Nyilvánosságra került az oslói ámokfutó, Anders Behring Breivik bő 1500 oldalas jegyzete, ami egyszerre zavaros ideológiai fejtegetés arról, miért, és hogyan kellene a bevándorlókat kiűzni Európából, másrészt egyfajta napló is arról, hogyan készült a mészárlásra. Ebből kiderül, hogy amellett, hogy nettó őrült, Breivik aktív videojátékos is volt.

Egészen zavarbaejtő dolog az egyik bekezdésben arról olvasni, hogy épp végigjátszotta a Bioshock 2-t, és nekiáll a Fallout New Vegasnak, a következőben meg arról, hogy félretett 2000 eurót egy luxusprostira, hogy az akciója előtt levezethessen minden feszültséget, és könnyebben nézzen szembe a feladattal, meg a halállal. A következőben meg már azon örvendezik, hogy megérkezett Kínából valami összetevő a bombához, és megkönnyebbült, hogy nem szívóztak vele a vámon.

Két játékot említ bővebben is Breivik, a Call of Dutyról ezt írja:

"Target practise is likely going to be a problem for many people in certain countries (urban Europeans like us, ouch:). Consider taking a vacation to a country where you are able to train in marksmanship or join a gun club. Simulation by playing Call of Duty, Modern Warfare is a good alternative as well but you should try to get some practise with a real assault rifle (with red point optic) if possible."

"I just bought Modern Warfare 2, the game. It is probably the best military simulator out there and it’s one of the hottest games this year. I played MW1 as well but I didn’t really like it as I’m generally more the fantasy RPG kind of person – Dragon Age Origins etc .and not so much into first person shooters. I see MW2 more as a part of my training-simulation than anything else. I’ve still learned to love it though and especially the multiplayer part is amazing. You can more or less completely simulate actual operations."

Vagyis a játékot konkrétan a fegyveres kiképzése részének tekintette, még ha úgy is tartotta, hogy az önmagában, valódi fegyveres gyakorlás nélkül nem elég. A másik játék, ami többször is előkerül, a World of Warcraft, amit álcaként használt, mivel felismerte, hogy egy MMO a mai Skandináviában olyan szociális tabu, amit az emberek már elfogadnak, de nem nagyon kérdezősködnek utána. Pár részlet Breiviktől:

"Present a ”credible project/alibi” to your friends, co-workers and family. Announce to your closest friends, co-workers and family that you are pursuing a ”project” that can at least partly justify your ”new pattern of activities” (isolation/travel) while in the planning phase. F example, tell them that you have started to play World of Warcraft or any other online MMO game and that you wish to focus on this for the next months/year. This ”new project” can justify isolation and people will understand somewhat why you are not answering your phone over long periods. Tell them that you are completely hooked on the game (raiding dungeons etc). Emphasise to them that this is a dream you have had since you were a kid. If they stress you, insist and ask them to respect your decision. You will be amazed on how much you can do undetected while blaming this game. If your planning requires you to travel, say that you are visiting one of your WoW friends, or better yet, a girl from your ”guild” (who lives in another country). No further questions will be raised if you present these arguments.

"Blaming WoW is also quite strategic due to another factor. It is usually considered ”tabu” or even shameful in our society today to be hooked on an MMO. By revealing ”this secret” to your close ones you are therefore (to them at least) entrusting them with your innermost secret. Usually they will ”contribute” to keeping this secret for you which can be very beneficial. (If people from your ”secondary” social circle ask them they will even usually ”lie” on your behalf (giving you alibi), in order to keep your MMO project a secret."

"A couple of my friends have their suspicions though. However, I have managed to channel these suspicions far away from relating to my political convictions. Instead they suspect that I am playing WoW (and trying to hide it)"

A kérdés, amire a következő hetekben nyilván ezer forrásból ezerféle választ fogunk kapni, az, hogy hibáztathatók-e bármilyen szinten a játékok azért, ami történt.

A WoW esetében a válasz nyilvánvalóan nem, hiszen itt nem is a játékról van szó, hanem a körülötte zajló társadalmi jelenségről. Arról, hogy az online RPG, mint hobbi, az ismertségnek és az elfogadottságnak éppen egy olyan szintjén áll, ahol az átlagemberek már nagyjából tudják miről van szó, hogy ebbe bele lehet ölni sok időt, új embereket megismerni rajta keresztül, stb - de azért az még nem jellemző, hogy nekiálljanak kérdezősködni, vagy mélyebben érdeklődni. Ez pedig tökéletes álca volt a tömeggyilkosnak. Ha a bélyeggyűjtés, az origami, a repülőmodellezés, vagy az amatőr színjátszás lenne éppen ennyire menő hobbi, azt használta volna.

A Call of Duty kicsit más tészta, hiszen azt konkrétan edzésnek használta a gyilkosságok előtt. Itt azt kell látni, hogy egy fegyver használatát, viselkedését anélkül, hogy az ember a kezében tartaná, érezné a súlyát, nagyon-nagyon korlátozottan lehet csak megtanulni. Be lehet gyakorolni készségszintig, hogy milyen egérmozdulattal kell korrigálni egy lövés után a visszarúgást, és újra célra tartani, de ez a tudás semmit nem ér valódi fegyverrel a kézben, valódi visszarúgáskor. Az tény, hogy a reflexek, a szem-kéz koordináció karbantartására jó módszer egy multiplayer shooter, de hát ennyi erővel a pingpongozás is az, meg a paintball is az. A játék megint csak egy rossz célokra használt eszköz volt, nem inspiráció, így hibáztatni sincs értelme.