konzolokon, 1. rész)

A harmadik generációs konzolok időszakába lépünk flipperes vizsgálódásunk során. Mostani írásomban a Sega SG-1000, a Nintendo Famicom, a Sega Master System, és az Atari 7800 kerül górcső alá. Ahol elérhető, a képre kattintva a böngészőben futtatható emulátor nyílik meg!

A gépek sorát az 1983 július 15-én megjelenő Sega SG-1000 és a Nintendo Famicom (nálunk, talán mondanom sem kell: Nintendo Entertainment System) nyitja.

A Sega SG-1000 Magyarországon a fehér holló kategóriába esik, hiszen csak Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon forgalmazták. Gyanítom, hogy ha egy-két példány elő is fordul hazánkban, az valószínűleg már a retro hullám idején került be az országba. Mivel részletesebb magyar nyelvű írás a gépről még nem született, ezért röviden ismertetem.

A Sega SG-1000 volt a cég első otthoni videojátéka, mindössze egy évig gyártották. Processzora NEC 780C (Zilog Z80 klón) 3.58 MHz órajellel NTSC gépekben, 3.55 MHz órajellel PAL gépekben. Memóriája 2KB, Videomemóriája 16 KB. Felbontása 256×192 képpont, 16 színnel, 32 megjeleníthető sprite. A játékok ROM cartridge, magnókazettán (külön kiegészítővel), vagy Sega Card nevű adathordozón voltak elérhetőek. Hang: Texas Instruments SN76489 chip, 4 csatorna mono, 3 hanggenerátor, 4 oktáv hangterjedelem, 1 fehérzaj generátor.

Előtérben a Sega Card nevű adathordozó

Az egyszerűen csak Sega Flipper néven, 1983-ban megjelent játék nem túl jól sikerült próbálkozás. A golyó mozgásának modellezése messze áll a valóságostól, mintha egy pattogó labdát látnánk mozogni a képernyőn. A pálya méretaránya közelíti az eredeti gépekét, így a két oldalon különböző információk, pontszám, stb. láthatóak. Megtalálható minden fontosabb flipperes pályaelem, ütközök, felbukkanó bónuszelemek, stb., de a játék egyike a legrosszabbul sikerült változatoknak. A galéria itt érhető el.

A NES 1985-ös USA-beli bemutatkozásával egy időben jelent meg a Pinball című játék, ami egy arcade gépről lett konvertálva, kiegészítve a két játékos móddal. A boritóra tekintve rögtön egy ismerős figura látható, Mario, aki a bónusz játékban tűnik fel. (Ez a pálya egy megfelelő pontjára lőtt golyóval érhető el.)

A játék grafikája látványos, pörgettyűkkel, visszaütő elemekkel, és gyűjthető extrákkal (pókerkártya-sor), valamint táncikáló pingvinekkel. A golyó mozgása elég jónak mondható. A képernyőn általános méretarányú pályát láthatunk két képernyő méretben. Talán itt jelentkezik a program egyik negatívuma, ugyanis a képernyőn nem szkrollozódik a játéktér, hanem egyszerűen átvált a két kép között, attól függően, hogy melyik részen tartózkodik a golyó.

A bónusz játékban Mario a fején tart egy ütőt, ez a rész leginkább a breakout típusú játékokhoz hasonló. A középen látható számoszlopok többszöri "megütésével" tudja kiszabadítani a fent várakozó szerelmét, Pauline-t, akit végül az EXIT feliratok valamelyikén vezethet ki fogságából. A galéria itt érhető el.

1990-ben a flippermániás NES tulajok igen csak dőzsölhettek a friss játékokban, ugyanis szám szerint négy játék jelent meg ebben az évben.

A Pinball Quest egy igazán érdekes módon közelíti meg a témakört, ugyanis azon kívül, hogy három flipperképernyő szerepel a játékban, létezik egy RPG mód, ahol a flipperképernyőkön kell kalandozni!

A három önálló játék a Pop! Pop!, Viva! Golf és Circus címeket kapták, talán nem okoz nehézséget kitalálni az egyes pályák alaptémáját. A golyó mozgása egész jó, valamint animált is, így ténylegesen egy guruló golyó benyomását kelti! Ezeken a pályákon akár négy játékos is játszhat.

Mindhárom pálya változatos grafikájú, hangulatos zenével rendelkezik. Az eddigi flipperek közül ez az első, ahol lehet lökni a pályát! (Vagy csak én voltam béna és nem vettem észre ;-))

A Pop! Pop! pályán az amerikai zászló motívumai, tekebábuk, mini biliárd -mint bónusz játék- láthatóak.

A Viva! Golf a golfjáték témájára épül, a kilövő is követi ezt a sémát, ugyanis egy golfozó lánnyal lehet elütni kezdéskor a golyót a pályára.

A Circus játék során pedig mi más, mint bohóc, labdával zsonglőrködő fóka és hasonló elemek gazdagítják a játékot.

Az RPG mód egy igazi újdonság volt a flipperjátékok sorában. Ez volt az első fantasy szerepjáték flipper köntösbe bújtatva. A képernyők itt fákból, bokrokból és egyéb természeti képződményekből állnak, utunkat manók, szellemek, boszorkányok és démonok nehezítik. Az intro után indul a játék, ahol a célunk természetesen egy hercegnő kiszabadítása a gonosz elrabló karmai közül. Egy adott képernyőről különböző feladatok teljesítése és a golyó megfelelő helyre gurításával juthatunk tovább. Persze egy képernyőről vissza is eshetünk az előzőre, ha elég ügyetlenek vagyunk, szerencsére ilyenkor nem kell újra teljesíteni a már kész feladatot. A galéria itt érhető el.

Rock 'n' Ball, 1990. A Pinball Questhez hasonlóan ez a játék is több féle játékmódot kínál, összesen négy félét. Az első a "hagyományos" flipper, max. négy személy részére, ahol hat játékosból választhatunk (nem derült ki egyértelműen, van-e különbség a játékosok képességei között, de gyanítom igen). A pálya felépítése jónak mondható, több képernyős, fel-le szkrollozódik ahogy mozog a golyó. Nekem viszont a színezés és a játék hangjai nem tetszenek, kicsit csiricsárénak tűnik, a hangok pedig túl élesek, agresszívek (bár lehet hogy csak az emulátor miatt).

A Nineball nevű játékban a pálya megváltozik, egyfajta bingójátékra hasonlít a cél. Ugyanis a pályán látható lyukakba be kell lőni a golyókat, hogy egy bingó mintát adjanak (vízszintesen, vagy függőlegesen). A játék neve talán utal arra, hogy induláskor kilenc golyó áll a rendelkezésünkre. A játék kezdetén különböző célokat lehet kiválasztani, ami a játék során elérendő, valamint tétet is kell tenni. Ezt a változatot is négy játékos játszhatja. Természetesen ha egy golyó a pálya alján leesik, nem kapunk helyette újat, így csökken az esélyünk a cél elérésére.

A harmadik változat a flipper csata, egymás, vagy a gép ellen kell játszanunk. A játék célja, hogy a másik "kapujába" beüssük a golyót. Ilyenkor a flipperütők a "kapusok". Három pályán játszhatunk, a Thunder, Bomber, és Attack. Mindegyik más felépítésű, más technikát igényel, valamint eltérőek az akadályozó pályaelemek. Nagyon ötletes játék, nekem nagyon tetszett!

A negyedik játékmód a Sports címet kapta, itt a Soccer és az Ice Hockey lehetőségek közül választhatunk. Nem meglepő módon, a pályák az említett sportjátékok felépítését követik. A kapukban most nem az ütők a "kapusok", hanem ember figurák, az ütők itt átalakulnak 360 fokban forgatható és vízszintesen mozgatható támadó/védő elemmé, valamint játékosonként csak egy szerepel a térfélen. A cél természetesen legyőzni az ellenfelet.

Ötletességével, megoldásaival szerintem ez az egyik legjobb, legérdekesebb flipperjáték a géptípusra. A galéria itt érhető el.

Rollerball, 1990. (A játékban 1988 van feltüntetve.) A négy képernyőt felölelő pálya New York különböző nevezetességeit jeleníti meg. A képernyők nem folyamatosan szkrollozódnak, hanem átlépéskor egy teljes képernyőt vált a program. A legfelső szint a bónusz pálya, melynek fő eleme egy léghajó. A harmadik szint az Empire Street Building felső részét, a második szint (természetesen) az alsó részét és a Szabadság szobrot mutatja. A pálya legalsó szintjén nincs kiemelt new yorki nevezetesség, a golyó leeséskor a csatornaredszerbe hull. Grafikája és zenéje, hanghatásai kifejezetten jók, a golyó mozgása megfelelően realisztikus. A galéria itt érhető el.

Pin-Bot, 1990. (Érdekes, ez a játék is 1988-as a játékképernyő szerint. Neten viszont mindenütt 1990 van feltüntetve.) A játék az 1986-os Williams Pin-Bot flipper "konverziója". Nevezzük izometrikus nézetűnek, tehát a pálya nem sík felületként jelenik meg, hanem kvázi 3D-ben láthatjuk. A játék grafikája és hanghatásai nagyon-nagyon jól sikerültek, még az eredeti fliiperben megszólaló digizett szöveget is sikerült belezsúfolniuk a készítőknek. Zenei téren vegyes képet mutat, míg az intro és egyéb zenék nagyon jók, a játék közben hallható muzsika kifejezetten gyengére sikerült.

Az eredeti verziót hozza a játék, illetve egy pár új funkciót és küldetést is hozzáadtak. A játék során a Naprendszer bolygóira kell eljutni a különböző küldetések teljesítésével. A képernyő egyébként két részre oszlik, a pálya alsó része az ütőkkel mindig látható, a többi követi a golyó mozgását (Nem túl szerencsés megoldás szerintem). Érdekes megoldás, hogy a golyó afféle csóvát húz maga után, gondolom, ez egy üstököst szimbolizálna. A galéria itt érhető el.

High Speed, 1991. Az előzőekben ismertetett Pin-Bot játék motorjára épül ez az 1991-ben megjelent autós témakörű flipper szimuláció. Szintén Williams flipper szoftveres konverziója, az eredeti gép 1986-ban jelent meg.

A játék kezdőzenéje nagyon jól sikerült, digitalizált beszéddel, ami elég jó minőségű. A játékmező itt is izometrikus nézetű, bár grafikailag nem lett olyan szép, mint a Pin-Bot. Hanghatásai, és a golyó mozgása jó. Az eredeti játék minden funkcióját, bónuszait ez a változat is tudja, ezek a Freeway Frenzy, Ramp Race and Running the Red. Kapunk viszont még támadó ellenségeket, "villámbombákat", amelyektől még izgalmasabb a játék. A galéria itt érhető el.

Itt végére értünk a NES flipperek bemutatásának, és mivel a cikk meglehetősen hosszúra sikerült, ezért a Master System játékok bemutatása most elmarad.